Bár a magyar lakosság az őrült árakról panaszkodik a temetkezési szektor kapcsán, tudunk kell, hogy az Európai Unióban átlagosan 4500-6000 euróba (1,8-2,4 millió forint) került a 2023-as adatok szerint egy temetés. Ehhez képest hazánkban egy középkategóriás temetés ára 500 ezer és 800 ezer forint közé tehető, ami jelentősen alacsonyabb, mint számos más uniós országban.

A Magyar Temetkezési Szolgáltatók Országos Szakegyesületének (MATESZSZ) statisztikái szerint itthon a koporsós temetés a legdrágább, főként azért, mert ebben az esetben még a temetést követően is lesznek költségeink, elég ha csak a sírhely újraváltására gondolunk, de ott a síremlék-állítás és a sír gondozása is. Ezek a költségek nincsenek, amennyiben a hamvak elszórása vagy urnás elhelyezése mellett döntünk.

Kapcsolódó

Magyarországon egyébként a temettetők körülbelül 70 százaléka a hamvasztást választja.

A Központi Statisztikai Hivatal 2024-es adataiból az derül ki, hogy 

  • a koporsós temetés ára átlagosan 434 ezer forint,
  • míg a hamvasztásos végső tiszteletadás 314 ezer forint.

Számos egyén, illetve család sajnos nem tudja kifizetni az összeget, ami további tragédiát jelent. Nem kell azonban teljesen kétségbe esni, vannak ugyanis olyan pénzpiaci, hitelpiaci opciók, amelyek segíthetnek nekünk abban, hogy szerettünket végső nyughelyére helyezzük. Vegyük is végig, milyen lehetőségeink vannak, miként készülhetünk fel a nem várt költségek fedezésére.

Klasszikus életbiztosítás

Tőlünk nyugatabbra szinte minden nagykorú embert (sok esetben már csecsemőkortól) külön kockázati életbiztosítás véd. Ezek a konstrukciók jellemzően magas, néhány millió forintos térítést fizetnek 10-20 ezer forintos díjért. A megkapott pénz a legtöbb esetben nem csak a temetés költségére, hanem az elhunyt családtag jövedelmének háztartási költségvetésből való kiesésére is  fedezetet nyújt – szakértők szerint a biztosítási összeget érdemes legalább 1 évnyi nettó jövedelem szintjében meghúzni.

Ám Magyarországon a termék elterjedése messze van az ideálistól, aminek két oka van.

  1. Hazánkban ezt a biztosítást a köznyelv „halálbiztosításnak” nevezi, márpedig – tartja a közbeszéd – senki nem akar a saját halálára fogadni.
  2. A biztosításra költött pénzt az emberek kidobott pénznek tartják, hiszen, ha nem történik baj, a pénz elúszik (erre válaszul van már a piacon olyan kockázati termék, ahol a befizetett tőkét a biztosítás lejáratakor visszafizetik – ám ez a konstrukció drágább)

A kockázati életbiztosítás megkötésekor arra kell figyelemmel lenni, hogy megkötését komoly életkori határhoz kötik – a biztosítók zöme 65 éves felső belépési limitet alkalmaz, néhány helyen 70, 75 éves is lehet a biztosított kora a belépéskor, ám természetesen az életkor függvényében azonos biztosítási díjért lényegesen magasabb havi díjat kell fizetni, ha idős ember köti meg a szerződést. 

Ugyancsak fontos tudni, hogy a kockázati életbiztosítások esetében a biztosítók a kockázatvállalás feltételeként egészségi nyilatkozatot kérhetnek, illetve akár orvosi vizsgálatra is küldhetik a biztosításban érintett személyt.

Kegyeleti biztosítások

A kockázati életbiztosítások speciális formája, amely kifejezetten a halálesethez kapcsolódó kiadások, a temetkezési költségekre nyújt fedezetet. 

Az igényelhető összegek limitáltak, pár százezer forinttól indulnak. A Generali Nyugalom Plusz és a Signal Iduna Testamentum kegyeleti biztosításának felső szolgáltatási szintje 800 ezer forint, az Alfa Gondoskodás kegyeleti biztosítás esetében akár 2,5 millió forintos díjfizetésre is szerződhetünk. Ahogy más életbiztosítások esetén, ennél a terméknél sem kell, hogy a biztosított és díjfizető azonos legyen: módunk van házastársa, szülőre is megkötni a biztosítást.

