Az Európai Bizottság nemrég nyilvánosságra hozott adataiból a Német Gazdaságkutató Intézet (Institut der deutschen Wirtschaft) készített elemzést, amelyből kiderült, hogy Németország még mindig a legnagyobb nettó befizető az Európai Unióban.

A német nettó befizetői pozíció 2023-ban az előző évhez képest kissé csökkent, 19,7 milliárd euróról 17,4 milliárd euróra, ami azonban még mindig jelentősen magasabb, mint a Brexit előtti időszakban. A bruttó nemzeti jövedelemhez (GNI) viszonyítva szintén Németország a legnagyobb nettó befizető.

Kapcsolódó

A második Franciaország volt, amely tavaly csaknem 9 milliárd euróval többet fizetett be, mint amennyit visszakapott. A harmadik helyen – kissé meglepő módon – Olaszország állt 4,5 milliárd eurós nettó hozzájárulással.

A kedvezményezettek

A hétéves tervezett költségvetésből összegszerűen a legnagyobb nettó kedvezményezett az előző évhez hasonlóan Lengyelország volt, 8,2 milliárd euróval. A második helyen Románia állt 6 milliárd euróval, a harmadik helyet pedig Magyarország szerezte meg a már említett több mint 4,5 milliárd eurós összeggel. Egy főre vetítve a nemzeti bruttó össztermékhez mérten százalékban kifejezve, a korábbi évekhez hasonlóan, különösen a balti államok profitálnak az uniós költségvetéshez fűződő pénzügyi kapcsolatból.

Kép: Economx

Szektorokra bontva

A teljes nettó pozíció részleges egyenlegekre történő lebontása megmutatja, hogy mely tagállamok részesülnek a legnagyobb pénzügyi előnyökben az agrár- és kohéziós politikából. E számítás szerint az agrárpolitika legnagyobb nettó kedvezményezettje Görögország, a GNI-hez (bruttó nemzeti jövedelemhez) mérten 1,05 százalékkal. Az EU mezőgazdasági költségvetésének további jelentős nettó kedvezményezettjei Bulgária, Litvánia, Lettország és Magyarország.

A kohéziós források legnagyobb nettó kedvezményezettje szintén a bruttó nemzeti jövedelemhez viszonyítva Horvátország, a GNI 2,45 százalékával. A második helyen Szlovákia áll a GNI 2,06 százalékával. Magyarország ismét az első öt nettó kedvezményezett között van a GNI 1,77 százalékával.

Hogyan érkezett Magyarországra 4,5 milliárd euró?

Magyarország az Európai Bizottság nemrég közzétett végleges adatai alapján majdnem 6,5 milliárd eurót hívott le a tavalyi évben, miközben majdnem 2 milliárd eurót fizetett be a közös kasszába, így 4,5 milliárd euró többlethez jutott. Egyébként az adat megfelel az elmúlt évek átlagának, ám az uniós forrásokról szóló hírek tükrében hihetetlennek tűnhet, azonban az ok az uniós költségvetési mechanizmusban keresendő.

Noha Magyarország 2023-ban az uniós eljárások és felfüggesztések miatt nem fért hozzá több programból (hétéves költségvetés 2021-27, RRF) a forrásokhoz, az új Közös Agrárpolitikából hazánkat megillető részhez, valamint a 2014-2020-as hétéves pénzügyi keret kohéziós pénzeihez is hozzáfért.

Tehát, az előző időszak kifutó szakaszából jelentős források érkeztek hazánkba az elmúlt évben.

Ezzel együtt a most futó 2021-2027-es hétéves pénzügyi keretből Magyarország tavaly csak minimális mennyiségű forrást tudott lehívni, ám számszerűen így is a harmadik leginkább támogatott tagállam maradt.

Miért nem látszik a magyar adatokban a pénz befagyasztása?

A Next Generation EU (NGEU) az Európai Bizottság gazdaságélénkítő csomagja volt, amely támogatja az EU-tagállamokat a COVID-19 világjárványból való kilábalásban 2026-ig, ennek része többek között a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz, azaz az RRF-források. Az NGEU gyakorlatilag az EU egy második kiegészítő költségvetése, amelyet a tagállamok közös hitelfelvétel alapján finanszíroztak.

A Magyarországgal szemben folyó eljárások miatt a legnagyobb összegeket ebből a (NGEU) programból tartják vissza, amelyből több mint 10 milliárd euró járna (támogatás + hitel), de eddig hazánk elenyésző összegekhez fért csak hozzá.

Mennyit nyertünk, mennyit vesztettünk?

Az elzárt pénzcsapok hatásának vizsgálatához a többi tagállam adatait kell szemügyre venni. A tagállamok többsége esetében a két költségvetési pozíció (hétéves „rendes” költségvetés + NGEU) ugyanabba az irányba mutat. Ennek megfelelően az EU “rendes költségvetéséből” származó nettó kedvezményezettek még több pénzhez juthatnak az RRF-ből. Ezzel szemben az uniós költségvetés befizetői még nagyobb nettó befizetőkké válnak, ha a helyreállítási alapot is figyelembe vesszük.

Kivételt képez Belgium, Ciprus, Lengyelország, Bulgária és Magyarország, amelyek a „rendes uniós költségvetésből” nettó kedvezményezettek, de nem tudtak elég forrást lehívni a COVID-pénzből, így ott befizetők.

Franciaország és Olaszország azok a tagállamok, amelyek a rendes uniós költségvetésből nettó befizetők, de az RRF-források kedvezményezettjei.

Hogyan állunk összesítve?

Magyarország az összes európai uniós forrást vizsgálva (rendes költségvetés + NGEU/RRF) az egy főre eső bruttó nemzeti jövedelemhez (GNI) viszonyítva a 27-es rangsorban a nyolcadik helyen található, hiszen legnagyobb mértékben az RRF-forrásokhoz való hozzáférést korlátozzák a különböző uniós eljárások. Ebből világosan látszik, hogy Magyarország a befagyasztott források nélkül is hatalmas haszonélvezője az uniós költségvetésnek.

Kép: Economx

Amennyiben hazánk hozzáférhetne a befagyasztott fejlesztési forrásokhoz, akkor nemcsak volumenében lenne kiemelkedő a Magyarországnak járó uniós források mértéke, hanem egy főre vetítve Horvátországgal versenyeznénk az arányosan legtöbb euróhoz jutó tagállami helyért.

A fentiek fényében így nyerhet magyarázatot az a jelenség, hogy a Bizottság és Magyarország közötti ismert politikai feszültségek és az ezzel kapcsolatos elhúzódó kötélhúzás ellenére, a nagy nemzetközi hitelminősítők legutóbbi vizsgálati fordulójuk után sem változtattak Magyarország adósbesorolásán.

Szerző: Tieger Endre, az EuroAtlantic Tanácsadó elemzője

Hogy kerül ide Montenegró? Mit hoz a magyar uniós elnökség? 3. rész

Tizenhárom év után július 1-től újra Magyarország tölti be az uniós soros elnökének tisztségét. Az Economx és az EU Monitor közös sorozatának első részében a magyar elnökség prioritásaival foglalkoztunk, a másodikban az elmúlt öt éves ciklus eredményeit és megmaradt feladatait értelmeztük, a védelmi ipartól egészen a bővítéspolitikáig. Hol lehetnek a magyar elnökségnek kézzelfogható eredményei, miért Montenegró lehet a siker kulcsa?