„Az Egyesült Államok nagyon rövid időn belül megköti a ritkaföldfémek kitermeléséről szóló megállapodást Ukrajnával” – közölte Donald Trump amerikai elnök csütörtökön. Aztán pénteken az új amerikai adminisztráció közölte, új feltételeket sürget, hogy biztosítsa a hozzáférést Ukrajna kritikus ásványi anyagaihoz és energiavagyonához. A Pravda tudósítása szerint Washington állítólag azt akarja, hogy Ukrajna konkrétabb rendelkezéseket fogadjon el a közös befektetési alap tulajdonjogáról és ellenőrzéséről, valamint tágabb feltételekről, amelyek magukban foglalhatják más gazdasági eszközök – különösen az ukrán atomerőművek – esetleges amerikai tulajdonjogát.

A hírek szerint

Kapcsolódó

ez minden bizonnyal az ásványokkal kapcsolatos megállapodás felülvizsgálatához fog vezetni, amelyet néhány nappal azelőtt dolgoztak ki.

Ez a téma már jó ideje az ukrán–amerikai tárgyalások egyik fő pillére, Trump gyakorlatilag erre fűzi fel az egész békekötési folyamatot. Viszonylag hamar bejelentette a ritkaföldfémekre való igényét, ez az igény egyébként nem ördögtől való, hiszen maga Volodimir Zelenszkij is belengette tavaly a republikánusoknak, hogy ha erkölcsi okokból nem is, akkor emiatt támogassák az országát. Az ukrán elnök tudja, hogy ez fontos az USA-nak, de Trumpék ezzel brutálisan visszaélnek, hiszen 500 milliárd dollár értékű ásványkinccsel kellene ellentételezni az amerikai támogatást. Ez az összeg pedig példátlan a történelem során, hiszen még a legyőzött náci Németországnak sem kellett ennyit fizetnie kompenzációként.

Leválni Kínáról

De mégis, miért ilyen fontos ez az egész ügy az amerikai elnöknek? A ritkaföldfémek stratégiai jelentősége az elmúlt években rendkívül felértékelődött, és Donald Trump érdeklődése az ukrajnai ritkaföldfém-készletek iránt érthető, ha figyelembe vesszük az Egyesült Államok geopolitikai és gazdasági céljait.

A ritkaföldfémek kulcsfontosságúak a modern technológiákhoz, például:

  • elektromos járművek akkumulátorai,
  • szélenergia-turbinák,
  • katonai felszerelések és kommunikációs eszközök,
  • mobiltelefonok és egyéb elektronikai cikkek.

Az USA ritkaföldfémek terén jelentős importfüggőségben van Kínától, amely a világ készleteinek és feldolgozásának több mint 70 százalékát ellenőrzi. Az ukrajnai készletek megszerzése jelentős lépés lehet az USA számára a Kínával szembeni függőség csökkentésére.

df
Donald Trumpnak jó oka van arra, hogy megszerezze az ukrán ásványkincseket

Ukrajna gazdag ásványkincsekben, és számos olyan ritkaföldfémkészlet található az országban, amelyeket eddig nem használtak ki teljes mértékben. Ezek a nyersanyagok lehetőséget jelentenek az ukrán gazdaság megerősítésére és stratégiai partnerségek kialakítására.

Donald Trump – üzletemberi hátterével – mindig is nagy hangsúlyt fektetett a stratégiai gazdasági lehetőségek kiaknázására.

Az ukrán készletek megszerzése vagy az afeletti kontroll biztosítása mind az Egyesült Államok technológiai iparának, mind katonai fejlődésének jelentős lökést adhatna.

De a legfontosabb mégis az, ha az USA biztosítja az ukrán készleteket, az csökkentheti Kína dominanciáját a globális ritkaföldfém-piacon és hosszú távon hosszú távon biztosíthatja az USA versenyképességét

Egyre nagyobb a verseny

Fényforrások, félvezetők, mágnesek, képernyők, katalizátorok – a ritkaföldfémek felhasználási köre ma is széles körű. Még fontosabbak azonban a fenntartható gazdasági átmenethez nélkülözhetetlen eszközök, például a szélturbinák, napelem panelek, elektromos járművek és akkumulátorok gyártásához. A ritkaföldfémek csoportjába 17 kémiai elem (lantanoidák, szkandium és ittrium) tartozik, amelyek nem összekeverendők az olyan, átmenethez szintén szükséges kritikus ásványokkal, mint a lítium, szilikon, kobalt és mangán.