A kegyeleti biztosítások mindenképp az életpálya végével függenek össze, ezért aligha meglepő, hogy a szerződéskötők élettartamát alulról is meghatározzák: a többség 50 éves kortól indítja a szerződéskötési lehetőséget, de a Generalinál és a Signalnál már 40, az NN Biztosító Maraton kegyeleti biztosítására pedig 49 éves korunkban szerződhetünk leghamarabb. A Magyar Posta Biztosító PostaÖrökhagyó Biztosítását ugyanakkor csak 60 éves kortól lehet megkötni. 

A kegyeleti biztosításoknál lényegesen magasabb a felső életkori határ. Az NN és a Signal 75 éves korig fogadja a rendszeres díjas (havonta fizető) ügyfeleket ennél a terméktípusnál, a Postánál 78 év a felső korhatár. Az Alfa, a Generali terméke és a CIG Pannónia Alkony és az Union Biztosító Napnyugta kegyeleti biztosítása 80 éves korig köthető.

A termékek közös jellemzője az, hogy az ügyfélnek vállalnia kell egy minimum 5 éves befizetési időszakot.

Ezért „cserébe” ugyanakkor a Generalinál és az Unionnál a 85 év felettieknek már nem kell további biztosítási díjat fizetniük, ám a kifizetés az eredetileg meghatározott összegben történik. az Alfánál pedig az 5 év után leállított díjfizetés esetén a biztosítás díjmentesen leszállíthatóvá válik. Ez azt jelenti, hogy – döntően az addig befizetett díjak összegétől függően – egy alacsonyabb biztosítási összeg kerül kifizetésre a biztosított halála esetén. 

A kegyeleti biztosításokhoz a társaságok semmiféle egészségügyi nyilatkozatot nem kérnek, orvosi vizsgálatot sem rendelnek el. Ám a kifizetésekre a társaságok döntő része 6 hónapos várakozási időt köt ki, amelyen belül maximum balesetből bekövetkezett haláleset esetén fizet (az Unionnál heveny fertőző betegség esetén is).

A nem baleseti okból bekövetkező halál esetén az Alfánál és az NN-nél a szerződött összeget csak 2 évvel a szerződéskötést követően fizetik ki, 6 hónap és 2 év között csak a biztosítási összeg töredékét kaphatja meg a család. Az Alfánál ugyanakkor a végstádiumba került biztosítottnak joga van a biztosítási összeg 95 százalékát még halála előtt felvenni. 

Több társaság vállalja, hogy a biztosítási összeget közvetlenül a temetkezési vállalkozónak utalja számla alapján, s csak a különbözetet fizeti ki a szerződésben megjelölt túlélő kedvezményezettnek. A biztosítók zöme a haláleset bejelentését követő 15 napon belül utalja a pénzt, de a Posta Biztosító például 2 órán belüli utalást ígér.

Fontos azt is tudni, hogy több biztosítónál bár nincs külön kegyeleti biztosítás, de például a lakásbiztosítás részeként választható fedezet a temetési költségek fedezetére – a Groupama Biztosítónál például 200 és 400 ezer forintos ilyen fedezet kérhető az otthonbiztosítás mellé.

Hagyaték, és öröklési illetékmentesség

Fontos tudni, hogy a biztosításoknál teljesített kifizetések nem részei a hagyatéknak, így az összeghez a hagyatéki eljárástól függetlenül, és öröklési illetékfizetés nélkül hozzáférhet a család. Ennek kapcsán fontos arra is felhívni a figyelmet, hogy az elhunyt bankszámlája és értékpapír számlája a hagyatéki eljárás része. A jogszabályok szerint

a bankoknak, értékpapír cégeknek ezeket a számlákat a halál bejelentését követően zárolni kell, ahhoz a jogerős hagyatéki végzésig abban az esetben sem férhet hozzá a házastárs, ha például társkártyája van.

Közös számla esetén a túlélő társtulajdonos változatlanul jogosult a számla felett rendelkezni.
Abban az esetben ugyanakkor, ha a számlatulajdonos életében haláleseti rendelkezést tesz, akkor a bankszámla és az azon lévő összeg nem képezi részét a hagyaték részét, a megjelölt kedvezményezett(ek) kaphatják meg, s azonnal rendelkezhetnek a számlán lévő összeg felett. Ha a számla közös számla, akkor ahhoz haláleseti rendelkezés nem tehető, a tulajdonostársak egymás haláleseti kedvezményezettjeinek minősülnek.

Az értékpapírszámla ugyanakkor minden esetben a hagyaték részét képezi, haláleseti rendelkezés a hatályos törvények szerint értékpapír számlára nem tehető. 

Amikor kell a pénz

Nagyon sok esetben épp a bankszámla zárolása az, ami miatt komoly krízisbe kerül a család, hiszen hiába őrzött akár jelentősebb összeget is az elhunyt a számláin, a pénzhez nem tudnak hozzájutni a hozzátartozók. Mit tehetünk ilyenkor?

