A harmadik Orbán-kormány még 2016-ban akadályozta meg a
szélerőművek telepítését azzal, hogy
12 kilométerben határozta meg azt a védőtávolságot, amelyen belül nem lehet szélturbinát telepíteni.
Aztán idén, egy február 9-ei
Kormányinfón Gulyás Gergely kancellária miniszter arról beszélt, hogy enyhítik a szélerőművekkel kapcsolatos akadályozó szabályokat. Elmondása szerint ezt leginkább úgy tervezték volna, hogy csökkentik a település külső határától számított védőtávolság mértékét, így úgymond felszabadult volna szabad terület a megújuló beruházások előtt. Ezután mindenki várakozó álláspontra helyezkedett,
ami még májusban is kitartott, holott a kormányzat
március 31-ével határozta meg a hazai szélerőműépítésekre vonatkozó, gyakorlati tilalom feloldását, azonban a kormányzat nem változtatott a szabályozáson.
A szélerőművek telepítését kezdetben elsősorban a
33/2009. (VI. 30.) KHEM miniszteri rendelet szabályozta. A rendeletben meghatározott feltételek szerint meghirdetett pályázat útján lehetett szélerőműveket létesíteni. A
277/2016. (IX. 15.) kormányrendelet azonban a szélerőművek létesítéséhez számos további olyan műszaki feltételt támasztott, melyeknek a szélturbinák vagy nem tudnak műszakilag megfelelni, vagy ha meg is felelnek, a befektetés más európai országhoz képest számottevően kisebb megtérülést ígérne. Ez a rendelet mondta ki, hogy a
beépítésre szánt területen és beépítésre szánt terület határától számított 12 kilométeren belül szélerőmű nem helyezhető el.
A hazai településszerkezeti rendszert figyelembevéve, ez már önmagában kizárta a szélerőművek létesítésére alkalmas helyszín megtalálását. A helyzetet súlyosbította, hogy a szélerőmű elhelyezésére szolgáló ingatlan telekhatárától számított 1 kilométeren belül elhelyezkedő valamennyi ingatlan tulajdonosának előzetes írásbeli hozzájárulásának szükségességét is előírta a jogszabályalkotó.
A két rendelkezés együtt kizárta a szélerőmű létesítéséhez egyébként a szélviszonyok miatt megfelelő ingatlan megtalálásának lehetőségét.
Először is, teljes egészében
visszavonták a feljebb már hivatkozott a szélerőmű kapacitás létesítésére irányuló pályázati kiírás feltételeiről, a pályázat minimális tartalmi követelményeiről, valamint a pályázati eljárás szabályairól szóló rendeletet.
Az indokolás szerint
a 33/2009. (VI. 30.) KHEM rendelet hatályon kívül helyezése egyrészt megkönnyíti a szélerőművek létesítésének eljárását azzal, hogy csak a szélerőművekre vonatkozó kötelező pályázati eljárást kivezeti, másrészt csökkenti a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal adminisztratív terheit, mert a jövőben a vonatkozó pályázat kiírást nem kell közzé tennie.
A módosítás 2024. január 1-től lépne életbe.
De itt még nincs vége!
Ugyanis megjelent a szélerőművek engedélyezésével összefüggő rendelet társadalmi egyeztetése című módosítócsomag is, amely két fontos helyen is módosítaná az országos településrendezési és építési követelményekről szóló rendeletet,
azt a szabályozást, ami a legnagyobb csapást mérte a szélenergia hazai használatára.
A legfontosabb, hogy hatályon kívül helyezték a hírhedt 10. paragrafus 4. bekezdését:
Építési övezetben és annak határától számított 12 000 méteren belül – a háztartási méretű kiserőműnek számító szélerőmű kivételével – szélerőmű, szélerőmű park nem helyezhető el.
Tehát mostantól megszűnik ez a védőtávolság, telepíthetővé válhatnak a szélerőművek.
Ezentúl még azt is leszögezték, hogy a beépítésre szánt területen és annak határától számított 700 méteres védőzónán belül szélerőművet és szélerőmű parkot nem lehet elhelyezni, kivéve az ipari gazdasági terület és az egyéb ipari gazdasági terület megnevezésű övezetekben elhelyezkedő azon területet, ahol
a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló törvény szerinti beruházás valósul vagy valósult meg.
Az indokolás szerint a 2024. január 1-től életbelépő szabályozás a szélerőművek engedélyezésével összefüggő anyagi és eljárási szabályokat egyszerűsíti majd.
Ezenkívül a települési önkormányzat a helyi építésügyi szabályzatában a szélerőművek telepítésére szánt területet jelölhet ki, amelyen az általános építménymagassági korlátot nem kell alkalmazni. A szabályzatok tervezeteit a kormányhivatalok és az állami főépítészek is véleményezik.
A helyi építési szabályzat elfogadása után az 5-49 megawatt (MW) kapacitású szélerőmű telepítésére szánt területet a vármegyei területrendezési tervben megújuló energia telepítésére szánt övezetként szükséges átsorolni. Az ennél nagyobb kapacitású szélerőmű esetében a módosítást az országos területrendezési tervben kell átvezetni. A beruházó a területrendezési terv módosítását kezdeményezheti, vagy a fővárosi és vármegyei kormányhivatalnál területrendezési hatósági eljárást indítványozhat. A szélerőmű az ezt követő szakági engedélyeztetési eljárások eredményes lezárása esetén épülhet meg.
Az előkészületben lévő jogszabály-módosítás megszünteti a fennálló pályáztatási követelményt, hatályon kívül helyezi a szélerőművekre kiadható hatósági engedélyek számára és az engedélyezhető összes teljesítményre vonatkozó korlátozásokat.