Győrffy Balázs, a NAK elnöke a Századvég Konjunktúra Zrt. Vidék Konferenciáján közölte, az elmúlt tíz évben sikerültek a vidékfejlesztési programok, a vidéki csok is nagy siker volt, ugyanakkor számos problémája van az agráriumnak. Élesen kritizálta a jelenleg zajló újraiparosítási gyakorlatot, legalábbis arról beszélt, hogy ahol lehet, ne a zöld mezős beruházásokat erőltessük, tekintettel a már elvesztett egymillió hektárnyi termőföldre.

Az is igaz, hogy a magyar mezőgazdaságból hiányzik a munkaerő, ez generációs probléma is, és nem megfelelő sok esetben szakmai háttér sem, a szakember szerint ezért lenne szükség bevonzani a fiatalokat, amihez viszont szükség lenne a robotizációra, automatizációra. A fiataloktól pedig a külpiaci szereplést várja a NAK.

A kedvező folyamatokat ugyanakkor az „elmúlt ötszáz év” legsúlyosabb aszálya is megállította. A magyar gazdák ezermilliárdos veszteséget szenvedtek el a vízhiányos időszak miatt.

Ehhez jött, hogy az Európai Unió megnyitotta a kapuit az ukrán agrártermékeknek is. Győrffy Balázs közölte, az Ukrajnából eredetileg Afrikába szánt 70 millió tonna áruból 30 millió tonna „elfelejtett továbbmenni”. Csak hogy értsük, Magyarország egy éves búzatermelése 15 millió tonna.

Az árak zuhanni kezdtek, mindenhol összeomlott a piac, hiszen nemcsak gabona, hanem tojás, baromfi hús és méz is érkezett Ukrajnából.

A magyar gazdák csak az idén 100 milliárd forintos veszteséget termeltek a búzával

– figyelmeztetett a NAK elnöke, hozzátéve: nem igazán látjuk, jövőre mitől lenne jobb a helyzet. Egy másik konkrét példát is mondott:

Egy hektár árpa termelési költsége 450-500 ezer forint, szerencsés esetben 350 ezer forintért lehet értékesíteni a megtermelt mennyiséget. Hektáronként 150 ezer forint veszteséget termelnek a gazdák az árpával

– magyarázta.

Győrffy Balázs árulásnak nevezte, hogy nem hosszabbította meg az Európai Unió az ukrán importtilalmat.

Szerinte az EU-ban nem az ukrán termelőket, hanem az Ukrajnában termelőket védik ennyire, a tíz legnagyobb agrárcég nem Ukrajnában van bejegyezve, a legnagyobb multi 600 ezer hektáron dolgozik – tette hozzá. Kiemelte azt is, hogy az ukrán termékek dömpingára azzal is magyarázható, hogy olyan eszközöket is használhatnak, amiket a magyar gazdálkodók nem. 

Elmondta azt is,

az Európai Bizottsággal nincs érdemi egyeztetés, a gazdálkodókkal nem foglalkoznak, csak olyan hülyeségekkel, hogy ne lehessen ketrecben tartani a tyúkot.

Brüsszelen múlhat, hogy Magyarország megüti-e a bokáját az ukrán lépés miatt

Egy hosszú konzultációs folyamat során találhat közös megoldást a gabonavita rendezésére Ukrajna Magyarországgal és Lengyelországgal azt követően, hogy Kijev a Kereskedelmi Világszervezethez fordult. A WTO az Economx megkeresésére közölte: a tényleges jogi és diplomáciai eljárás előfeltétele, hogy a felek mindent megtegyenek a peren kívüli egyezség érdekében. A helyzet rendezését segítheti elő, hogy a három uniós országot a nemzetközi jog értelmében várhatóan az Európai Bizottság képviseli. Bővebben >>>