Az Egyesült Államok legfőbb jogi fórumának pénteki határozata szerint a hatályos jogszabályok nem adnak felhatalmazást a kormány számára diákhitelek elengedésére. Joe Biden elnök tavaly jelentette be a diákhitelek elengedését, illetve a tartozások könnyítését, amelyről az oktatási minisztérium dolgozta ki a részletes szabályokat.

A számítások szerint a teljes adósságelengedési program 430 milliárd dollár (mintegy 150 ezer milliárd forint) kiesést jelentett volna az amerikai szövetségi költségvetés számára.

Az amerikai elnök javaslata ellen hat, republikánus párti vezetésű szövetségi tagállam emelt kifogást és fordult bírósághoz.

John Roberts, a legfelsőbb bíróság vezető bírájának érvelése szerint a diákhitelek terheinek könnyítését is tartalmazó, a koronavírus-járvány hatásainak kezeléséről 2020-ban elfogadott gazdasági törvénycsomag (HEROES Act) nem tesz lehetővé olyan mértékű beavatkozást a szabályokba, amilyet a diákhitelek szinte teljes elengedéséről szóló intézkedés jelent.

Már Trump elkezdte

A koronavírus-járvány idején az akkori – Donald Trump vezette – adminisztráció függesztette fel a diákhitelek visszafizetésének kötelezettségét, majd a Biden-kormányzat ezt hosszabbította meg több alkalommal. Az adósságelengedés ezt tette volna véglegessé, illetve azok esetében, akikre nem vonatkozott a felfüggesztés, 2023. szeptember 1-jétől rendelte el a törlesztés folytatását.

A 9 tagú legfelsőbb bíróság 6-3 arányban döntött az adósságelengedési program megsemmisítéséről.

Joe Biden a döntés bejelentése után röviddel nyilatkozva kifejezte határozott egyet nem értését a döntéssel szemben. A Fehér Ház közölte:

az elnök hamarosan bejelenti, hogy a kormányzat milyen szabályokat tervez bevezetni, hogy a diákhitel-könnyítés mégis megvalósulhasson.

A Fehér Ház szándéka szerint az amerikai szövetségi kormányzat kezelésében lévő diákhitelek közül elengedték volna a 10 ezer dollárnál, illetve egyes esetekben a 20 ezer dollárnál kisebb adósságokat 125 ezer dolláros éves jövedelem alatt, más adósok esetében pedig egyéb kedvezmények léptek volna érvénybe. A teljes elengedés 20 millió amerikai diákhitelest, a könnyítések pedig további 23 millió egykori felsőoktatási hallgatót érintettek volna.

Egy másik ügyben sem az állam nyert

Az amerikai legfelsőbb bíróság szintén pénteken, ugyancsak 6-3 arányban döntött arról a keresetről is, amelyet abban az ügyben indítottak, hogy

egy amerikai grafikus tervező vallási meggyőződése miatt elutasította, hogy esküvői honlapot tervezzen azonos nemű pároknak.

A bíróság a tervező javára döntött.

A felperes, Lorie Smith Colorado állam ellen nyújtott be keresetet, mert az állami törvény előírja a nyilvánosan elérhető üzleti szolgáltatások esetében a diszkrimináció tilalmát. A vállalkozó szerint Colorado állam törvénye a szólásszabadságot garantáló amerikai alkotmányos jogba ütközik. Lorie Smith szeretne esküvői grafikák tervezésével foglalkozni, de a beadványa szerint nem tudja tevékenységét ebbe az irányba szélesíteni, mert megsértené Colorado állam törvényét, ha elutasítaná az azonos nemű párok házasságával kapcsolatos üzleti megbízásokat, az azonos nemű párok házasságát viszont keresztény világnézete és vallási meggyőződése miatt elutasítja.

A per során a beadvány ellenzői azzal érveltek, hogy amennyiben az amerikai legfelsőbb bíróság helyt adna annak, akkor utat nyitna az előtt, hogy vállalkozások visszautasítsák más kisebbségi közösségek tagjainak megrendelését is, legyenek azok például afroamerikaiak, zsidók, muszlimok vagy bevándorlók. A Lorie Smith véleménye mellett érvelők szerint azonban Smith bírósági kérelmének elutasítása azt jelentené, hogy művészeket – legyen azok festők, fotósok, írók, zenészek – olyan munkák elvállalására lehetne kényszeríteni, amelyek ellenkeznek hitükkel vagy vallási meggyőződésükkel.

Neil Gorsuch, a legfelsőbb bíróság többségi véleményt megfogalmazó tagja azt mondta:

az amerikai alkotmány első kiegészítése szerint az Egyesült Államok „véleményekben gazdag és összetett hely, ahol mindenki szabadon gondolkodhat és beszélhet, és nem úgy, ahogy a kormányzat megköveteli”.

A döntést ellenző, különvéleményt megfogalmazó Sonia Sotomayor bíró ugyanakkor leszögezte, hogy a legfelsőbb bíróság „története során első alkalommal ítélt meg alkotmányos jogot egy üzleti vállalkozás számára úgy, hogy az visszautasíthassa a társadalom egy védett osztályának kiszolgálását”.