Az UEFA nyilvánosságra hozta a labdarúgó Bajnokok Ligája egyik legfontosabb elemét, a résztvevő csapatok közti bevételek elosztását. Összesen 3,5 milliárd eurót szórnak szét a három plusz egy sorozat szereplőinek: ez magában foglalja a Bajnokok Ligáját, az Európa Ligát, a Konferencia Ligát és a Szuperkupát.
Az Európai Labdarúgó-szövetség közlése szerint ebből az összegből 323 millió eurót vonnak le a versenyekkel kapcsolatos szervezési/adminisztratív költségek fedezésére, 3 százalékot (105 millió eurót) a selejtezőkör kifizetéseire, 4 százalékot (140 millió eurót) pedig a nem résztvevő klubok számára – derül ki az UEFA közzétételéből.
A testület arról is beszámolt, hogy további 10 millió eurót különítenek el a női Bajnokok Ligájára.
A bejelentés további részleteiből kiderül, hogy a fennmaradó, valamivel több mint 2,7 milliárd euróból az elosztás a következőképpen alakul:
- 2,032 milliárd euró a Bajnokok Ligája és a Szuperkupa csapatai számára,
- 465 millió euró az Európa Ligában induló gárdáknak,
- 235 millió euró az UEFA Konferencia Ligában induló alakulatoknak.
A BL az igazi mézes bödön
A Bajnokok Ligája csoportkörében szereplő klubok 2 milliárd eurós bevételének részesedése négy különböző pillérre oszlik:
- 25 százalékot a részvételre fordítanak (500,5 millió euró);
- 30 százalékot a teljesítményhez kötött fix összegekre (600,6 millió euró) tesznek el;
- 30 százalékot adnak a koefficiens-alapú összegek (600,6 millió euró);
- 15 százalékot változó összegekre – piaci pool (300,3 millió EUR) fordítanak.
Az UEFA szerint a csoportkörbe jutó 32 klub mindegyikének 15,64 millió eurót utalnak. Először egy 14,8 millió eurós összeget kapnak a csapatok − csak azért, mert ott vannak a tornán − ezen felül később egy 840 ezer eurós bónusz is érkezik.
Az Európai Labdarúgó-szövetség számaiból kiderül, hogy megéri jól teljesíteni, ugyanis a csoportkörök során minden győzelemért 2,8 millió eurót lehet kapni, de a döntetlenekért is 930 ezer euró jár. A fel nem osztott összegeket összevonják, és a csoportkörben játszó klubok között a győzelmek számával arányosan szétosztják.
A főtáblás küzdelmek után minél tovább jut egy alakulat, annál több pénzt lehet gyűjteni. Ennek alapján
- a 16 közé jutás: 9,6 millió euró klubonként,
- a negyeddöntőbe jutás: 10,6 millió euró klubonként;
- az elődöntőbe jutás: klubonként 12,5 millió euró;
- a döntőbe jutás: klubonként 15,5 millió euró.
S hogy mennyit kap a 2023/24-es Bajnokok Ligája győztese?
Az UEFA azt kommunikálja, hogy a legnagyobb klubverseny végső díja egyértelműen a presztízs, egy hely a sporttörténelemben, és egy egy tiszteletre méltó történet az unokáknak, az utókornak. Ennek ellenére az egyes kluboknál dolgozó vezetőket inkább az érdekli, hogy a ceremónia befejezése után további 4,5 millió eurót adnak át a csapatok számára.
Többen is túllépték az egymilliárdos értékhatárt
Fentebb megnéztük, mennyit költ az UEFA, de most nézzük meg, mi a helyzet a csapatoknál. Mondhatnánk, hogy egy klub ambícióit az aktuális keretérték határozza meg, de tudjuk, hogy ez nem mindig így van. Mi mindenesetre most megvizsgáltuk, hogy melyek a legdrágább, legértékesebb BL-klubok annak alapján, hogy hány millió, sőt milliárd értékben birtokolnak futballistákat.
