A júniusban Németországban megrendezett Ukrajna helyreállításáról szóló konferencia célja a az újjáépítés, a reformok és a modernizáció folyamatos nemzetközi támogatásának elindítása volt. A tervek között szerepel az azonnali szükségletekre nyújtott gyorssegély, a gyors helyreállítási projektek végrehajtása, valamint a magánszektor beruházásainak felszabadításához szükséges vonzó feltételek megteremtése.  

A civil társadalmat is arra ösztönözték, hogy aktívan vegyen részt az újjáépítési folyamatban. Hasonló konferenciák, mint például a júliusban megrendezett amerikai-ukrán újjáépítési, beruházási és innovációs fórum, rendszeresen összehozzák a szakértőket és a kormánytisztviselőket, hogy megoldásokat keressenek, ajánlásokat tegyenek, és kidolgozzák a háború utáni újjáépítés tervét – írja Katerina Odarcsenko politikai tanácsadó az Európai Politikaelemző Központ (CEPA) oldalán.

Kapcsolódó

A Világgazdasági Fórum szerint a folyamatban lévő háború által Ukrajnának okozott kár becsült költségei 411 és 1000 milliárd dollár között mozognak. Amerikai szakértők szerint

2022 februárja óta legalább 210 ezer épületet romboltak le az orosz megszállók, köztük 106 kórházat, 109 vallási központot és 708 iskolát.  

Az oroszok július elején célba vették a kijevi Okhmatdyt gyermekkórházat. A beteg gyermekeknek okozott súlyos trauma mellett, a létfontosságú épületek és ellátó létesítmények lerombolása 9-10 millió dolláros számlát hagyott maga után: ennyibe kerülne a megrongálódott berendezések pótlása. És minden egyes nappal, amikor a háborús pusztítás folytatódik, a költségek egyre csak növekednek.

Kép: Economx

Az újjáépítés legfontosabb tételei közt a becsült költségek 17 százalékát a lakhatás teszi ki, ezt követi a közlekedés, a kereskedelem és az ipar, valamint a mezőgazdaság és az energia – derült ki a gyors kár- és szükségletfelmérésből.

Deák András: 2025 nyaráig nem fog lépni Amerika

Deák András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos főmunkatársa az Economx-nak nyilatkozva kijelentette, hogy ami most zajlik a helyreállítás terén Ukrajnában, az csupán tűzoltás, ezért érdemben az újjáépítésről beszélni még korai.

Amit most kapnak az ukránok, az a minimum: működjön alapszinten az infrastruktúra, télen legyen áram és fűtés. Az ország újjáépítése mindaddig a levegőben lóg, amíg nem zárulnak le a harcok. Az okozott kár számszerűsítése meg azért nem szerencsés, hiszen nem a régi állapotokat akarják majd rekonstruálni, ha eljön végre annak az ideje.

Így például Ukrajnában a háború előtt a szovjet korszakból 51 gigawattnyi áramtermelő kapacitás volt nyilvántartva, közel duplája annak, amire valójában szükségük volt. A mostani háborúban ezt mind lebombázták az oroszok, de itt is nehéz lesz a kár nagyságának pontos megállapítása

– hozott egy ékes példát arra az NKE kutatója, hogy mennyire nehéz összegszerűen meghatározni a pontos károkozást.

Deák András szerint az is valószínűtlen, hogy a háború lezárása után Oroszország kártérítést fizessen. 

Azt sem lehet megjósolni, hogy hol húzódik majd Ukrajna keleti határa a békekötést követően. Könnyen elképzelhető, hogy a most megszállt keleti megyék orosz kézen maradnak. Arról is csak halvány sejtéseink lehetnek, hogy Nyugat-Európából hány ukrán akar majd visszatérni a hazájába.

Az NKE tudományos főmunkatársa szerint háborúzni addig van értelme, amíg a győzelemre reális esély mutatkozik. „Az nyilvánvaló, hogy Oroszország is a tartalékait égeti, még ha nem is akkora mértékben, mint Ukrajna. A békekötésnek most alapvetően politikai korlátja van, amíg Putyin hadserege képes előre nyomulni, addig nem fognak tárgyalóasztalhoz ülni.”

„A Nyugattól kapott segítség jelenleg nem elég ahhoz, hogy a honvédők stabilizálni tudják a frontvonalat. Nem a hirtelen orosz áttöréstől kell tartaniuk, hanem a fokozatos előrehaladástól, ami egy idő után felőrölheti az ukrán hadsereget. Nagyobb mértékben kellene támogatnia a nyugati kormányoknak Kijevet, hogy a hadi helyzet stabilizálódjon, és még többet adni, hogy az megforduljon”  – mutatott rá Deák András.

