Tihany népszerű Somosi szabadstrandját augusztus 16-án zárták le a vízminőség romlása, pontosabban a magas számban megjelent Escherichia coli baktérium miatt. A szennyeződés forrását október elején sikerült megtalálni, és a hibát elhárítani, de így is heteken át folyt a szennyvíz a tóba. Nagy kérdés: milyen következményei lehetnek egy ilyen sokáig húzódó problémának.

A probléma egyetlen pozitívuma az, hogy nem a nyári szezon elején jelentkezett, de így is szükséges volt lezárni egy strandot, ami miatt egyértelmű a szennyvízszivárgás negatív turisztikai és közegészségügyi hatása

- mondta el Dr. Vasas Gábor, a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) igazgatója a We Love Balaton portálnak.

Ami a biológiai és ökológiai vonatkozásokat illeti: mint magyarázta, jelentősebb külső szervesanyag-terhelés esetén természetes a lebontó folyamatok fokozódása. Ezt a helyzetet súlyosbítja, ha a külső terhelés szennyvíz eredetű, és emiatt olyan baktériumok is kerülhetnek a vízbe, melyek az emberek megbetegedését képesek okozni.

Azzal kapcsolatban nem rendelkeznek információval, hogy pontosan mennyi ideig és milyen mennyiségben szivárgott be szennyvíz a Balatonba, illetve hogy az áramlatok milyen távolságba juttatták el a szennyezést. 

„Jó hír azonban, hogy a forrás megszűnése esetén viszonylag rövid idő alatt eltűnhetnek a vízből az emberi egészségre potenciálisan veszélyes baktériumok, hiszen a szaporodásukhoz a Balatonban alapvetően nem kedvezőek a környezeti feltételek, főleg nem az őszi és téli időszakban”

– tette hozzá. 

A szakember szerint feltételezhetően egy-két hét vagy hónap alatt helyreállhat a rend, és megszűnhetnek a vízminőséggel kapcsolatos problémák, hiszen mostanra sikerült teljesen megszüntetni a szivárgást.

Igazán súlyos következményekkel akkor lehetett volna számolni, ha a következő év tavaszáig folytatódott volna a szennyvíz beszivárgása. Ilyen esetben bizonyára jelentkeztek volna a fürdőzők körében megbetegedések, és olyan jelenségek kialakulására is számíthattunk volna, mint az algák tömeges elszaporodása a szennyvízterheléssel érintett vízterületeken.

A problémát azonban mostanra megoldották a csőrendszer karbantartásáért felelős szakemberek, így valószínűleg nem kell hosszú távú következményektől tartanunk, és a következő turisztikai szezon kezdetére már nyoma sem lesz ennek a sajnálatos eseménynek.

Mindenesetre jelezte, hogy célzott vizsgálatokat végeznek a jövőben, hogy kiderüljön, történt-e jelentősebb szervesanyag-felhalmozódás vagy az ökológiai állapot megváltozása az érintett területen. Amennyiben készül ilyen vizsgálat, annak eredményeit közzéteszik.

A Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. (DRV) pedig azt közölte: dolgozik  a Balaton-térség településeit hosszú távon kiszolgálni képes víztermelési és víztisztítási létesítmények fejlesztésén, továbbá a Balaton körüli regionális nagy átmérőjű ivóvíz-távvezetéki rendszerek felújításán, bővítésén. A térségi szennyvíztisztító kapacitás fejlesztése érdekében két szennyvíztelepet kívánnak létrehozni, Balatonfüreden és Balatonújlakon, valamint 100 kilométeres hosszúságban fejlesztik a szennyvízelvezető vezetékeket. Az erre vonatkozó tervek már el is készültek.

A problémára az új polgármester, Kötél Balázs is reagált, aki a jövőben határozottabb fellépést ígért. Úgy fogalmazott: a képviselői testület „mindent megtesz a környezet és a Balaton megóvásának érdekében, valamint folyamatosan tájékoztatja a helyi lakosságot és a közvéleményt is.″.