Folyószámlahitel, hitelkártya

Az átmeneti pénzzavar megoldására igényelhetünk a bankunknál folyószámlahitelt. Ekkor a bank a számlánkra érkező összeg arányában állapít meg egy limitet, ameddig a számlaegyenlegünk negatív lehet. Ugyanakkor fontos tudni, hogy abban az esetben, ha számlánkra pénz érkezik, a bank először a hiteltartozást csökkenti majd, azaz ez a megoldás jellemzően egy hónapon belül jelenthet megoldást – magas kamat mellett: augusztusban átlagosan 24,4 százalékos volt az éves kamat.

A másik rövidtávú megoldás az lehet, ha hitelkártyánk terhére költünk. A helyzet itt is hasonló: a bank a jövedelmi adataink alapján szab meg egy keretet. A bank pénzét átlagosan 45 napig kamatmentesen költhetjük (csak vásárlás esetén, mert a készpénzfelvétel azonnal kamatozik), a fizetési határnapon ugyanakkor legalább részben törlesztenünk kell.

 A minimális törlesztőrészlet a bankoknál a fennálló kártyatartozás 5 százaléka, azaz itt mód van arra, hogy a teljes összeget több hónapra szétterítve fizessük vissza.

Ennek az ára viszont borsos: a hitelkártya kamata havonta több, mint 2 százalék, augusztusban évi 25,36 százalékos volt a hitelkamat. Ráadásul az igényelt hitelkeretek, hitelkártya-limitek jellemzően 300-400 ezer forint körül mozognak.

Személyi kölcsön

Ha komolyabb összegre van szükségünk, a legkézenfekvőbb megoldást a személyi hitelek jelentik. A személyi kölcsön összege bármilyen célra felhasználható, arra költhető, amire szükség van, a hitelnyújtó sem fogja kérdezni a felhasználás célját. Az igényléshez nincs szükség ingatlanfedezetre, a hitel-visszafizetés biztosítéka kizárólag a hitelfelvevő által igazolt jövedelem lesz. Az előző mondatból adódóan, az igényléshez mindenképp szükséges jövedelmet igazolni:

a bank a jövedelem alapján dönt arról, kaphatunk-e hitelt, illetve, ha igen, milyen összegben.

Személyi kölcsönt 300-400 ezer forintos minimum kölcsönösszegtől adnak a bankok, a minimális futamidő 1 év, ám vannak olyan gyorshitelező pénzügyi szolgáltatók, ahol 100-200 ezer forint értékű kölcsön is igényelhető akár éven belüli futamidőre is.

A saját, számlamúltunkra rálátó bank azonnal dönt a kölcsön folyósíthatóságáról, s az igényelt összeg akár 1-2 órán belül is a számlánkon lehet. Ha másik bankhoz megyünk az igénylésünkkel, akkor jövedelemigazolást kérhet munkáltatónktól és/vagy több hónapra visszamenőleges számlakivonatot számlavezető bankunktól. 

A személyi kölcsönök kamata sem épp alacsony – a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint 2024 augusztusában a személyi kölcsönök teljes hiteldíj-mutatója 17,22 százalékon állt. A BiztosDöntés.hu napokban végzett körképe szerint miközben a hagyományos bankok egyelőre nem igazán törnek előre, hogy lejjebb vigyék a kamataikat – vagy csak a kifejezetten nagy összegű, 5 millió forint feletti hitelt igénylő, magas jövedelemmel bíró ügyfeleknek kínálnak jó kamatot. Az UniCredit Banknál ugyan 450 ezer forintos a jövedelem-limit, ám a 10,59 százalékos kamathoz minimum 7 millió forint igénylésére van szükség, s hasonló hitelösszeg kell a CIB Banknál is a 10,99 százalékos, legkedvezőbb kamatozású hitelhez, ám ezt náluk már csak az „A” ügyfélminősítéssel bíró hiteligénylők kaphatják meg. Az Erste 10,79 százalékos kamattal igényelhető Most Extra Személyi Kölcsönéhez ugyan elegendő a 400 ezer forintos jövedelem, viszont ehhez a kamathoz már 8 millió forint igénylése szükséges. Új elem, hogy a Cofidis akár már nettó 450 ezer forintos jövedelmet igazolni bíró ügyfeleknek is 9,9 százalékos kamaton (10,35 százalékos thm mellett) kínál 3 millió forintos személyi hitelt 5 éves futamidőre. 

Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem tartjuk etikusnak reklámok elhelyezését.
Részletes tájékoztatást az Indamedia Csoport márkabiztonsági nyilatkozatában talál.
Indamedia Csoport