Donald Trump senkinek sem adott kegyelmet, hiszen baráttól az ellenségig, szinte mindenki megkapta a minimum 10 százalékos amerikai vámot. Az Európai Unió ennek kétszeresét, Japán 24, Dél-Korea 25, India 26, Vietnám 46, míg Kína a mostani 34 és a korábbi 20 százalékos tarifával együtt összesen 54 százalékos vámot fizethet az Egyesült Államok felé.
A magyar idő szerint szerdán 22 óra után bejelentett lépések, az amerikai elnök által az autókra, Kanadára, Mexikóra és Kínára kivetett korábbi importadókkal együtt a Bloomberg Economics számításai szerint 23 százalékra emelik az átlagos tényleges amerikai vámtarifát a 2024-es 2,3 százalékról.
Ezután megkapja az Economx.hu Hírleveleit reggel és este.
Ez több, mint az 1930-as Smoot-Hawley-vámok, amelyek sok közgazdász szerint súlyosbították a nagy gazdasági világválságot, és ez a legmagasabb átlagos amerikai vámtarifa több mint egy évszázada.
Az Economxnak nyilatkozó szakértő szerint meg kell értsük, hogy ezek a vámok külpolitikai eszközök Washington kezében.
Washington csalódott a globalizációban és vesztesként tekint magára, mert a korábbi adminisztrációk révén feladta ipari előnyét és hozzásegítette Kínát ahhoz, hogy az olcsó munkaerővel és állami dotációk segítségével kihasználják az Egyesült Államokat és más gazdasági régiókat világszerte, elsősorban Afrikában és Latin Amerikában
– mondta lapunknak Reile Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet (MKI) vezető kutatója. Véleménye szerint a trumpi vámpolitika több célt is szolgálhat, azonban
megértéséhez a kulcs a Kínával történő amerikai versengés.
A kínai gazdaság szignifikánsan nőtt az utóbbi években és az erre épült kereskedelme globális szinten ránehezedik a világ főbb szereplőire, veszélyeztetve azok gazdaságát, mint ahogy ezt Donald Trump is felismerte.
Az MKI vezető kutatója az acél elleni amerikai vámokat hozta fel kérdésünkre példaként.
„Jelenleg acélból túltermelés van a világban, javarészt Kínának köszönhetően, mely ma 140 millió tonnával többet termel, mint amennyit felhasználna. Egyes előrejelzések szerint 2026-ra a világ acéltúltermelése a 600 millió tonnát is elérheti” – hangsúlyozta Reile Zsolt, egyben hozzátette:
Kína az acéltöbbletét olcsó áron, állami támogatást is élvezve, dönti a világpiacra, beleértve az Egyesült Államokat, az Európai Uniót, vagy Latin Amerikát. Ez utóbbi régióban egyébként a kínai acél csaknem 40 százalékkal olcsóbb, mint a helyi gyártású.
A szakértő szerint az amerikai elnök jelentősen változtatott a korábban bejelentett, április 2-ra időzített vámcsomagján azzal, hogy univerzálisan 10 százalék vámot vetett ki és országonként, csoportosulásonként, más-más méretűt. Az Európai Unió esetében például 20 százalékot. Az autóiparra egyformán 25 százalékot.
„Meglepően Oroszoroszág nincs a kiadott listán, ám ez a folyamatban lévő szankciók miatt van így”
– tette hozzá.
Úgy látja, hogy várhatóan Kanadához hasonlóan, Mexikó is ellenvámokat fog bejelenteni amerikai termékekre, annak ellenére, hogy Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter óva int az ellenlépésektől. Kanada már aktívan kutat kereskedelmi alternatívák után és konkrét tervekkel is előállt például a kőolajszármazékok értékesítését illetően Ázsia és Európai Unió irányába.
Figyelembe véve, hogy az Egyesült Államok olajszükségletének közel fele Kanadából származik, Washington kénytelen lesz e téren még tárgyalni északi szomszédjával
– állapította meg a szakértő, aki szerint az is igaz, hogy a kanadai olajat érintő új vámok jóval alatta maradtak a többi terméket sújtó vámoknak. Ez mindössze 10 százalék.
Mexikó pedig 12 szabadkereskedelmi egyezményt írt alá 46 országgal az elmúlt évtizedekben, melyeket még nem használt ki. Szintén vannak lehetőségei a nyitásra ám ez egyben rendkívül költséges is lehet.