- Manchester City − 1,18 milliárd euró
- Arsenal − 1,09 milliárd euró
- PSG − 1,08 milliárd euró
- Real Madrid − 991 millió euró
- Bayern München − 897 millió euró
- Manchester United − 882 millió euró
- Barcelona − 814 millió euró
- Newcastle − 598 millió euró
- Napoli − 577 millió euró
- AC Milan − 529 millió euró
Láthatjuk tehát, hogy a címvédő Manchester City kényelmesen a többiek előtt van keretértékben, rajuk kívül csak két klub, a mostanában egyre inkább magára találó Arsenal, és a mindig is csilliárdokat költő PSG mutat milliárdos értéket. Ennek fényében érdekes, hogy az általában top5-ben lévő Real Madrid-Barcelona párosból előbbi a háromba sem került, utóbbi költségvetésén pedig látszik a rengeteg adósságfelhalmozás miatti visszafogott költekezés.
Meglepő szereplő azonban a listán a Newcastle United, akik a szaúdi felvásárlás óta nem igazán fogják vissza magukat a transzferpiacon. A PIF (Public Investment Fund) által befektetett pénz meg is látszik az eredményeken, hiszen a szarkák rögtön az első évben BL-főtáblára kerültek, méghozzá alanyi jogon.
Az igazán nagy sztárokat szinte lehetetlen megvenni
Az idén nyáron – bár bőven zajlott az élet – igazán nagy petárdák nem robbantak az átigazolási piacon. Olyan összegek szerepelnek a valóban nagy sztárok árcéduláján, hogy az érdeklődőknek évekbe telne azt kigazdálkodni.
A BL tíz legértékesebb futballistája jelenleg:
- 1. Kylian Mbappé (PSG) − 180 millió euró,
- 1. Erling Haaland (Manchester City) − 180 millió euró,
- 3. Vinicius Junior (Real Madrid) − 150 millió euró,
- 4. Jude Bellingham (Real Madrid) − 120 millió euró,
- 4. Victor Osimhen (Napoli) − 120 millió euró,
- 4. Bukayo Saka (Arsenal) − 120 millió euró,
- 7. Jamal Musiala (Bayern München) − 110 millió euró,
- 7. Phil Foden (Manchester City) − 110 millió euró,
- 9. Frederico Valverde (Real Madrid) − 100 millió euró,
- 10. Pedri (Barcelona) − 100 millió euró.
Ebből a 10 játékosból mindössze egyetlen egy váltott klubot a nyáron, méghozzá Jude Bellingham, aki a Dortmundot hagyta ott a Real Madridért, ám még az ő jelenlegi 120 millió eurós értékére is sokan ráncolták a homlokukat. Ehhez képest szinte megfizethetetlen a Haalandért és Mbappéért elkért 180 millió, bár előbb utóbb biztosan akad egy katari vagy arab klubtulajdonos, aki nagyot akar robbantani. A Manchester Unitedet felvásárolni vágyó Jassim sekj például vásárlási ajánlatába azt is belefoglalta, hogy új tulajként első intézkedése lenne Mbappé megszerzése.
Ezek voltak a legnagyobb nyári dobások
S bár a legnagyobb sztárokat nem happolták el egymás orra elől a klubok, azért van mit böngészni. A nyár egyik legnagyobb szenzációja Declan Rice megszerzése, az Arsenal őrült versenyfutásban volt a két manchesteri klubbal a West Ham középpályásának megkaparintásáért. A nagy hajszában az ágyúsok végül egyedül maradtak, Josep Guardiola és Erik ten Hag csapata ugyanis nem látta reálisnak ezt az árat Rice-ért.
A nyár öt legdrágább igazolása a BL-klubokat illetően:
- Declan Rice – West Ham United –> Arsenal – 116 millió euró
- Jude Bellingham – Borussia Dortmund –> Real Madrid – 103 millió euró
- Harry Kane – Tottenham –> Bayern München – 100 millió euró
- Josko Gvardiol – Lipcse –> Manchester City – 90 millió euró
- Kai Havertz – Chelsea –> Arsenal – 75 millió euró
A legnagyobb fogás kétségtelenül a Bayerné, ugyanis rettentően kacifántos tárgyalássorozat után tudták megszerezni Harry Kane-t. Az angol válogatott támadójára fél Európának fájt a foga, azonban a bajorok bizonyultak a legkitartóbbnak.
S hogy a dicsőséget a végén ki nyeri el, azt csak jövő júniusban tudjuk meg, de annyi biztos, hogy a fogadóirodák címvédést várnak, a legtöbb iroda ugyanis a Manchester City-t várja győztesnek, a manchesteri kékek után pedig a Bayern Münchent és a Real Madridot tartják a legvalószínűbb befutónak.