A magyar virtus mindig is sajátja volt a nemzetnek, ami leginkább úgy mondható: szuverenitás, és ez a virtus igen gyakran vált hasznára a magyarnak, mentette meg őt rossz sorsától – hangsúlyozta az államfő a brüsszeli Liszt Intézetben. 

De a végén mindig kompromisszumra kell törekedni, anélkül valószínűleg egyetlen nép, egyetlen nemzet sem életképes


– tette hozzá a köztársasági elnök.

Arról is beszélt, hogy nem egy olyan időszaka akadt a magyar történelemnek, amikor elhagyni kényszerültek hazájukat a magyarok. Talán nincs a földkerekségnek olyan rejtett zuga, ahol ne lehetne magyar szóra bukkanni. Mint ahogyan a magyar nép sokrétű tehetsége is világszerte híres. Ezzel összefüggésben Magyarország tavaly kitüntetett Nobel-díjas tudósait, Karikó Katalint és Krausz Ferencet is megemlítette, noha ők a külföldi szakmai érvényesülés lehetőségei miatt hagyták el Magyarországot, sosem felejtették el hazájukat. 

„Csodálatos példái ők annak, miként találhatja meg személyes sikere útját az ember külföldön úgy, hogy a hazavezető utat se feledje" – fogalmazott.

Emlékeztetett a brüsszeli, 1958-as világkiállítás magyar szakácssikereire is, mondván:

Mi, magyarok jók vagyunk sütésben, főzésben. Ha tetszik, mindig kifőzünk valamit Európa brüsszeli konyhájában is.


A magyar elnökség alkalmából rendezett esti ünnepségen Sulyok Tamás elsősorban azt hangsúlyozta, hogy Magyarország elkötelezett Európa, az európai közösségek megerősítése, valamint a béke megőrzése mellett. Felidézte, Magyarország 13 évvel ezelőtt már ellátta a soros elnökséget, és  sikeresen tette ezt.

„Bízom benne, hogy a következő hat hónapban végzendő munka hasonlóan sikeres lesz, hiszen rendelkezünk az ehhez szükséges tapasztalattal és tudással" – emelte ki az elnök. 

Magyarország kész Európa és az Európai Unió polgárainak felelősségteljes képviseletére és szolgálatára.

Ezzel összefüggésben felhívta a figyelmet arra, hogy a közös európai akarat a tagok különálló akaratából származik, a közös értékek pedig nem önálló elvek, hanem a tagállamok sajátosságaiban és alkotmányaiban mélyen gyökerező értékek. Így az egység és a közös gondolkodás nem jelent egyformaságot, a közös cselekvés pedig nem jelent automatizmust.

A véleménykülönbségek és viták segíthetnek abban, hogy jobban meg tudjuk érteni egymást, és megtaláljuk a legjobb megoldásokat a közös kihívásokra – mondta az államfő.