Óriásit blöffölt a hangágyúval az államfő?

Aleksandar Vucic szerb elnök a TV Pink kedd esti adásában kijelentette, hogy nem tölti be az államfői posztot, ha bebizonyosodik, hogy a biztonsági erők hangágyút használtak a március 15-i tüntetésen.

– közölte Vucic.

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.

Feliratkozom

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei, podcastok, pénzügyi tanácsok naponta kétszer az Economx.hu hírlevelében.

Adataim megadásával és a "Feliratkozom" gomb megnyomásával kijelentem, hogy megismertem és elfogadom a www.napi.hu Online Kft. Adatvédelmi tájékoztatóját. Hozzájárulok hogy az email címemre hírleveleket küldjön az Economx.hu aktuális híreiből

Az Ön neve

Az Ön email címe

Feliratkozom

Küldtünk Önnek egy emailt! Nyissa meg és kattintson a Feliratkozás linkre a feliratkozása megerősítéséhez.

Ezután megkapja az Economx.hu Hírleveleit reggel és este.

„Már szinte biztos, hogy Szerbiának nemcsak hogy vannak hangágyúi – ezt maga Ivica Dacic belügyminiszter ismerte el és mutatta be –, de azokat a múltban migránsok ellen és március 15-én a békés tüntetők tömege ellen is bevetették” – hangsúlyozta az Economx érdeklődésére a Balkán-szakértő. Németh Ferenc szerint óriásit blöffölt a hangágyúval a szerb elnök.

– fűzte hozzá.

Spontán harag és bénító tiltakozások

A március 15-ei tüntetés, illetve a hangágyúk körüli viták fényében nem tűnik úgy, hogy egyhamar vége lesz a demonstrációknak. Nem teljesülnek a tüntetők kérései, mint például az átláthatóság, a korrupcióellenes harc, az intézményrendszerek politikamentes működése. A szerb vezetés pedig inkább offenzív, mint konstruktív módon reagál azokra.

A tavaly november eleji újvidéki tragédia az események gyújtópontja, mintsem elsődleges oka volt. A tüntetők, akik egyes felmérések szerint a társadalom több mint 60 százalékának szimpátiáját élvezik, valódi, strukturális változásokat kívánnak elérni.

„A tüntetések alulról építkezőek, meglehetősen szervezettek és jól koordináltak. Utóbbi a hétvégén abban nyilvánult meg, hogy képések voltak a szervezők egy olyan, működő rendszer kialakítására, amivel az esetleges provokációk ellen meg tudták védeni a tüntetőket”

– fogalmazott Németh Ferenc, aki szerint a tüntetéseket nem fizetik külföldről, viszont ez a legterjedtebb narratíva, amit a kormány bevet a tüntetők és demonstrálók ellen.

„Vucic és a volt miniszterelnök, Milos Vucevic is előszeretettel, természetesen meg nem nevezett nyugati körök által vezérelt színes forradalomról beszélnek, de ugyanúgy hibáztatják Zágrábot, Szarajevót és Pristinát, a környező fővárosokat is a tüntetések támogatása miatt”.

A szakértő szerint nincs konkrét, hiteles információ, hogy külföldről finanszírozná bárki is a tüntetéseket. Sőt, a demonstrálók amennyire lehet, el kívánnak zárkózni attól, hogy a tüntetéseket kelet vs. nyugat vagy a nagyhatalmi versengés előszeretettel használt narratívájaként értelmezze a világsajtó.

A belgrádi kormány, illetve Aleksandar Vucic államfő politikai mozgásterére hatással vannak a tüntetések. Ez azt jelenti hogy a kormányzat, de főleg az államfő nem tud a tüntetések elébe menni, nem tudja a narratívát a kezében tartani, vagy az előző demonstrációkhoz hasonlóan azokat a jól bevált módszerekkel csillapítani, mint például lejárató kampányok, erőszak bevetése, vagy a társadalmi fókusz más témára való átirányítása.

– mondta Németh Ferenc, egyben hozzátette, hogy csak kontraproduktív hatást érne el, ha a kormányzat erőszakot vetne be a tüntetőkkel szemben, különösen ha diákokat és egyetemistákat érne az erőszak.

Úgy látja, hogy a szerb kormányzat így sem nem nevezhető visszafogottnak: november óta kisebb-nagyobb, az elrettentést szolgáló erőszakos attrocitásokra már sor került. Egy ilyen vezetett január végén Milos Vucevic kormányfő lemondásához is, és

„a március 15-ei tüntetésen is szép számmal voltak a kormány által felbérelt verőemberek, provokátorok és álegyetemisták”.

Meddig bírja a nyomást a szerb kabinet és az elnök?

Aleksandar Vucic már hónapokkal ezelőtt megemlítette az előrehozott választások kiírásának lehetőségét, pár nappal ezelőtt pedig a június 8-ai dátumot dobta be, amennyiben 30 napon belül, húsvétig nem alakul meg az új szerbiai kormány.

Milos Vucevic januári lemondását ezen a héten fogadta el a törvényhozás, de ez nem jelent automatikusan előrehozott parlamenti választásokat. A belgrádi parlament, amiben a Szerb Haladó Pártnak (SNS) többsége van, megpróbálhat egy új miniszterelnök-jelölttel új kabinetet felállítani.

Németh Ferenc szerint ezt a 31 napot Vucic biztosan arra fogja kihasználni, hogy csökkentse a tüntetések volumenét, akár szórványos erőszak bevetésével is. Jelenleg nem lenne jó ötlet egy parlamenti választás kiírása. Nyilván nem elnökválasztásra kerülne sor, így Vucic személye hatalomban maradna, de a kormányváltás, legyen az új kormánykoalíció létrejötte vagy előrehozott parlamenti választások, nem fogják kielégíteni a tüntetők igényeit.

– fűzte hozzá a Balkán-szakértő.

Meglátása szerint a mostani tüntetésekből egyelőre még nem nőtt ki egy politikai mozgalom. Valószínleg, ha előrehozott választásokra kerül sor június elején, akkor ez meg fog történni.

Ez nem jelenti azt, hogy az SNS-t, a választási rendszer és környezet miatt, sikerülne is megelőzniük, de garantáltan bejutnának, erős pozíciókkal a szerb törvényhozásba. Viszont amit ismét fontos hangsúlyozni, hogy „a tüntetéseknek mélyebb elérendő céljaik vannak, amit egy szimpla választás nem feltétlenül old meg”.