Forró ősz jön: ezt üzenték az oktatásért aggódók

Megalakult az Országos Közös Akarat kezdeményezés, amely mögött hosszú hónapok, sőt évek kemény munkája áll – jelentette be Horgas Péter látvány és díszlettervező, politikai aktivista a Belügyminisztérium előtti sajtótájékoztatón. Az eseményen az Egységes Diákfront a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete és Dialógus az Oktatásért is részt vett.

Forró őszre készülnek, hangzott el az eseményen. Először az oktatás területén szeretnék megfogalmazni, azokat a legfontosabb gondolatokat, amelyek kitörési lehetőséget, megoldást jelenthetnek, de ugyanúgy szeretnék majd az egészségügy, a szociális szféra, a kulturális, valamint a környezetvédelem területét is aktívan képviselni. Ez egy lehetőség arra, hogy a demokratikus erők összefogjanak.

Az oktatás területén évek óta forrnak az indulatok, kevés a tanár, alacsonyak a pedagógus fizetések, ráadásul a parlamentben nem régen rábólintottak a státusztörvényre is.

Ez az öt dolog foglalkoztatja a tanárokat

Egy nemrégiben megjelent pedagógusok körében készült reprezentatív kutatásból, amit a Társadalomtudományi Kutatóközpont készített, az derült ki, hogy a tanárok szerint ma a legfontosabb öt problémát:

• az alacsony bérek (92 százalék);
• a magas munkaterhek (62 százalék);
• a tanári autonómia hiánya (61 százalék);
• a tananyag nem megfelelő összetétele (59 százalék);
• valamint a rengeteg adminisztrációs teher jelentik (46 százalék).

A pedagógus megélhetésére feltett kérdésre pedig azt válaszolták:

• 44 százalékuk „kijön” a jövedelméből,
• 45 százalékuk nagyon nehezen él meg,
• 3 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy háztartásuk anyagi helyzete jó, vagy kiváló.

A válaszadók 86 százaléka egyetért a tiltakozási formákkal, 12 százalékuk nem ért egyet, 2 százalék pedig nem tudott vagy nem akart válaszolni a kérdésre.

Az eddigi tiltakozásokban a pedagógusok kétötöde (42 százaléka) passzív volt, és közel három ötöde (58 százaléka) részt vett valamilyen formában – derül ki a kutatás adataiból.

Egyharmaduk választotta a petíció aláírását, és egyharmaduk pedig sztrájkolt. A pedagógusok egynegyede részt vett tüntetésen, és körülbelül egytizedük polgári engedetlenségben is.

A magániskolák és a gimis tanárok voltak a legaktívabbak

A részvételi aktivitást fenntartó és iskolatípus szerint vizsgálva szignifikáns különbségek tapasztalhatóak – írják. A magán fenntartású iskolákban voltak a legaktívabbak a pedagógusok. Az állami és egyházi intézményekben alacsonyabb volt az aktivitás, a gimnáziumokban szignifikánsan magasabb volt a részvételi arány, mint az általános iskolákban és a szakképző intézményekben.  A tanárok egyharmada részt vett a sztrájkban és körülbelül egytizedük pedig polgári engedetlenségben is. És körülbelül ugyanilyen arányban hajlandóak lennének a közeljövőben is részt venni tiltakozásokban.

Az oktatásért folytatott harc nem ismer oldalakat és megosztottságot, ezért az Egységes Diákfront három plusz egy pontban fogalmazta meg az oktatással kapcsolatos követeléseit, mondta Perlaki-Borsos Noel elnökségi tag.

A 3+1 pont:

• azonnali 50 százalékos béremelést követelnek a pedagógusoknak;
• legyen a sztrájk alapjog;
• új, esélyteremtő nemzeti alaptantervre van szükség;
• valamint a státusztörvény azonnali eltörlését követelik.

Kiemelte: kértük már szépen, kértük már csúnyán, hogy vegyenek minket emberszámba, de a kormánynak nem érdeke hogy gondolkodó ifjúságot neveljen, mert egy összeszerelő országnak összeszerelő népre van szüksége. 

Magyarország egy összeszerelő műhely lett, erről pár hete Ábrahám László, az Együtt a Jövő Mérnökeiért Szövetség (EJMSZ) elnöke beszélt a Napi.hu-nak. Kiemelte: ha egy tollvonással rendbe tennék az oktatást, akkor is 8-10 évre lenne szükség, hogy még több mérnök legyen a magyar munkaerőpiacon.

Országjárásra indulnak

Az EDF a társszervezeteivel együtt országjárásra indul és körülbelül 40 városban tartanak majd nyilvános fórumokat – jelentett be Mészáros Bence, az EDF elnökségi tagja.

Az országbérlet segítségével pedig lehetőséget biztosítanak mindenki számára, hogy eljöjjön szeptemberben Budapestre és részt tudjon venni a szolidaritási akciókban. Ezt közösségi finanszírozásból fogják megvalósítani, a finanszírozás minden egyes forintjával nyilvánosan elszámolnak majd.

Elhangzott, hogy szeptember 1-re országos tanévnyitót hirdetnek a diákmozgalmak, a pedagógus szakszervezetek és az oktatás ügyéért aggódó civilek. Ez egy felkészítő demonstráció lesz a szeptember 15-i nagy megmozdulásra, ami egy demokrácia napi tüntetés lesz. Szeptember 22-én pedig országszerte tartanak majd tiltakozó akciókat.

– mondta Perlaki-Boros Noel.

A státusztörvényt a végrehajtási rendeletekkel együtt kellett volna beterjeszteni, mert mindig a rendeletekben szokták elrejteni a bombákat – mondta Komjáthy Anna, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke. A szakszervezeteknek tudomása van arról, hogy a rendelet elkészült, és szeretnék látni mielőtt megjelenik a Magyar Közlönyben, de egyelőre Maruzsa Zoltán oktatásért felelős államtitkár nem reagált a megkeresésükre. Az elnök elmondta: azok közül a pedagógusok közül, aki rendkívüli felmondással a ki nem fizetett túl munkák miatt hagyják el a pályát már 30 per elindult - tette hozzá az elnök.

Napok óta nem érhető el a portál

Szeptembertől még nagyobb pedagógushiány lesz, a munkaterhek tovább nőnek. Egyre több tanár mond le, mert nem fogadja el a státusztörvényt, mondta Ravasz Ágnes, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) országos választmányának tagja. Arra kérdésre, hogy mit tudnak arról, hogy miért nem érhető el napok óta a közszolgállás.ksz.gov.hu, azt válaszolták, hogy nincs pontos információjuk.

Már július 19-e óta nem érhető el a tanári állásokat is hirdető felület. Július 15-én a weboldalon 1061 tanító keresőszóra kiadott álláshirdetés volt fenn, az összes pedagógusi állásra pedig 1176 tanárt kerestek.

Július 11-én még több mint 500 matematika tanárt, 300 körüli angoltanárt, 800 óvoda pedagógust kerestek a különböző álláshelyekre.