A kárpátaljai Királyháza (Korolevo) hordalékba és löszbe rétegzett kőszerszámait több kutatócsoport is vizsgálta a lelőhely 1970-es évekbeli felfedezése óta. A kozmogén nuklidokkal való temetkezési kormeghatározás két módszerével 1,42 ± 0,10 millió éves és 1,42 ± 0,28 millió évesre tehetők az itt talált műtárgyakat tartalmazó üledékes egységek.

Ennek alapján Királyháza a legkorábbi, biztonságosan keltezett hominin jelenlét Európában, és áthidalja a Kaukázus (körülbelül 1,85–1,78 millió évvel ezelőtt) és Délnyugat-Európa (körülbelül 1,2–1,1 millió évvel ezelőtt) közötti térbeli és időbeli szakadékot.

Kapcsolódó

– számolt be róla idén március 6-án a Nature magazin.

 

Kőszerszámok evolúciója
Kőszerszámok evolúciója
Kép: X, Nature Roman Garba

A tudományos portál következtetése szerint az eredmények azt a hipotézist támasztják alá, hogy Európát keletről gyarmatosították, és az élőhely-alkalmassági elemzés azt sugallja, hogy a korai homininok kihasználták a meleg interglaciális (jégkorszakok közötti) időszakokat, hogy magasabb szélességi körökre és viszonylag kontinentális területekre – például Királyházára – szétszóródjanak, jóval a középső pleisztocén átmenet előtt.

Az egész világ erről beszél

A legrégebbi ismert európaiak valószínűleg Királyházán éltek, a mai Nyugat-Ukrajnában, a magyar és a román határ közelében, egy viszonylag biztonságos zónában. Most az egész világ a királyházai kincsekről beszél. Különösen akkor, amikor a Roman Garba cseh régész vezette csapat olyan felfedezéseket tett, amelyeknek köszönhetően Európa legősibb településének története újraírásra kerül – vezette fel cikkét a lengyel wiadomosci.onet.pl a régészeti szenzációról szóló beszámolójában.

Roman Garba cseh régész
Roman Garba cseh régész Királyházán (Korolevo) a kőbányánál
Kép: X

A régészek 1974 óta találnak kőleleteket Királyházán a kőbánya közelében, amelyből vulkáni követ nyernek ki. Összesen több mint 90 ezret ástak ki belőlük. Évek óta gyűjtögették a kijevi értéktárban, de most Garba és munkatársai úgy döntöttek, hogy közelebbről is megvizsgálják őket. Az ötlet az volt, hogy a legújabb technikák segítségével határozzák meg életkorukat.

A tanulmány eredményei felülmúlták a régészek legvadabb várakozásait. Kiderült, hogy a kőszerszámokat valaki 1,4 millió évvel ezelőtt készítette. Emiatt ezek a legrégebbi bizonyítékok a Homo nemzetség tagjainak Európában való jelenlétére. Azt írjuk: nemzetség, mert a Homo sapiens körülbelül 300-500 ezer évvel ezelőtt jelent meg a Földön. Ez azt jelenti, hogy a szerszámokat unokatestvérünk, a Homo erectus készítette.

A Homo erectus Afrikában fejlődött ki. A legrégebbi dél-afrikai leletek körülbelül 2 millió évesek . Hosszú lábú, karcsú csípővel rendelkező emberek voltak, akiknek csontváza már akkor is nagyon hasonlított a modern emberére. Ennek ellenére a koponya – lapos homlokával, kiálló állkapcsaival és nagy orbitális íveivel – jelentősen különbözött a miénktől .

Ismerték a tüzet?

Unokatestvéreink azonban nyaktól lefelé többé-kevésbé hasonlítottak ránk. A Homo nemzetség többi tagjával, az Australopithecusszal ellentétben, egyenesen futottak. Ennek köszönhetően valamennyire vadászhattak is.

Roman Garba ősi kőszerszámmal a kezében
Roman Garba egy ősi lelettel a kezében
Kép: X

Ismerte a Homo erectus a tüzet? Ez egy vitatott kérdés. Nincs egyértelmű és megcáfolhatatlan bizonyíték erre (azaz kandallók nyomai a Homo erectus időszakából). Egyes tudósok viszont úgy vélik, hogy távoli őseinknek a húsfőzés volt az, ami elegendő tápanyaghoz juttatta az agy növekedéséhez – hangsúlyozta a lengyel szakportál.

