A Szerencsejáték Zrt. árbevételének mintegy 20 százalékát teszi ki a sorsjegy termékcsoport – hangzott el a vállalat háttérbeszélgetésén. Ezen belül nem számszerűsítették, de ha abból indulunk ki, hogy a tavalyi cél 900 milliárd forintos forgalom volt, annak az ötöde 180 milliárd. Ha pedig az állami hátterű cég az idén is marad az eddigi dinamikus növekedési pályán, nem túlzás azt állítani a sorsjegyek vonatkozásában, hogy immár 200-250 milliárd forintos piacról beszélünk. Az eseményen ismertették, hogy
- tavaly tízszer is 4 milliárd forint feletti heti sorsjegy-árbevételt realizáltak.
- A korábbi heti rekord négyszer is megdőlt az elmúlt évben,
- a 2022-re jellemző átlagos heti árbevételt 44-szer is felülmúlták 2023-ban,
- sőt az üzleti terv szerint prognosztizált heti célszámokat is meghaladták 23-szor.
- A sorsjegyeladások értéke tavaly 13 százalékkal nőtt, tavalyelőtt pedig 17 százalékkal, igaz, a pandémia miatt alacsonyabb 2021-es bázishoz képest.
Uszkay-Boiskó Sándor stratégiai igazgató felidézte, hogy a ma is ismert kaparós sorsjegyek 1992 januárja óta szerepelnek a kínálatban, azt megelőzően az úgynevezett borítékos sorsjegyeket lehetett vásárolni. Azokon nem volt kaparófelület, kinyitottuk, és rögtön kiderült, hogy nyertünk vagy sem. A stratégiai igazgatóhoz tartozik a monopol szegmensek, így a lottójátékok és a sorsjegyek termékfejlesztése, az utóbbi években egyre nagyobb hangsúlyt kapó sportfogadási üzletág tehát nem. Bár a Covid-válságra reagálva 2020 októbere 27-e óta e-sorsjegyek is elérhetők, továbbra is a papír alapúak a dominánsak, amelyek között megkülönböztetünk állandó és időszakos játékokat.
Állandó és időszakos kínálat
Az állandó kínálatot hétféle sorsjegy alkotja: a Black Jack (1995 óta), a Fáraók Kincse (1999 óta), az Astro (2003-tól), a Szuper Bankó (2007-től), a Buksza (2011-től), a Szuper Black Jack (2014-től), valamint a Kaszinó, ami 2018 óta várja a szerencsevadászokat. Az időszakos kiadású sorsjegyek között pedig olyan termékeket tartunk számon, mint a Kis- és Nagykarácsony vagy a Sok szerencsét. Uszkay-Boiskó Sándor előrebocsátotta: 2024 a sport éve, amiről a sorsjegy-üzletágban sem feledkeznek meg, hamarosan sport témájú sorsjegyeket dobnak a piacra. Egyelőre marad a találgatás, hogy a németországi labdarúgó Európa-bajnokság vagy a párizsi nyári olimpia adja az apropót, a futball mellett szólhat, hogy ott is van magyar érdekeltség, az esemény jóval hosszabb, és hamarabb is rendezik. Azaz bőven van idő ráhangolódni, míg az Eb-döntő és az ötkarikás játékok közt mindössze 12 nap telik el.
A sorsjegyek ára 300 és 3500 forint között szóródik, ám az elmúlt öt évben folyamatosan eltolódott a kereslet az igényesebb, színesebb, nagyobb főnyereménnyel kecsegtető, ezáltal drágább sorsjegyek felé. Volumenben már csak 25 százalék a belépő árszintű termékek részaránya. A játékosok saját bevallásuk alapján átlagosan mintegy 5000 forintot költenek havi szinte sorsjegyre. A többség havi egyszer vagy néhányszor költ e célra, 56 százalék az impulzusvásárlók aránya. Motivációt jelent a játékélmény és persze a pénznyeremény. Nem csoda, átlagosan minden harmadik nyer. Simon György, a sorsolásos játékok főosztályvezetője megerősítette, hogy a sorsjegyújdonságokat a nemzetközi trendek, ötletek tanulmányozása, a játékosok körében végzett kutatások alapján fejlesztik.
Magyar kézbe magyar sorsjegy?
Felidézték, hogy az e-sorsjegyek 2020 őszi rajtjakor a legnépszerűbb papír alapú sorsjegyek digitális másolataival rukkoltak elő, 2023-ban viszont már hatféle, úgynevezett semi-replika, vagyis a digitális térre optimalizált e-sorsjegyet vezettek be, amelyektől a korábbiaknál nagyobb játékélményt vártak. Ugyanígy a nyomtatott termékeknél is megvan a nyitottság a technológiai újdonságokra, gondoljunk a speciális alapanyagú, például érdes felületű, holografikus, fémes hatású sorsjegyekre vagy épp a kinyitható, ablakos formára vágott vagy illatos kivitelek alkalmazására. A sorsjegyeket egyelőre külföldi beszállítók készítik, de már zajlik egy pilot program, melynek keretében a hazai gyártás lehetőségeit vizsgálják.