Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) 2024. február 15-én frissített adatgyűjtése szerint a háború kezdete óta 6 479 700 ember hagyta el Ukrajnát, ebből több mint 6 millióan (6 004 100) Európába távoztak, a fennmaradó 475 600 fő Európán kívül talált menedéket.

Közülük majdnem 2 millióan tartózkodnak az úgynevezett Regionális Menekültügyi Cselekvési Terv (RRP) partnerországainak valamelyikében, amely az orosz-ukrán háború kitörése után indult el tíz ország (Bulgária, Csehország, Észtország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Moldova, Lengyelország, Románia, Szlovákia) részvételével.

Kapcsolódó

Február végi adatok szerint összesen 4 344 910 határátlépést regisztráltak Ukrajna felől a hatóságok a magyar határon, közülük 65 585 ukrán menedékkérő maradhatott hazánkban.

Az Országos Rendőr-főkapitányság a háború kezdete óta minden nap közzéteszi az ukrán–magyar és a román–magyar határon átlépő ukránok, illetve az ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást kapók számát. A rendőrség ennek kapcsán korábban azt közölte, hogy a magyar–ukrán határszakasz forgalmára vonatkozó adat a határátkelőhelyeken összesen átlépett személyek számát tartalmazza.

Arra vonatkozóan nem rendelkeznek kimutatással, hogy a határon átlépő személyek milyen célból lépnek be az ország területére, így adott esetben azokat is tartalmazhatják a napi adatok, akik a kishatárfogalommal jönnek be, és még aznap vagy néhány napon belül visszatérnek Ukrajnába.

Az elmúlt hetek adataiból az látszik, hogy 7 és 12 ezer között mozgott az ukrán és a román határszakaszon belépő ukránok száma.

Kép: Economx

Orbán Viktor miniszterelnök február 2-án a Kossuth Rádióban arról beszélt, hogy Magyarország a legnagyobb humanitárius akciót hajtotta végre az ukránok érdekében.

„Több mint egymillió embernek biztosítottuk a belépését és maradását vagy áthaladását Magyarországon. Több tízezer ukrán ember van Magyarországon, akinek mi adunk munkát. Magyarország a magyaroké. De mégis hajlandóak vagyunk ukránoknak munkát adni, mert gondban vannak. Ezerszám vannak ukrán gyerekek iskolában, több mint ezer magyar iskolában és óvodában vannak ukrán gyerekek, akiket ingyen tanítunk” – emlékeztetett a kormányfő.

A 2022. március 4-én aktivált átmeneti védelemről szóló irányelvet, amely ideiglenes védelmi státuszt biztosít az ukrán menekülteknek, 2023. október 19-én további egy évvel, 2025. március 4-ig meghosszabbították az uniós tagállamok illetékes minisztereinek megállapodása alapján. Ez a státusz többek között tartózkodási, lakhatási és munkavállalási jogot biztosít a menedékkérőknek, valamint a szociális és orvosi ellátás igénybevételének a jogát. Az átmeneti védelmet automatikusan megítélik, azonban ennek feltétele, hogy a jogosult tartózkodási engedély iránti kérelmet nyújtson be abban az uniós országban, ahol tartózkodni szeretne.

Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója az Economx kérdésére elmondta, hogy gyakorlatilag egy éve nem nő érdemben az EU területén lévő ukrajnai menekültek száma, miközben biometrikus útlevéllel 90 napig vízum nélkül tartózkodhatnak itt az ukrán állampolgárok. Magyarországon körülbelül 41 ezren nyújtottak be ideiglenes védelemre jogosító kérelmet, a nemzetközi jogilag magasabb státuszt biztosító menedékkérelmet pedig maximum százas nagyságrendben adtak be.

Mindeközben a rendőrség által közzétett magyar adatokon az látszik, hogy naponta nagyjából tízezren lépik át részben Ukrajna, részben Románia felől a határt.

Ebből az következik, hogy nagyon sokan ingáznak, ők néhány hónapot itt vannak Magyarországon, aztán hazatérnek megnézni, hogy mi a helyzet az otthoni ingatlannal, a családdal, majd visszatérnek Magyarországra.

Az NKE oktatója emlékeztetett, hogy ezt elsősorban a nők tehetik meg, hiszen a hadköteles férfiak nem igazán tudják legálisan elhagyni az országot, így ebben nagyon komoly biztonsági kockázatot nem lát. Arra viszont felhívta a figyelmet, hogy az orosz szolgálatok kihasználhatják ezt a helyzetet arra, hogy a menekültekkel beszivárogjanak, akik aztán akár évekig alvó ügynökként tevékenykedhetnek.

Gazdasági szempontból az jelent alapvető kihívást, hogy Németország vagy Lengyelország esetében milliós tömegekről beszélhetünk, ami jelentős nyomást gyakorol az ottani szociális ellátórendszerekre. Komoly problémát jelent, hogy sokan nem beszélnek semmilyen más nyelvet az ukránon kívül, illetve nincsenek honosítva a végzettséget igazoló dokumentumaik, ezért általában alacsonyabb szinten tudnak csak belépni a munkaerőpiacra, mint ami a képzettségük, vagy akár az Ukrajnában betöltött pozíciójuk volt.

A Migrációkutató Intézet igazgatója kiemelte azt a szociológusok által megerősített tényt is, hogy kettő és három év között van az az időszak, amíg nagyon nagy eséllyel térnek vissza a menekültek az anyaországba, ezt követően radikálisan elkezdenek visszaesni ezek a számok. Ez már most is látszik: a háború első évében még 85 százalék mondta azt, hogy hazamegy, amint a harcok véget érnek. 

Ez az arány ma már csak 65-70 százalék környékén van országtól függően, tehát gyakorlatilag az Ukrajnából érkezők egyharmada nem akar hazamenni, aminek nyilvánvaló okai vannak: a gyerekek elkezdtek iskolába járni és megtanulni a nyelvet, az édesanyjuk munkát talált, és egy működő országban élnek, miközben Ukrajnára hullanak a bombák.

Marsai Viktor szerint ráadásul onnantól kezdve, hogy ezek az emberek megjelennek a munkaerőpiacon, állásokat foglalnak el, az európai országoknak sem lesz érdeke a munkaerőhiány miatt, hogy hazaküldjék őket Ukrajnába, így arra számít, hogy az ideiglenes védelmi státusz helyett előbb-utóbb valamiféle tartós megoldást kínálnak majd számukra az uniós államok.

Példaként hozta fel a német munkaerőpiacot, amely afelé mozdult el az elmúlt időszakban, hogy már néhány év után meg lehet szerezni az állampolgárságot. Mindez pedig elsősorban Ukrajnának fog problémát jelenteni, hiszen a harcok végeztével így nem lesz, aki újjáépíti és működteti az országot. Erre igyekezett építeni Oroszország is azzal, hogy a háborús telek folyamán szisztematikusan bombázták az infrastruktúrát, a fűtési rendszereket, az így elűzött lakosok ugyanis nem fognak hazatérni, ezzel is tovább gyengítve Ukrajnát.

Leadták a rendelést: még évekig tarthat a mészárszék

A jelenlegi helyzet alapján Európa feladata lett támogatni Ukrajnát az oroszok elleni honvédő háborúban. Ugyanakkor felmerül a kérdés, lesz-e úgy azonnali fegyverszünet, ha hosszútávú, akár évtizedes védelmi ipari megállapodásokat is kötnek a tagállamok a fegyvergyártókkal.