Miután Franciaország arra kérte a baráti országokat, hogy küldjenek biztonsági erőket a párizsi olimpiai játékok idejére, több ország már jelezte: kész katonákat delegálni, hogy segítsék a fokozott biztonsági intézkedések érvényesítését a július 26-tól augusztus 11-ig tartó nyári játékok idején – számolt be az AFP hírügynökség a francia védelmi minisztérium közlése alapján. 

Eszerint Párizs 46 országtól kért több mint kétezer rendőrt, amelyre Wladyslaw Kosiniak-Kamysz lengyel védelmi miniszter például már megerősítette, hogy támogatják az idei olimpiának otthont adó franciákat. 

Katonákból, köztük kutyavezetőkből álló munkacsoportot küldünk Párizsba, akiknek az lesz a feladata, hogy felderítsék a robbanóanyagokat és segítsenek a terrorizmus elleni küzdelemben – írta a miniszter az X-en. 

Németország is kiveszi a részét: a nemrégiben bejelentett biztonsági együttműködés keretében a francia rendőrök rész vesznek a németországi labdarúgó Európa-bajnokság biztosításában június 14. és július 14. között. Cserébe a július 26-tól augusztus 11-ig, valamint az augusztus 28-tól szeptember 8-ig tartó olimpiai és paralimpiai játékokon a német szövetségi rendőrség küld tiszteket a párizsi Jean Bouin Stadionba és környékére.

A rendőrök elhagynák a megnyitó ünnepséget

A több mint 140 halálos áldozatot követelő, moszkvai terrortámadás után a három szint közül a legmagasabbra emelték a veszélyriasztást egész Franciaországban, ahol a biztonsági erők számára különösen nagy kihívást jelent az olimpiai játékok biztosítása. 

A tervek szerint naponta 45 ezer francia rendőrt és csendőrt vetnek majd be a sportrendezvények környékén, ahová a kormány 18 ezer katonát is mozgósít, illetve 18-22 ezer magán biztonsági őr is szolgálatot teljesít.

Eközben felerősödött a vita arról, hogy a terrorveszély miatt egyáltalán jó ötlet-e megtartani az olimpiát megnyitó ünnepséget. 

A L'Independant cikke szerint ugyanis a sportolók felvonulása túl kockázatos lenne a francia belföldi hírszerző szolgálat szerint, ezért a rendvédelmi hatóságok „B-tervet” szorgalmaznak és éppen azon vannak, hogy meggyőzzék a belügyi tárcát arról: mondják le a ceremóniát. 

A támadástól való félelem miatt a Szajna-parti megnyitó ünnepséget már így is korlátozták, több millió néző helyett például csak 300 ezer embert engednek majd be a stadionba.

Jelentős a moszkvai mészárlás felrázó ereje

Mint megírtuk, már a húsvéti ünnepek is kockázatosnak minősülnek a terrorveszéllyel szintén erősen érintett Ausztriában és Németországban. 

Az ünnepi hosszú hétvégén az osztrák rendőrség egyenruhásai és civilbe öltözött tisztek fokozott figyelemmel kísérik a templomi programokat, szentmiséket, akárcsak a tömegek által látogatott vásárokat és eseményeket Bécsben és több nagyvárosban.

Németországban leginkább a futball-Eb-re irányul a fokozott készültség: a biztonság érdekében különleges intézkedési tervet dolgoznak ki. Ennek részeként szigorítják a határellenőrzést, hogy a labdarúgás európai ünnepére ne tudjanak beszivárogni a veszélyes elemek, így a az iszlamista terroristákon kívül a futballhuligánok és más szélsőségesek se.

A moszkvai támadás ébresztő hatása jelentős: fokozott terrorkészültség van érvényben például Dániában, Svédországban is.