A globális gazdaságban betöltött helyzetünket leginkább a külkereskedelmi egyenlegünkön keresztül érzékelhetjük, így világossá válik, ha elveszítjük az Egyesült Államokat, bármelyik lehetséges elnök bármilyen döntése alapján, óriási bajba kerülhet Magyarország. 

A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb gyorsjelentéséből kiderül, hogy 2024 szeptemberében a kivitel 75, a behozatal 71 százalékát még mindig az Európai Unió tagállamaival bonyolítottuk le, ugyanakkor az egy évvel korábbihoz képest export euróban számított értéke 5, az importé 4 százalékkal csökkent.

Ez egyébként azt is jelenti, hogy

  • szeptemberben a kivitel értéke 12,3 milliárd eurót (4870 milliárd forintot), a behozatalé pedig 11,1 milliárd eurót (4383 milliárd forintot) tett ki, így a termék-külkereskedelmi egyenleg 1,2 milliárd euró (487 milliárd forint) volt az ősz első hónapjában.
  • A mérleg mindkét nyelvén nagyobb összeg szerepel, mint augusztus végén, amikor a kivitel értéke 10,7 milliárd euró (4242 milliárd forint), a behozatalé 10,3 milliárd euró (4067 milliárd forint) volt.

Ebben az évben eddig összesen 42358 milliárd forint értékű terméket/szolgáltatást értékesítettünk, és 38593 milliárd forint értékben importáltunk. 

Megnéztük, hogy a magyar export hogyan változott az elmúlt időszakban. Augusztusban 4242 milliárd forint volt az export értéke, ebből 3155 milliárd áramlott az EU-ba, 272,2 milliárd forint pedig az amerikai, és 204,4 milliárd forint az ázsiai országokba. 

Idén minden egyes hónapban nagyobb értékben tudtak a hazai cégek az amerikai kontinens irányába exportálni, mint Ázsiába. 

A külkereskedelmi termékforgalom milliárd forintban, havonta (folyó áron); az első oszlop az ázsiai, a második az amerikai országokra vonatkozik:

  • Január: 187,7 - 199,2;
  • Február: 215,3 - 263,8;
  • Március: 216,3 - 280,4;
  • Április: 232,2 - 320,2;
  • Május: 229,6 - 318,9;
  • Június: 236,3 - 329,5;
  • Július: 224,4 - 355,9;
  • Augusztus: 204,4 - 272,2.

Mutatunk még egy érdekes adatpárt.

  • Az Egyesült Államokból idén augusztusig 673,3 milliárd forint értékben importáltunk, viszont 1584,8 milliárd forint értékben exportáltunk az amerikai piacra.
  • Ehhez képest egész Ázsiába 1746,1 milliárd forintért értékesítettünk.

Így látható, hogy a politikai viták ellenére az Egyesült Államok még mindig kecsegtető kereskedelmi partner. Sőt,

amíg az Ázsiába tartó exportunk 2023 azonos időszakához képest 4,5 százalékkal csökkent, addig az Egyesült Államokba 14,3 százalékkal nagyobb értékben értékesítettünk. 

Az amerikai elnökválasztás felvezetőjeként arról írtunk a Centre for European Reform kutatóintézet elemzőt idézve, hogy

„Kamala Harris valószínűleg nyitottabb lenne Donald Trumpnál a transzatlanti párbeszédre. Mindkét jelöltnek vannak azonban olyan gazdasági prioritásai, amelyek kellemetlen helyzetbe hozzák majd Európát. Ide sorolható többek között a Kínával szembeni keményebb fellépés, az amerikai munkahely-teremtés fellendítése Európa szempontjából érzékeny ágazatokban, így a járműgyártásban. Sem a republikánusokat, sem a demokratákat nem hatják meg túlzottan az európai gazdasági érdekek, ha azok belpolitikai prioritásokkal ütköznek.

Ez pedig joggal feltételezheti, hogy az Európai Unió, mivel leszakította magát az olcsó orosz energiáról, valamint a kínai piacokról,

egy kereskedelmi karanténba zárhatja magát, vagy épp zárhatja a közösséget az Egyesült Államok. 

Pedig, ahogy az a KSH globális jelentéséből is kiderül, 2022-ben Európa játszotta a legnagyobb szerepet a globális kereskedelem volumenének növekedésében, mind az export-, mind az importoldalon. Ugyanakkor a 2023-as volumencsökkenés is hasonlóan kiemelkedő módon köthető Európához.

A régió 1,7 százalékpontot vont ki a globális import növekedéséből, az exportot pedig 1 százalékponttal lassította. Bár 2023-ban is Ázsia állított elő a legnagyobb arányban feldolgozott termékeket, az exportvolumen növekedéséhez nem járult hozzá.

A WTO és az UNCTAD előrejelzése szerint a következő években ez meg fog változni, 2024-ben Ázsia várhatóan 1,3 százalékponttal fog hozzájárulni a becsült 2,9 százalékos globális exportvolumen-változáshoz, az importoldalon pedig ehhez hasonlóan, 1,9 százalékponttal fogja növelni a várt 2,3 százalékos volumennövekedést.

Erre rímel a Political Capital választások előtti elemzése is. Szerintük „bár Trump megválasztása esetén újra szorosabbá válhatnak a két ország közötti politikai és gazdasági kapcsolatok, esetleg növekedhetnek az amerikai beruházások Magyarországon, más negatív hatások ezt könnyen ellensúlyozhatják. Kérdés, hogy a Trump-Orbán személyes viszony elegendő lesz-e ahhoz, hogy egy Trump vezette amerikai adminisztráció ne szóljon bele az Orbán-rezsim Oroszországgal, Kínával és más keleti országokkal fenntartott, erősödő gazdasági és politikai kapcsolataiba.

Orbán konnektivitásnak nevezett gazdasági stratégiájának lényege, hogy bárkivel hajlandó üzletelni, aki beruház Magyarországon, és ezt politikai szívességekkel is igyekszik ösztönözni. Ezzel szemben Trump valószínűleg 20 százalékos vámot vetne ki minden külföldi országból származó importra, le akarja nyomni a német autóipart az Egyesült Államokban, ami hatalmas csapást mérhet a magyar gazdaságra. Nem mellesleg Trump Kína-politikája, amely magában foglalja a teljes körű kereskedelmi háborút, ellentétben áll Orbán azirányú törekvéseivel, hogy mélyítse a kínai kapcsolatokat.”