A Földön a ritkaföldfémek meglehetősen koncentráltan állnak rendelkezésre, ami előnyt jelent az érintett országoknak.

Kína kiemelten fontos szereplő a ritkaföldfémek terén, becslések szerint a világ ritkaföldfém-tartalékainak megközelítőleg 38 százaléka (44 millió tonna) kínai földben rejlik

– írja tanulmányában a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Kínán kívül még Vietnam, Brazília, Oroszország, India, Ausztrália és az Egyesült Államok jelentős szereplő a tartalékokat tekintve. A ritkaföldfémek bányászata azonban rendkívül nagy környezetterheléssel is jár, a készletek sok esetben radioaktív elemekkel (uránium, tórium) együtt fordulnak elő, amelyek külön kezeléseket és eljárásokat is igényelnek.

Kép: Economx

Nem csak a tartalékokat, hanem a termelést és a feldolgozást tekintve is toronymagasan vezet Kína. A 2022-es adatok szerint míg a ritkaföldfém-bányászat 70 százalékát (210 ezer tonna) adta az ázsiai óriás, addig a finomítást tekintve ez az arány már 87 százalék. Kínán kívül még az Egyesült Államok (14 százalék), Ausztrália (6 százalék), Mianmar (4 százalék) és Thaiföld (2 százalék) a világ legjelentősebb ritkaföldfém-termelői, azonban ezek együttes aránya meg sem közelíti a kínai számokat. A feldolgozás rendkívül víz- és energiaigényes folyamat. Kína fölénye a ritkaföldfém bányászat és feldolgozás terén összefügg ezzel: az 1980-as években ugyanis, amikor az ázsiai óriás megnyitotta ritkaföldfém-bányáit és a feldolgozott termékeket nagy mennyiségben értékesítette a világpiacon, a fejlett gazdaságokban leálltak a drágább termeléssel.

A ritkaföldfémek szerepe a jövőben még tovább nőhet. A Nemzetközi Energiaügynökség (International Energy Agency – IEA) szerint

az ezen anyagok iránti kereslet 2040-ig akár a hétszeresére, míg a kritikus ásványok iránti kereslet a negyvenszeresére is emelkedhet.

Tekintettel a ritkaföldfémek csúcstechnológiában betöltött szerepére, a zöld átálláshoz szükséges anyagok feletti ellenőrzés megszerzése és az ezen ásványkincsekben bővelkedő országokkal való kapcsolatok bővítése ma már a geopolitika és a geoökönómia egyik hajtóereje.

Putyinnak se babra megy a játék

Vlagyimir Putyinnak kulcsszerepe van ebben a történetben, mivel Oroszország geopolitikai érdekei és stratégiái szorosan összefonódnak Ukrajna nyersanyagkincseivel, különösen a ritkaföldfémekkel. Ukrajna ásványkincsei mindig is fontosak voltak Oroszország számára, különösen a Szovjetunió idején, amikor az ipari termelés jelentős része Ukrajnára épült. Putyin célja tehát az, hogy visszaszerezze az Ukrajna feletti kontrollt, amely nemcsak geopolitikai, hanem gazdasági érdekek miatt is kritikus.

Oroszország egyébként maga is jelentős ritkaföldfém-tartalékokkal rendelkezik, de ezek kiaknázása és feldolgozása nem olyan fejlett, mint Kínában vagy az Egyesült Államokban. Ha Ukrajna ritkaföldfémjei amerikai kézbe kerülnek, az Oroszország számára kettős fenyegetést jelent:

  • az amerikai dominancia tovább erősödhet a globális technológiai versenyben, amit Putyin el akar kerülni,
  • az ukrán nyersanyagok feletti kontroll elvesztése gyengíti Oroszország regionális befolyását.

S bár az oroszok eddig egyelőre nem kommunikáltak mélyebben erről, Putyin valószínűleg mindent megtesz azért, hogy Ukrajna ásványkincsei ne kerüljenek az amerikaiak kezébe.