Donald Trump elnökké választása sem garancia a békére. Annyi viszont megjósolható a karakteréből, hogy több anyagi hozzájárulást fog kérni a nyugati szövetségesektől. Ha viszont a republikánus kormányzat csökkenti majd az ukránok támogatását és azt Európa nem pótolja ki, a helyzet rohamosan romlani fog a fronton.

Bármi is történjen az orosz-ukrán háborúban, azt meg fogja előzni egy alkufolyamat Donald Trump és Európa vezetői között, ami pár hónapig eltarthat. Pontosan ezért én 2025 nyaráig nem is számítok markáns amerikai döntésre.

– jegyezte meg Deák András, aki szerint sok múlik még azon is, hogy meddig képesek tartani magukat az ukránok a jelenlegi támogatottsági szint mellett.

Nehéz megbecsülni a háborús károkozás nagyságát

Az orosz támadások következtében megsemmisült lakások számát nehéz pontosan felmérni. Csak 2022-ben a becslések szerint körülbelül 817 ezer épületet pusztítottak el vagy rongáltak meg. Ami biztos, hogy a lakások pusztulása miatt sok ukrán kénytelen volt elhagyni az otthonát.

Februárban 3,7 millió belső menekült volt Ukrajnában. Ezen emberek otthonainak jelentős része megrongálódott, ami nyilván megnehezíti a visszatérésüket. 

Válaszul Kijev számos kezdeményezést hajtott végre, hogy segítse azokat, akiknek az otthona megsérült a háborúban. Ilyen például a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) által az Európai Unió támogatásával nyújtott kártérítés vagy a megrongálódott lakások javítására szolgáló utalvány.

Orosz rakétatámadésban megsemmisült lakóépület az ukrajnai Csernyihivben
Orosz rakétatámadésban megsemmisült lakóépület az ukrajnai Csernyihivben
Kép: Global Images Ukraine / Getty Images, Alina Smutko

Létfontosságú az otthonok gyors helyreállítása

Az olyan frontrégiók lakói, mint Harkiv, Szumi, Dnyipropetrovszk, Mikolajiv, Odessza és Zaporizzsja csatlakozhatnak a programhoz, ha a helyi hatóságoknál nyilvántartásba veszik az otthonukban keletkezett károkat. Az augusztusig tartó program célja, hogy segítse az embereket a háborúban megrongálódott otthonok gyors helyreállításában. 

Egy másik kezdeményezés a belső menekültek számára nyújtott lakásbérleti támogatás. A támogatás mértéke figyelembe veszi:

  • a különböző régiók vagy települések bérleti díját;
  • a háztartásban élők számát;
  • jövedelmüket és a lakbér önálló fizetésére való képességüket;
  • Minél alacsonyabb a jövedelem, annál magasabb a lakbér fedezetének százalékos aránya. 

Tavaly december végén Ukrajna elindított egy olyan programot, amely lehetővé teszi a polgárok számára, hogy lakhatási igazolással új lakást vásároljanak a lerombolt lakásukért cserébe. A kártalanítási program két szakaszból áll:

  1. először is, az új lakás vásárlásához szükséges igazolás megszerzése,
  2. másodszor pedig készpénzfizetés az önálló építkezéshez, beleértve az ilyen, a jövőben épülő helyiségek/házak megvásárlásának finanszírozását.

A program népszerű, és komoly kihívásokkal néz szembe a tömeges kereslet kezelésében. Míg egyes programok nehézségekkel küzdenek, vagy csak most kezdik meg működésüket, az embereknek most van szükségük lakásra.

Mentálhigiénés szempontból is fontos a segítség

Létfontosságú egy olyan projekt megvalósítása, amely megfizethető lakások építésére irányul, beleértve a gyorsan felépített előregyártott épületeket is, azon menekültek számára, akik kénytelenek voltak elhagyni otthonukat, hogy Ukrajnán belül keressenek biztonságot.  

Ez biztonságos helyen lévő otthonokat, átképző központokat és rehabilitációs létesítményeket biztosíthatna, különösen a polgári életbe átmenetet jelentő katonai személyzet számára. A gyermekek számára szolgáltatásokat nyújtó központokat is létre lehetne hozni. 

A biztonságos lakhatás biztosításával egy ilyen projekt nemcsak az azonnali szükségleteket elégítené ki, hanem segítene a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyeknek abban is, hogy az újjáépítés létfontosságú munkája során visszanyerjék a normalitás és a biztonság érzését 

– írja Katerina Odarcsenko, a PolitA Institute for Democracy and Development elnöke.