A kiskereskedelmi forgalom az előző év azonos időszakit 3,6, az előző havit 1,2 százalékkal haladta meg  2024. októberben a kiskereskedelem forgalmának volumene a nyers adat szerint 4,0, naptárhatástól megtisztítva 3,6 százalék meghaladta az előző év azonos időszakit – írta gyorstájékoztatójában a Központi Statisztikai Hivatal.

  • Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 4,8,
  • a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 3,3 százalékkal bővült,
  • az üzemanyag-kiskereskedelemben lényegében nem változott az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene az előző év azonos időszakához viszonyítva.

A szezonális és naptárhatással kiigazított adatok szerint a kiskereskedelmi forgalom volumene 1,2 százalék-kal felülmúlta az előző havit. 2024. január–októberben a forgalom volumene – szintén naptárhatástól megtisztított adatok szerint – 2,8 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit.

2024. októberben az előző év azonos időszakához képest, naptárhatástól megtisztítva:

  • Az országos kiskereskedelem forgalmának volumene 3,6 százalékkal nőtt.
  • Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben a forgalom volumene 4,8 százalékkal bővült. Az élelmiszer-kiskereskedelem 76 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 5,1, az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 3,9 százalékkal növekedett.
  • A nem élelmiszer-kiskereskedelem forgalmának volumene összességében 3,3 százalékkal  bővült. Az eladások volumene a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerüzletekben 9,4, a bútor-, műszakicikk-üzletekben 4,8, az iparcikk jellegű vegyes üzletekben 1,7, a használtcikk-üzletekben 0,3 százalékkal nőtt, a textil-, ruházati és lábbeliüzletekben, valamint a könyv-, számítástechnika-, egyébiparcikk-üzletekben lényegében nem változott.
  • Az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból 8,2 százalékkal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 1,3 százalékkal bővült.
  • Az üzemanyagtöltő állomások forgalmának volumene lényegében nem változott.
  • A kiskereskedelmi adatokba nem tartozó gépjármű- és gépjárműalkatrész-üzletek eladásai 4,4 százalékkal nőttek.

2024. októberben:

  • Az országos kiskereskedelem forgalma folyó áron 1684 milliárd forintot ért el.
  • Az országos kiskereskedelmi forgalom 49 százaléka az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben, 36 százaléka a nem élelmiszer-kiskereskedelemben, 15 százaléka az üzemanyagtöltő állomások üzemanyag-forgalmában realizálódott.

2024. január–októberben az előző év azonos időszakához képest, naptárhatástól megtisztítva:

  • A kiskereskedelem forgalmának volumene 2,8 százalékkal emelkedett.
  • Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben 3,9, a nem élelmiszer- kiskereskedelemben 2,4, az üzemanyag-kiskereskedelemben 0,5 százalékkal nőtt a volumen.

Az NGM továbbra is bizakodó.

Az év első tíz hónapjában a kiskereskedelmi forgalom összességében 2,8 százalékkal bővült, és az év hátralevő részében is gyorsuló növekedésre lehet számítani, további lendületet ad a magyar gazdaságnak. Hazánkban az októberig látott növekedés uniós szinten is erősnek értékelhető, a bővülés üteme az uniós középmezőny elejébe tartozik. Ez azt jelenti, hogy hazánkban magasabb ütemben nő a boltok forgalma, mint Ausztriában, Németországban, Lengyelországban vagy Szlovéniában – írta közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium.

Az áruk és szolgáltatások fogyasztása a magyar gazdasági teljesítmény egyik legfontosabb húzóereje, és ez a jövőben is így maradhat – teszi hozzá. A kormány letörte az inflációt, a reálbérek több mint egy éve, jelenleg több mint 9 százalékkal emelkednek. A történelmi jelentőségű, hároméves bérmegállapodás garantálja, hogy a családok jövedelmének vásárlóereje a következő években is jelentősen növekedjen. 

A tartósan alacsony infláció mellett a legkisebb bérek 2026-ban 13 százalékkal, 2027-ben pedig 14 százalékkal emelkedhetnek. 

A fogyasztói bizalmat tovább növeli a januártól felállításra kerülő Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság, amely határozottan és hatékonyan lép majd fel a termékbiztonság, a magyar fogyasztók és a családok védelme érdekében.

A kormány a jövedelmek vásárlóerejének növelését az Új Gazdaságpolitikai Akcióterven keresztül további intézkedésekkel is segíti: elindul a munkáshitel és a kormány megduplázza a gyermekek után járó családi adókedvezményt. A bérek tartós emelkedése hozzájárul a fogyasztás további bővüléséhez, ezáltal pedig ahhoz, hogy a magyar gazdaság 2025-ben 3 százalék feletti növekedést érjen el.

Józanul nem lehet kibírni?! A kormányzat azt akarja, még többet igyunk!

Megnéztük, mennyit kell innunk ahhoz, hogy a pénzügypolitika ne kerüljön mínuszba. Ugyanis jövőre az idei tervezetnél több mint egymilliárd forinttal több jövedéki adót vár a kormányzat az alkoholfogyasztás után. Egyébként a kormányzat szerint ennek 95 százaléka sörből és töményből áll össze. Egészségünkre. Erről itt olvashat többet >>>