Szövetségesek és ellenfelek
Amerika az első, csak utána a szövetségesek. Reile Zsolt szerint sok esetben a szövetségesek is az ellenfelek beszállításaira alapozták iparukat, amelyre ékes példaként felhozhatók a szoros német-kínai kereskedelmi kapcsolatok.
Gondoljunk csak az európai autógyártásra, ahol kínai acélból és alumíniumból, kínai akkumulátorokból gyártják azokat az autókat, melyeket az Egyesült Államok piacára is szánnak. Onnan viszont minimális az autók behozatala Európába.
Az MKI vezető kutatója szerint ebből a szemszögből nézve már megmagyarázható a trumpi vámpolitika. Úgy látja, egyelőre még nehéz felmérni azt, hogy kik jártak a vámtarifákkal a legrosszabbul, mert egyrészt még nem teljesedtek ki ezek a hatások, másrészt a járulékos károk is hosszú távon lesznek felmérhetőek.
Ám, valószínűleg azon országok, melyek nagyon nagy százalékban vannak az Egyesült Államokkal történő kereskedelembe bevonva, így a két szomszédos ország, Mexikó és Kanada különösen érintettek.
Látványosan megúszták?
Jellemzően azon országok jártak jobban a többiekhez képest, melyek eddig is kevés vámmal illették az amerikai termékeket, mint például Argentína, vagy az Egyesült Királyság.
Ebből az következne, hogy azon országok is kevésbé lennének érintettek, melyek csak kis százalékban kereskednek az Egyesült Államokkal, ám a szakértő szerint ez nem ennyire egyszerű, hiszen közvetetten, más országokon keresztül ők is bekerülnek a kereskedelmi csatornákba.
„Ez egy sokfaktoros, nagyon összetett folyamat, és kevés ország mentesül majd látványosan a következményektől”
– fogalmazott.
Magyarország közvetlen kereskedelme az Egyesült Államokkal például csak tizede az EU tagországokkal történt kereskedelmének, azonban az autóipari gyártásunknak és beszállításunknak köszönhetően már érintve vagyunk. Az EU-tagságunkból kifolyólag is
– hangsúlyozta Reile Zsolt, aki úgy látja, hogy a minket érintő gazdasági hatások egyelőre még nem átláthatóak, és maguk a vámok sem biztos, hogy véglegesek.
„A két véglet között bármi megvalósulhat. Például a már belengetett, de még nem bevezetett orosz olajat célzó másodlagos vámok, ahol az orosz nyersanyag vásárlóját célozzák vele, így elviekben Magyarországot is, nagyon magasra is felkúszhatnak, ám valószínűleg csak addig maradnának érvényben, amíg Moszkva nem alkalmazkodik a washingtoni elvárásokhoz” – fűzte hozzá a szakértő.
Őrült fegyver készülődik mindenki ellen, aki Putyinnal üzletel: a magyarokra is lecsaphat
Amerikai szenátorok hajlandóak lennének 500 százalékos vámot kivetni azokra az országokra, amelyek Oroszországból importálnak. Egyelőre csak a szenátus fele mondott véleményt, de ritka az összhang a republikánusok és demokraták között. A szankciót akkor dobnák be, ha nem sikerül Oroszországot a béketárgyalások felé terelni. Magyarország is kemény büntetésre számíthat.
Kövesse az Economx.hu-t!
Értesüljön időben a legfontosabb gazdasági és pénzügyi hírekről! Kövessen minket Facebookon, Instagramon vagy iratkozzon fel Google News és YouTube-csatornánkra!
Economx.hu hírlevél
Ezután megkapja az Economx.hu Hírleveleit reggel és este.
Legolvasottabb
OTP-sek, figyelem: rövidesen megszűnik a mobilos belépés a netbankba
Ítéletet mondanak este Magyarországról
Ha ez megtörténik, kivonulhat a Revolut Magyarországról
Nincs több filléres Shein és Temu rendelés
Nem elég baj a száj- és körömfájás, újabb súlyos járvány fenyeget
Megvan, ki lehet a jegybank új alelnöke
OTP-sek, figyelem! Van egy új szám, amit most írjon fel!
Varga Mihály elárulta: így folytatja a jegybank a monetáris politikát
Ezért foghatott vámháborúba Trump a fél világgal
