A szűrővizsgálatok jelentőségét mi sem mutatja jobban, mint hogy az EU átlagához viszonyítva hazánkban kétszer akkora az olyan halálozások száma, amelyek a probléma időben történő észlelésével elkerülhetőek lettek volna. Az NN kutatása szerint a 20-64 éves korosztálynál

  • tízből hat ember szerint fontosak a szűrővizsgálatok az egészségmegőrzéshez,
  • mégis tízből csak ketten járnak rendszeresen szűrésekre.
  • 45 százalék ritkán veszi igénybe a szűrővizsgálatokat,
  • 10 százalék  pedig egyenesen azt állította, hogy egyáltalán nem volt szűrővizsgálaton az elmúlt két évben. 

Vagyis az aktívkorú lakosság túlnyomó része hanyagolja az egészségmegóvásnak ezt a fontos eszközét. Érdekes, hogy a nők nagyobb arányban tartják fontosnak a szűréseket a megelőzésben (65 százalék ), mint a férfiak (51 százalék ), vagyis ebben sokkal tudatosabbak. Ugyanakkor európai szintű összehasonlításban még a magyar nők aktivitása is alacsonynak számít, és a tendencia romlik: mind az emlő-, mind a méhnyakrák-szűrések száma csökkent 2018 óta, és folyamatosan az EU-s átlag alatt van. 

Ezek a legnépszerűbb szűrővizsgálatok

A kutatásból kiderült, hogy a legnépszerűbb szűrővizsgálatok toplistáját

  • a vér- és laborvizsgálat (72 százalék vette igénybe az elmúlt két évben),
  • a tüdőszűrés (49 százalék )
  • és a fogászati ellenőrzés (46 százalék ) vezeti.
  • A nők körében kiemelkedően magas volt a nőgyógyászati rákszűrésen (63 százalék ) résztvevők aránya,

ami az elmúlt évtizedek felvilágosító kampányának is köszönhető. Aggasztó ellenben, hogy a legtöbb halálozásért felelős kockázat, a szív és érrendszeri megbetegedés megelőzése érdekében csak alig minden ötödik magyar ment el szűrővizsgálatra az elmúlt két évben. Még ennél is alacsonyabb a bőrgyógyászati szűrésen részt vevők aránya (16 százalék ). 

Egészségtudatossági szakadék a magyar társadalomban

A válaszokból az is kitűnik, hogy a megelőzéssel kapcsolatos tudatosság kéz a kézben jár a pénzügyi tudatossággal.

Azok, akik az egészségpénztár vagy az egészségbiztosítások előnyeit kiaknázva fizetik a magánegészségügyi szolgáltatásokat, jóval nagyobb arányban (70, illetve 59 százalékban) gondolják fontosnak az egészségmegőrzéshez a szűréseket, mint azok, akik kizárólag az állami rendszerre támaszkodnak (50 százalék ).

Ennek megfelelően jóval gyakrabban is járnak el szűrővizsgálatokra, mint a kizárólag állami egészségügyi szolgáltatásokat használók. 

„Egyre inkább azt látjuk, hogy a magyar társadalom kettészakad egészségtudatosság szempontjából: az, aki tud és hajlandó áldozni a magánegészségügyi ellátásokra vagy úgy, hogy közvetlenül fizeti annak költségeit, vagy kihasználja az egészségpénztári tagság, vagy az egészségbiztosítások előnyeit, jóval tudatosabb az egészségmegóvás, azon belül a szűrővizsgálatokra járás tekintetében. Ellenben azok, akik kizárólag az állami egészségügyi rendszer szolgáltatásait veszik igénybe, hajlamosak elhanyagolni a megelőzést” – mondta Holló Bence, az NN Biztosító elnök-vezérigazgatója.