Még meg sem kaptuk az uniós forrásokat, máris baj van az elköltésükkel

A Citizens’ Observatory for Green Deal Financing nemrég kiadott jelentése szerint semmilyen, vagy csak nagyon felszínes társadalmi egyeztetés volt az RRF-tervek végrehajtásáról, a támogatási programokról. Ráadásul a nyilvánosság nem láthat bele a források elköltésébe, a finanszírozott projektekkel kapcsolatos információkhoz való hozzáférés korlátozott, ami az átláthatóság hiányára utal.

Bulgáriában, Észtországban, Magyarországon, Olaszországban, Lettországban, Lengyelországban és Spanyolországban is gondok vannak az Európai Unió helyreállítási alapjának (RRF) felhasználásával. A szervezet vizsgálata feltárta, hogy az alapok elosztásáról szóló döntéseket a civil társadalom, a nyilvánosság és az érintettek megfelelő bevonása nélkül hozták meg - írja a Portfolio.

A jelentés szerint a társadalmi egyeztetés és a nyilvánosság bevonásának elmulasztása olyan beruházásokhoz vezetett, amelyek nem veszik figyelembe a lakosság érdekeit, miközben épp a fenntarthatóság és a természeti értékek védelme, a klímacélok teljesítése lenne az RRF célja. Az alapokat a Covid-19 világjárvány által sújtott országok támogatására és az ellenállóbb gazdaságok létrehozására szánták.

Míg egyes országokban intenzíven bevonták az állampolgárokat a célok és a programok meghatározásába, addig más országokban nem volt részvételi lehetőség, ami potenciálisan rossz projektkiválasztáshoz vezetett. Lengyelország például a polgárok kritikája miatt kivett a helyreállítási tervből egy, a Visztula folyón megvalósítandó vízerőmű-projektet.

A szerzők külön vizsgálták Magyarország esetét

Emlékeztetettek, hogy bár az Európai Bizottság már tavaly november 30-án jóváhagyta Magyarország gazdaságélénkítési és ellenállóképességi tervét, de a pénzeszközök folyósításának feltétele, hogy az ország teljesítse az igazságszolgáltatás függetlenségével, a jogállamisággal és a korrupcióval kapcsolatos 27 konkrét feltételt. A magyar RRF-ből 5,8 milliárd euró vissza nem térintendő támogatás járna, de sem ehhez, sem a felfüggesztett kohéziós forrásokhoz nem fér hozzá az Orbán Viktor vezette kabinet.

A magyar kormány tett lépéseket a Bizottság aggályainak kezelésére, és jogszabályokat alkotott, de konzultációs folyamat átláthatóságának és a nyilvánosság bevonásának szintjét továbbra is kritika éri, mivel alig voltak társadalmi egyeztetések a helyreállítási tervek és fejlesztési programok megalkotásakor.

A Citizens’ Observatory for Green Deal Financing jelentése rámutat, a magyar gazdaságélénkítési terv és a pályázati felhívások elérhetők ugyan a kormány honlapján, de a honlap funkcionalitása és a frissítések jelzése nem megfelelő az átlagpolgárok aktív bevonásához vagy a nyilvános konzultáció elősegítéséhez, a projektek véleményezése bonyolult regisztrációs folyamatot igényel, és az észrevételezési határidők gyakran túl rövidek.

A kormány új gázerőművek építésére vonatkozó terve további ellenérzéseket váltott ki, a kritikusok szerint ez a program erősíti az importált gáztól való függőséget, és nem helyezi előtérbe a lakóépületek energetikai felújítását és a közösségi megújuló energiát.

A magyar kormány célja, hogy a közeljövőben véglegesítse a REPowerEU fejezetet és jóváhagyásra benyújtsa az Európai Bizottságnak. Az ütemterv és a nyilvános konzultáció mértéke azonban továbbra is bizonytalan. Mindez kétségessé teszi, hogy mi lesz az RRF-hitel-ből az Orbán-kabinet által lehívni szándékozott 6,6 milliárd euróból.

2600 milliárd forintról van szó, amelynek elköltésébe korlátozott beleszólása van csak a hazai nyilvánosságnak.