- Egy új törvény szerint a könykiadók nem adhatnának 10 százaléknál nagyobb akciót az új könyvekre
- A kiadók felhördültek, mert szabályozná az állam a belső üzleti működésüket
- A társadalmi egyeztetésre mindössze 4 napja van a szakmának
- A kis kiadók tönkremehetnek, s bár úgy látszik, ez a nagyoknak kedvez, beszállítók hiányában a nagyok sem járnának jól
- A MKKE elnöke szerint az egész könyvpiac bedőlhet, ha nem születik értékelhető konszenzus az állam és a piaci szereplők között
A legújabb törvényjavaslat szerint a kormány tilalmat vezetne be a könyvek árkedvezményére, aminek értelmében
csupán tízszázalékos kedvezmény adható egyes friss kiadványokra
- olvasható az Index csütörtöki cikkében.
A javaslat miatt óriási felfordulás keletkezett a könyvszakmában, a kis kiadók azonnal pánikba estek, de később azt is elmagyarázzuk, hogy ez miért nem jó a nagy terjesztőknek sem.
Az Economx a szabadságára készülő Gál Katalint a repülőtéren érte utol, aki azt mondta:
felfoghatatlan károkat okozhat ez a döntés a könyvpiacon.
A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének (MKKE) elnökasszonya értetlenül áll a dolog előtt, tekintve hogy úgy bocsátották társadalmi egyeztetésre ezt a törvényjavaslatot, hogy a szereplőknek mindössze 4 napjuk van arra, hogy konszenzusra jussanak ebben az ügyben - tehát a húsvéti nagyhét.
Elsöpörheti a piacot az új törvény
Eddig ugye az történt, ha az ember felment egy kiadó weboldalára, akkor különböző mértékű kedvezményekkel találkozhatott. Vannak olyan kiadók, akik alapvetően 25 százalékos akcióval kínálják újonnan megjelent könyveiket, na most az új törvény szerint ilyet innentől nem lehetne csinálni.
A törvény megszabná, hogy egy adott könyvkiadó vállalat mekkora kedvezményt adhat a vásárlóinak. Ez azért probléma, mert a nagy akciók hozzák a nagy forgalmat. Minél nagyobb az akció, annál több a vásárló, így a bevétel is. Régen ezt a "kis pénz, kis foci" szólammal illusztrálták, most ugyanezt átültethetjük a könyvpiacra is. Ha a kiadó bevétele csökken, nem tud eleget fordítani új kiadványokra, tehát szűkül a piac, csökken a társadalom tájékozódási lehetősége is.
Gál Katalin úgy nyilatkozott lapunknak, hogy
ha ez a törvényjavaslat átmegy, akkor tönkremennek a kis- és közepes méretű könyvkiadók.
A MKKE elnökasszonya elmondta továbbá, hogy a "kicsik" nem véletlenül választották az állandó akciózást, hiszen ez a stratégia vezet a hosszútávú fennmaradásához. Ha a vásárló a kiadó saját weboldalán vásárol - nem pedig bemegy például a Libribe - akkor a cégnek azonnal csilingel a kassza. Ezért hajtják a komoly marketingstratégiát, ezért alakítottak ki hűségprogramokat, ezért építik mindenhol a brandhűséget, mert a jut is marad is elv alapján a kiadó és az olvasó (vásárló) is jól jár.
Ennek azonban vége lesz, ha a törvény életbe lép.
Elsőre úgy tűnik, de nem járnak jól a nagyok
Gál Katalin kiemelte, hogy bár első ránézésre mindenki azt gondolja, hogy a nagy terjesztők (pl. Libri) lesznek ennek az egész javaslatnak a győztesei, de ez koránt sincs így.
"A kis kiadók megszámlálhatatlan mennyiségű kiadvánnyal látják el a nagy terjesztőket, de ha a kicsik eltűnnek, a nagyoknak is szegényebb lesz a kínálata" - közölte, majd azzal folytatta, meg kell látni, hogy a nagyoknak is igen komoly problémája lehet ebből, hiszen dominóelv szerűen dőlhet be minden.
A MKKE vezetője szerint ennek ellenére az első időkben teljesen egyenlőtlenné válnának a viszonyok, a kicsik és a nagyok többé nem lennek versenyhelyzetben, hiszen ez a döntés a kormány részéről egy sokkal alacsonyabb ligába taszítaná a kisebb könyvkiadókat.
Az elnök már korábban is kérte az állam segítségét, de hiába
A nemrégiben Gál Katalinnal készített interjúnkban az elnökasszony már meglehetősen egyértelműen kérte az államot, hogy szálljanak be a szektorba, mert óriási baj van.
"Az biztos, hogy most 2024-ben nagyon sokat átgondolják, hogy a tervek szerinti címszámot fel tudják-e vállalni. Elképzelhető, hogy a kiadók visszanyesik a címszámot, mert úgy látják, lehetséges, hogy nem kéne kiadni minden tervezett könyvet, orientálódni kell a sikerkönyvek felé, ennek pedig láthatóan a szépirodalom lehet a vesztese. A legigényesebb kiadók is átgondolják, hogy érdemes-e értékes könyveket legyártani.
Itt is elmondom, hogy ebben a helyzetben is milyen jó lenne, ha az állam belépne vásárlóként, 1-2 ezer példány megvásárlásával támogatná a könyvtárakat, hiszen a könyvtárak most reneszánszukat élik. Rengeteg embernek nincs már pénze új könyveket vásárolni,
helyette kiveszi a könyvtárból. Így a szépirodalom sem halna el, a kiadó is életben maradna, és az olvasó is hozzájuthatna az igényes tartalomhoz.
Gál Katalinnal akkor arról beszélgettünk, hogy a kormány már egyszer végrehajtott egy hasonló mentőakciót, amikor megmentette a Nemzeti Sportot, miután olyan drasztikusan csökkent az eladott példányszám, hogy azt üzletileg már nem sok értelme volt fenntartani.
Példátlan adót fizetünk a könyvekre
Az e-könyvek forgalmi árbevétele évek óta nem lépi túl a a teljes könyvforgalom 2 százalékát - nyilatkozta az Economxnak korábban Gál Katalin, majd hozzátette:
"Ehhez azért hozzátenném, hogy mi vagyunk a világon az egyetlen ország, ahol az e-könyvnek 27 százalékos áfája van, szemben a papírkönyvek 5 százalékával. Angliában például a papír is és a digitális könyvnek is nulla az áfája."
Amióta van e-könyv, minden évben küzdünk az áfacsökkentésért, és most lett is volna lehetőség, hiszen volt uniós ajánlás azzal kapcsolatban, hogy egyes tételeknek csökkenteni kellene az áfáját, de ez nem történt meg.
A MKKE elnökasszonya kiemelte, hogy az egyesület 140 tagszervezete a magyar könyvkiadás könyvtermésének mintegy 92 százalékát állítja elő és forgalmazza, ha ezeknek egy része eltűnik, az egész szektor óriási bajba kerül, aminek legnagyobb vesztesei nyilvánvalóan a kulturálódni, tájékozódni vágyó emberek lennének.
A témával kapcsolatban kerestük a Kulturális és Innovációs Minisztériumot is, amint válaszolnak, frissítjük cikkünket.