Abban biztosabbak vagyunk, hogy intelligenciájának köszönhetően a Homo erectus lett az első gyarmatosító. Jelenleg azonban nem lehet minden kétséget kizáróan kijelenteni, hogy a Homo erectus a kőeszközök megalkotója volt. Nincs más bizonyíték a jelenlétükre ezen a területen , például csontok. Nem zárható ki, hogy más homininok is éltek itt, például a Homo habilis vagy e két faj valamely hibridje.

Úgy gondoljuk, hogy nagyon hasonlított azokhoz az emberekhez, akiknek maradványait a grúziai Dmanisiben találták. Alacsonyabb termetűek voltak, kisebb agyúak; valószínűleg a Homo habilis és a Homo erectus hibridje

– magyarázta Roman Garba régész egy 1,8 millió éves, Georgiában talált leletre utalva.

Királyházára a jégkorszakok között érkeztek emberek. A növényi pollen elemzése azt mutatja, hogy ekkor nőtt itt szil, gyertyán és luc. A település a mainál 100 méterrel magasabban folyó Tisza partján terült el. A lakosok a közelben – olyan helyeken, ahol vulkáni eredetű kőzetek emelkedtek a felszínre – jó minőségű anyagot találtak kőeszközök készítéséhez.

Keletről terjedtek el

A datálási eredmények szerint ezek a korai emberek valószínűleg az Arab-félszigetről (a mai Törökországon, a Boszporuszon és a Duna mentén) vagy északabbi úton (a Kaukázuson, a mai Dél-Ukrajnán és a Kárpátok ívén) érkeztek Európába. Az európai emberi betelepülésnek eddig talált legkorábbi nyomai – 1,1-1,2 millió évvel ezelőttre nyúlnak vissza – Dél-Franciaországból és Észak-Spanyolországból származnak, ami eddig egy másik migrációs útvonalat sugallt Gibraltáron keresztül. Bár a tudósok egyetértenek abban, hogy ez a nagy mélység (300 m) és az erős tengeráramlatok miatt nem valószínű. Arra sincs bizonyítékunk, hogy a Homo erectus tutajokat vagy bármilyen csónakot használt volna . A királyházai felfedezés tehát megerősíti azt az elméletet, miszerint az emberek keletről terjedtek el Európa-szerte.

A cseh régész és csapata azt szeretné részletesebben megvizsgálni, hogy mik voltak a vándorlási útvonalak: a Duna mentén vagy északabbra a Kárpátokat átszelő hágókon keresztül?

Egy dán kollégámmal fogok beszélni erről a kérdésről, aki nagytestű állatok vonulásával foglalkozik. Ha nagy állatok mennének át ezeken a hágókon, az emberek is áthaladnának rajtuk

– mondta a cseh régész, aki munkatársaival nem nem közvetlenül a szerszámokat datálta, hanem a kvarc és homokkő sziklákat, amelyek ugyanabban a rétegben helyezkedtek el a föld alatt.

„Az ötlet az, hogy amíg egy adott anyag a felszínen van, addig kozmikus sugarak hatnak rá – és az izotóparány állandó. De ha az anyag a föld alá kerül, a kozmikus sugarak működése leáll. A helyzet ezután kezd hasonlítani a telefon akkumulátorának lemerülésére” – magyarázza Garba, majd hozzátette:

Az izotópok bomlásnak indulnak, de mindegyik kissé eltérő ütemben. A berillium és az alumínium aránya alapján kiszámítható, hogy egy adott anyag mennyi ideig van a felszín alatt.

Ezen eredmények fényében Királyházát nemcsak Európa legrégebbi emberi jelenléti pontjaként azonosították, hanem a legészakibb területként is, ahol a Homo nemzetség képviselői előfordultak. Persze lehet, hogy északabbra jutottak. A Nature szerint azonban nehéz lesz bizonyítékot találni erre. Királyháza nagyon közel található a jégtömegek legdélibb határához; A visszavonuló gleccser pedig valószínűleg elpusztította a korábbi települések nyomait.

A jövőben Roman Garba és munkatársai tovább kívánják vizsgálni, hogyan terjedtek el a Homo nemzetség képviselői Afrikából Európába körülbelül egymillió évvel ezelőtt. A tudósok kutatásaikat Ománra is kiterjesztik.