Az oktatás bizonyítottan az egyik legegyértelműbb mutatója az olyan életkilátásoknak, mint a foglalkoztatás, a jövedelem és a társadalmi státusz, így a jobb egészség és anyagi biztonság előrejelzője is. A kutatások azt mutatják, hogy az oktatás javíthatja a mentális egészséget azáltal, hogy bővíti az intellektuális, szociális és érzelmi látókörünket, az alacsony iskolázottság azonban egyénenként más mentális hatásokkal járhat – számolt be a News Medical.

Hogyan segíthet az oktatás?

A 25 év feletti munkavállalókról összeállított adatok például azt mutatják, hogy a magasabb szintű oktatás nagyobb jövedelemhez vezet.

Az alapdiplomások az Egyesült Államokban átlagosan 26 ezer dollárral (körülbelül 9 millió forinttal) keresnek többet évente, mint az érettségivel rendelkezők.

Bár pénzzel nem lehet boldogságot vásárolni, de számos olyan stresszforrást enyhíthet, amelyek hozzájárulnak a mentális problémák kialakulásához.

Az oktatásban elért eredmények ugyanakkor a teljesítés élményét is nyújtják, mely kiemelkedően fontos az emberi lélek számára. A Pearson cikke szerint a főiskola, egyetem lehetővé teheti, hogy kisebb sikereket érjünk el, miközben felfedezzük az érdeklődési köreinket. Mi több, a feladatok elvégzése és a diploma megszerzése büszkeségérzetet és morális lökést is adhat.

Az oktatási rendszeren kívüli, önálló tanulás is elképesztő folyamatokat vált ki az emberi agyban:

dopamin szabadul fel, mely vegyület a boldogságérzésért és a jutalmazásért felelős, ennek hatására az agy meg akarja ismételni az élményt.

A tanulás nem csak a dopamin, de a mielin sokasodásához is hozzájárul, amelytől egyre gyorsabbnak és élesebbnek érezhetjük agyunk működését.

Jó pap holtig tanul

Egy brit kutatás – melyet a CCSU szemlézett – kimutatta, hogy az unalom (ami akkor következik be, ha nem tanulunk új dolgokat) veszélyes lehet az egészségünkre. A vizsgálatban résztvevőknél, akik elmondásuk szerint hosszú időn keresztül unatkoztak, több mint kétszer olyan magas volt a szívbetegségek aránya, mint azoknál, akik nem számoltak be unalomról.

Az egyhangú életvitel azonban nem csak a szívet terheli, könnyen okozhat depressziót, vagy korai elbutulást is.

A nők jelentősen nagyobb kockázatnak vannak kitéve,

közel 10 százalékuk az alacsony iskolai végzettség miatt szenved rossz mentális egészségtől, míg a férfiaknak 4 százalékát érinti az oktatási szint okozta depresszió. Habár a probléma leginkább a népesség fiatalabb tagjait érinti, a magasabb végzettségű nyugdíjasokról is kiderült, hogy jobb a közérzetük és a szociális életük is, ezáltal erősebbek a kognitív funkcióik.

Az új élmények és az új dolgok megtanulásának hiánya tehát lelassítja az agyat, ezáltal az lassan elveszíti a reakcióképességét is. Jó hír azonban, hogy sosem késő belevágni, sőt, a felnőttkori tanulással megelőzhetjük az időskori problémákat is:

bizonyítottan lassítja az Alzheimer-kór és a demencia kialakulását, valamint megelőzi a szellemi képességek általános lelassulását, ha rendszeresen adjuk tanulásra a fejünket.

A szabadidős tevékenységek segítenek ellensúlyozni az idősödéssel járó főbb stresszorokat, például a szeretteink elvesztését, valamint a betegségekkel kapcsolatos egészségügyi aggodalmakat, ugyanakkor a magasabb iskolázottsági szint is összefüggésbe hozható az életkorral kapcsolatos változások jobb megítélésével: a végzettségünk tehát még a nyugdíjas éveinkben is meghatározó szerepet játszik.

A fenti megállapítások a legtöbb esetben helytállnak, azonban egyedi helyzetekben a tanulói státusz is rossz hatással lehet a mentális egészségre. Az eredmények arra utalnak, hogy

az alacsonyabb teljesítményű tinédzsereket kifejezetten káros olyan környezetbe kényszeríteni, ahol képességeik miatt képtelenek a boldogulásra.

Ezek a fiatalok nem csak tanulmányaikkal állnak hadilábon: nap mint nap szembesülnek tanáraik elvárásaival és társaik esetleges megvetésével, így az iskolai környezet életre szóló nyomot hagyhat a mentális jólétükön.

Bár a magasabb iskolai végzettség egyértelműen összefügg a jobb mentális egészségi eredményekkel, az életkor és a nemek közötti különbségek mellett az önállóan végzett tanulást is figyelembe kell venni. A kutatók szerint egy nemzet mentális egészségének javítása nem egyszerűen az oktatási rendszer fejlesztésében rejlik, fontos hozzávalója az egyenlőtlenségek kezelése, és az elfogadó környezet biztosítása is, hogy minél több egészséges fiatal kerülhessen ki az iskolapadokból.