Teljesen átalakítaná az európai gazdaságot az Európai Bizottság új gazdaságélénkítő stratégiája, a Versenyképességi Iránytű. A program középpontjában az innováció, a dekarbonizáció, a digitalizáció és az ipari versenyképesség javítása áll, miközben a bürokratikus és adminisztrációs eljárásokat is egyszerűsítenék – írja az Index. A bizottság elnöke, Ursula von der Leyen kifejtette, hogy a lakossági megtakarítások és a magánbefektetések növelésével, akár 12-15 ezer milliárd eurónyi forrást is mozgósíthatnak e tervek megvalósítására.

Von der Leyen elismerte, hogy az Európai Unió hátrányban van az Egyesült Államokkal és Kínával szemben. 

Európának az alapvető gazdasági modellje túlzottan az olcsó kínai munkásokra, az olcsó orosz energiára, valamint Európa biztonságának a kiszervezésére épült, de ezeknek a napoknak már vége

 –  fogalmazott.

Az Európai Unió versenyképességben lemarad az Egyesült Államoktól és Kínától. 

Von der Leyen elmondta, hogy a most bemutatott Versenyképességi Iránytű Enrico Letta az egységes piac jövőjéről szóló jelentésének és Mario Draghi az Európai Unió versenyképességéről szóló jelentésének tanulságain, valamint az Európai Tanács által lefektetett előírásokon alapul – a tagállamok vezetői még a novemberi, Budapesten tartott informális csúcson egyeztek meg az erről szóló budapesti nyilatkozatban.

Mint von der Leyen elmondta

  • csökkenteni az innovációs különbséget az Egyesült Államok, Kína és az Európai Unió között;
  • egyszerre kell dekarbonizálni és versenyképesebbé tenni az európai gazdaságot;
  • valamint csökkenteni az EU kiszolgáltatottságát más szereplőkkel szemben, és ellenállóbbá tenni a gazdaságát.

Rámutatott, az EU-ban kevés a startupcég, ezenkívül az innovációk mértéke is alacsonyabb az Egyesült Államokhoz vagy Kínához képest. Azt ígérte, hogy az EU invesztálni fog az MI-be, modern technológiákba,robotikába vagy a kvantummechanikába is.

A 2050-re kitűzött dekarbonizált gazdaság továbbra is egy fontos cél, a zöldmegállapodás kijelölte nyomvonalon halad tovább az EU a most bemutatott stratégiában is. 

Az Európai Bizottság elnöke továbbra is elkötelezett azon cégek és technológiák felé, amelyek célja a környezeti fenntarthatóság javítása (cleantech company), amiben az EU már így is első a világban. Azonban ahhoz, hogy ez a jövőben is így maradjon, ebbe is többet kell befektetni. Kifejtette,

az Európai Bizottság szorosan együtt fog dolgozni a hagyományos iparágakkal, amelyek jelenleg nem fenntarthatóak, és segíteni fogják őket az átmenetben – ilyen például az autóipar, de az energia- vagy a nehézipar is.

Von der Leyen ezen kívül azt ígérte, hogy az Európai Bizottság új tervei csökkenteni fogják az energiaárakat is, ami szintén segíti a versenyképességet.

A harmadik pillérről, az ellenállóbb európai gazdaságról Ursula von der Leyen azt mondta, az Európai Unió tagállamai 76 unión kívüli országgal kereskednek, amelyek közül a többnek is az EU a legnagyobb kereskedelmi partnere. Emellett az unió a világon megtermelt GDP listáján a harmadik helyen áll Kína és az Egyesült Álalmok után – 2021-ben a világ GDP-jének a 15,2 százalékát az EU adta, míg az első helyezett Kína esetén ez a szám 18,9 volt.

Az Európai Bizottság több új országgal is gazdasági megállapodást fog kötni a jövőben, hogy a kritikus nyersanyagokból ne legyen hiány az Európai Unióban – tette hozzá, és azt ígérte, az EU helyben fog befektetni, ott, ahol a nyersanyagok találhatóak.

Von der Leyen szerint a Bizottság öt horizontális célt is lefektetett:

  • egyszerűsíti a zöldszabályok végrehajtását és adminisztrálását;
  • csökkenti az akadályokat az egységes piacon belül a tőke számára;
  • bevonja a lakosság megtakarításait is a befektetésekbe;
  • előmozdítja a minőségi munkahelyeket, valamint a dolgozók fejlesztését;
  • jobb szakpolitikai koordinációt ígér uniós, valamint tagállami szinten is.

Fontos a hidrogén, de kellenek a fosszilis erőművek is

Az aranylázra emlékeztető folyamatok zajlanak a hidrogéntechnológia területén – mondta Lantos Csaba. Az energiaügyi miniszter szerint a jövő a hidrogén lehet, ugyanakkor a hagyományos erőművekre továbbra is szükség van, „ha tetszik, ha nem”. Áldott Zoltán, a Mol-csoport felügyelő bizottságának elnöke szerint épp ezért minden hidrogénre elköltött eurócent az európai versenyképességbe való befektetés, és megéri. Itt olvashatja a véleményüket >>>