Kezdetben volt a Facebook. Persze visszatekerhetnénk még korábbra is a közösségi oldalak idősávján, de a történetből az iWiW vagy éppen a myVIP ezúttal talán kihagyható. Mindenesetre ahogy terjedt a közösségi oldal használata – mind a felhasználók számát, mind a felhasználás idejét és módjait tekintve –, idővel megjelentek a tematikus közösségi oldalak is.
A könyvmolyoknak ott van például a Moly.hu, a Nagy Bence tipográfus, újságíró által megálmodott és alapított online közösségi tér. Itt a regisztrált felhasználók
- rögzíthetik olvasmányaikat, és ezekről értékeléseket is írhatnak,
- idézeteket gyűjthetnek ki,
- váró- és kívánságlistákat állíthatnak össze,
- polcokra rendezhetnek könyveket, valamint
- kihívásokat teljesíthetnek.
Követhetnek akár más molyokat is, akiket ismernek a való életből vagy akár ismeretlenül is, csak azért, mert hasonló stílusú könyveket olvasnak és inspiráló a várólistájuk.
Hasonló elven működik a Strava is, annyi különbséggel, hogy a célközönség ebben az esetben nem a könyvmoly, hanem a sportos felhasználó. Kezdetben elsősorban a kerékpárosok használták ezt az oldalt, és a fő marketingüzenet az volt, hogy ez a profik alkalmazása. A korábban fellelhető fitnesz- és sportapplikációk többségétől egyértelműen a közösségélmény és a szélesebb körű adatbázis különböztette meg.
Profik mellett ma már az amatőr sportolók is előszeretettel használják a mindennapi sporttevékenységeikhez. Ugyanakkor még mindig megtalálhatók a felületen olyan nevek, mint Valtteri Bottas Forma-1-es pilóta vagy éppen Lance Armstrong országúti kerékpáros.
Persze népszerűek egyéb sportapplikációk is, például:
- az adidas,
- a Nike RC,
- a Samsung Health,
- a Wahoo Fitness,
- a Google Fit,
- a Zwift,
- az Alltrails vagy éppen
- az Asics Runkeeper.
A sort természetesen még hosszasan lehetne folytatni.
Sportoláskor sem árt résen lenni
A hagyományos közösségi oldalakkal – a Facebookkal, Instagrammal – kapcsolatban egyre többen kapcsolnak át tudatosabb üzemmódba. A sportapplikációkon keresztül megosztott adatokkal azonban rengetegen bánnak óvatlanul.
Sokan olykor a tudtukon kívül a sporttevékenységek gyakori kiindulópontjaként nyilvánosan hozzáférhetővé, kikövetkeztethetővé teszik a lakóhelyüket vagy a munkahelyüket is. Az alkalmazásokon belül általában megoldható a sporttevékenység kiindulási és végpontjának elrejtése, a KU Leuven imec-DistriNet kutatói azonban arra hívták fel a figyelmet, hogy
ez a lehetőség sok esetben hamis biztonságérzetet nyújt.
„A védett tevékenység összegzése még mindig rengeteg adatot tartalmaz, a megtett távolsággal és a megtett útvonallal kapcsolatos információkat egy térképpel kombinálva pedig még mindig könnyen kideríthető az indulási vagy érkezési pont” – mondta Karel Dhondt kutató.
Sorbán Kinga, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos munkatársa szerint sokszor az okoseszköz a gyenge láncszem az adatvédelmi folyamatban.
Sok viselhető okoseszköz Bluetooth-kapcsolaton keresztül csatlakozik okostelefonunkhoz, ami szintén sérülékenységet jelenthet. Akkor sem lélegezhetünk fel teljesen, ha adatink biztonságban eljutottak az eszköz vagy alkalmazás gyártójának a szerverére, hiszen hackerek számára ezek a szerverek is jó célpontot jelentenek. A személyes adatok nem csak a külső személyek általi jogosulatlan hozzáférés esetében kerülhetnek illetéktelen kezekbe. Gyakran maguk az eszközök gyártói vagy az applikációk fejlesztői azok, akik az adatokkal kereskednek, vagy átadják őket harmadik személyeknek, például hirdetések optimalizálása céljából
– nyilatkozta az Economxnak.
Hozzátette, a kockázatokat teljesen kiküszöbölni szinte lehetetlen, de néhány egyszerű lépéssel és döntéssel sokat lehet tenni az eszközök biztonságáért. Kiberbiztonsági szempontból fontos megkülönböztetni egymástól a hardware eszközöket (az okosórákat, -karkötőket és GPS-eszközöket) és a szoftvereket (ide sorolhatók az applikációk).
„Okoseszközök esetében tájékozódjunk alaposan vásárlás előtt, ne válasszunk például olyan órát, ahol az eszköz és a szerver közötti kommunikáció nem titkosított. Mind a hardware eszközök mind az applikációk esetében fontos, hogy megbízható gyártótól, fejlesztőtől válasszunk terméket. Noha olcsóbbnak, kényelmesebb tűnik egy Európában ismeretlen gyártótól vásárolni, vagy az alkalmazásboltból ingyenesen letölthető és használható applikációkat telepíteni, személyes adataink védelme szempontjából nem biztos, hogy ez a legkifizetődőbb magatartás” – hangsúlyozta a kiberbiztonsági szakértő.
Arra érdemes ügyelni, hogy az eszközök és az applikációk is rendszeresen frissüljenek. A gyártók és fejlesztők ugyanis ezekben a frissítésekben gyakran korrigálnak sebezhetőségeket, javítanak biztonsági réseket.
Sorbán Kinga arra is figyelmeztette a sporteszközöket és applikációkat használókat, hogy első körben mindenképp böngésszék át a használati útmutatót, valamint az applikációk adta lehetőségeket is. Ezt sokan megspórolják, gondolván, hogy használat közben majd kitapasztalják, mik az eszköz, vagy program funkciói, így azonban több biztonsági kockázat maradhat a rendszerben.
Katonai bázist is buktatott már le a Strava
Sokan kifejezetten szeretik a Strava azon funkcióját, amely automatikusan összekapcsolja az egymáshoz közel sportolók tevékenységét, feltételezve, hogy ismerik egymást. Többen kedvelik, hogy ezzel könnyebben visszakereshető, követhető a másik, gyakorlatilag kutatómunka nélkül szerezhetnek új ismerősöket.
Sorbán Kinga szerint azonban ezt nem árt óvatosan kezelni.
Ez a gondatlanul tervezett programfunkció sajnos nemcsak a kiberbűnözőket segítheti, hanem azokat is, akik a fizikai világban szeretnének mást zaklatni
– mondta.
Rámutatott, milyen nagy botrányt kavart például az a 2018-as eset is, amikor a Strava miatt derült fény egy amerikai katonai bázis pontos helyére Afganisztánban. A sportapplikáció adatvizualizációs hőtérképén ugyanis nyilvánosan elérhető volt az útvonal, amelyen az appot használó katonák futottak.
A szakértő szerint ugyanakkor mindez nem jelenti azt, hogy el kellene zárkózni ezektől a lehetőségektől. „Egy kis odafigyeléssel ezek a kockázatok minimalizálhatók, eszközeink így valóban a mi javunkat tudják szolgálni” – jelentette ki.