Németország és Franciaország az Európai Unió versenyszabályainak felülvizsgálatát szorgalmazza, hogy a nagyobb légitársaságok és távközlési cégek előtt megnyíljon az út, valamint hogy célzott támogatásokkal segítsék a vállalatok növekedését.

Ez a törekvés öt évvel azt követően történt, hogy meghiúsult az Alstom-Siemens fúziós kísérlete, ami arra irányult volna, hogy egy olyan „európai bajnokot” hozzon létre, amely felveheti a versenyt a kínai riválisokkal a vasúti ágazatban. Párizst és Berlint feldühítette, hogy Margrethe Vestager versenyjogi főnök a fogyasztók és az uniós innováció szempontjából rossz üzletnek minősítette az összefonódást, ahelyett, hogy egy európai nehézsúlyú vállalatot helyezett volna előtérbe – írja a Politico.

Az új Bizottság felállítása előtt az Európai Unió két legnagyobb gazdasága a trösztellenes szabályok megváltoztatására törekszik.

„Felül kell vizsgálnunk a jelenlegi európai versenyszabályokat, hogy ellenőrizzük, lehetővé teszik-e a konzorciumokat és a konszolidációt olyan kulcsfontosságú ágazatokban, mint a mobilhálózatok vagy a légtér, az európai ellenálló képesség megerősítése érdekében” – fogalmazott a két kormány egy közös nyilatkozatban, amelyben kifejtették, hogy szerintük mit kell tennie az Európai Bizottságnak a következő öt évben az európai növekedés fellendítése érdekében.

A német Lufthansa légitársaság jelenleg uniós ellenállásba ütközik az olasz ITA légitársaságban való részesedésre irányuló terve miatt.

Mindkét kormány azt is szorgalmazta, hogy a kisebb országok aggodalmai ellenére több pénzt adhassanak a kedvezményezett cégeknek, és sikeresen lobbiztak azért, hogy a Covidtól az energiaár-emelkedésig terjedő gazdasági sokkok sorozatának leküzdésére nagyobb mozgásteret kapjanak a vállalatok.

A legfőbb cél a globális versenyképesség

Céljuk az, hogy tovább javuljon az állami támogatási keretrendszer a magánberuházások és egy meglévő iparpolitikai támogatási eszköz megerősítése érdekében, „hogy célzott támogatást nyújtsanak a vállalatoknak az átalakulási folyamatukban, a stratégiai ipari ágazatokban és a rendkívül innovatív technológiákban, és így teret adjanak az európai vállalatok számára, hogy globálisan is versenyképessé váljanak”. Ennek része kell lennie annak a szélesebb körű erőfeszítésnek, amelynek célja, hogy

csökkentsék Európa kereskedelmi partnerektől való függőségét, és Európát globális vezetővé tegyék a nettó zéró technológiák, a mesterséges intelligencia, a kvantumtechnológiák, az űr- és repüléstechnika, a biotechnológia, a robotika, a mobilitás és a vegyipar területén 

– mondták a miniszterek Emmanuel Macron francia elnök németországi állami látogatása során tartott megbeszélésük után.

Gyorsaság, hatékonyság, transzparencia

A Bizottságnak gyorsabb, hatékonyabb, egyszerűsített és átláthatóbb eljárásokra van szüksége az európai finanszírozási programok és állami támogatások tekintetében, beleértve egyes támogatások „felhasználóbarát” mentesítését az uniós felülvizsgálat alól, valamint olyan célzott keretet, amely lehetővé teszi az ipar átalakulását a hatékony és gyorsított állami támogatási jóváhagyások révén.

A fontos közös európai érdekű projekteket, amelyek több kormánytól juttatnak pénzt kulcsfontosságú ipari programokba, „optimalizálni kell, hogy ösztönözzék a mélyreható technológiai innovációt. Az ilyen támogatásokra vonatkozó uniós engedélyezési eljárást egyszerűbbé és gyorsabbá kell tenni, és azt más uniós finanszírozási formákkal is lehetne kombinálni. A felhívás tartalmazza Emmanuel Macron „Buy Europe” (Vásárolj Európát!) elnevezésű kezdeményezését, amely „európai preferenciát kér a közbeszerzéseknél a stratégiai ágazatokban, például a védelemben és az űrkutatásban”.