Magyarország és Szerbia az eddigi sikerekre alapozva készen áll egy új kőolajvezeték megépítésére, ez a nagyberuházás mindkét ország energiabiztonságát javítani fogja – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Belgrádban. A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a szerb energiaügyi miniszterrel, Dubravka Dedoviccsal folytatott egyeztetését követően kiemelte, a megvalósíthatósági tanulmány már el is készült, és e szerint Magyarországon mintegy 180, Szerbiában pedig 120 kilométernyi vezetéket kell építeni nagyjából évi ötmillió tonna kapacitással.

Magyarországon ez gyakorlatilag egy Százhalombatta-Algyő-Röszke nyomvonalon történő építkezést jelent, azzal, hogy egy nemzetközi mérőállomás építésére is szükség lesz – tudatta.

A magyar oldalon nagyjából ez egy 320 millió eurónyi beruházás, amely három évet fog igénybe venni, s jelenleg is tárgyalunk arról a szerződésről, amely ennek az új kőolajvezetéknek a kihasználtságát fogja majd garantálni – tette hozzá. 

Arra is kitért, hogy jól halad azon beruházás előkészítése is, amelynek a nyomán 2028-ra megduplázzák a két ország közötti villamosenergia-átmenet kapacitását.

Szijjártó Péter arra is figyelmeztetett, hogy napjainkban elég gyakoriak az energiaválságok, amelyeket nem ritkán politikai hisztériakeltés okoz, ilyen helyzetben pedig nagy szükség van a saját forrásokkal csak korlátozottan rendelkező országok szoros együttműködésére és folyamatos konzultációjára.

Ennek kapcsán leszögezte: ma már nem túlzás azt állítani, hogy nincs magyar energiabiztonság Szerbia nélkül, és nincs szerb energiabiztonság Magyarország nélkül.

Magyarország földgázellátásának csaknem a száz százaléka Szerbián keresztül érkezik.

A tavalyi évben brutális rekordot állítottunk fel azzal, hogy 7,6 milliárd köbméter földgáz érkezett Magyarországra Szerbián keresztül a Török Áramlat vezetéken – jelentette ki Szijjártó Péter, aki szerint Szerbia ismételten bizonyította, hogy megbízható tranzitország.

Abszolút nyugodtak lehetünk afelől, hogy Szerbián keresztül a földgázszállítás Magyarországra rendben van. Ez azért nagy szó, mert sajnos nem minden szomszédunk viselkedik megbízható tranzitországként – mutatott rá.

A miniszter ezzel összefüggésben arra is emlékeztetett, hogy a távozó amerikai adminisztráció a hivatali ideje végén újabb energetikai szankciókat rendelt el, amelyekkel abszolút politikai bosszútól vezérelve kibabrált a közép-európai térséggel.

Ennek megfelelően a régió közös problémájának nevezte a szerbiai olaj- és üzemanyagellátást biztosító orosz vállalat szankcionálását, ez ugyanis más országokban is kihívásokat okozhat.

Könnyen okozhat áremelkedést, ha a szerbiai finomítói kapacitások kiesnek a regionális ellátásból (…), és akkor valóban fennáll a veszélye annak, hogy a közép-európai emberek fizetnék meg a Biden-adminisztráció bosszújának az árát – fogalmazott.

Szerencsére ma már olyan elnöke van az Egyesült Államoknak, aki nem ellenségként, hanem barátként tekint a közép-európai térségre, s azt reméljük, hogy sikerül rövid távon rendeznünk ezt a helyzetet. Mindenesetre megegyeztünk abban, hogy nagyon szoros regionális együttműködést folytatunk annak céljából, hogy a szankciók fennmaradása se okozhasson zavarokat a regionális üzemanyagpiacon – összegzett.

Nem változtak az OPEC kilátásai

Az előző havival megegyező előrejelzést tett közzé az olajkereslet idei és jövő évi növekedésére vonatkozóan a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC). Erről itt olvashat többet >>>