Az idei harmadik negyedévben a magyar állampolgárok több mint 6,3 millió alkalommal utaztak külföldre, 15 százalékkal többször, mint egy évvel korábban. Az egynapos utazások száma 18 százalékkal, a többnaposoké 11 százalékkal bővült  - derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból. Zömmel európai országokba utaztunk (6,2 milliószor).

A legtöbb időt

  • Görögországban (3,4 millió napot),
  • Horvátországban és Ausztriában (2,6-2,6 millió napot),
  • Németországban (2,1 millió napot),
  • Olaszországban (1,4 millió napot) és
  • Romániában (közel 1,1 millió) töltöttük. 

Nagyot nőtt a kint tartózkodási idő

A többnapos utazás keretében külföldön töltött napok száma jelentősen, 29 százalékkal nőtt egy év alatt: 16,2 millióról 20,9 millió napra. Az egynapos utak 18 százalékkal, 3,7 millióra emelkedtek. Az idei harmadik negyedéves adatok már megközelítik a 2019-es turisztikai rekordév azonos időszakának számait: a külföldön tartózkodási idő 24,6 millió nap volt, ami  csak 4 százalékkal kevesebb a négy évvel korábbinál.

Rekord összeget költöttünk el külföldön

A Bank360.hu elemzéséből kiderül, hogy amíg a külföldön töltött napokban még csak utolérték a járvány előtti szintet a magyarok, a külföldi pénzköltésben viszont már rekordot döntöttek. Ennek oka az utazásszám és a kint tartózkodási idő növekedése mellett a külföldi szolgáltatások árának emelkedése lehetett. A forint árfolyama is befolyásolhatta az adatot, bár inkább csak a 2019-es adathoz képest, hiszen az idei árfolyam nem volt rosszabb, mint a háború után kialakult tavalyi.

A magyarok minden eddiginél többet, 610 milliárd forintot költöttek el a nyári fő- és utószezonban a külföldi utazásaikon, ez folyó áron számolva 50 százalékkal több az egy évvel korábbi és 76 százalékkal a 2019-es turisztikai rekordév azonos időszaki költésének.

Az idei első háromnegyed éves költés (összesen 1200 milliárd forint), már jóval meghaladja a tavalyi egész évest (1075 milliárd forint). 

A magyar turisták július-szeptemberben a szálláshely- és vendéglátó-szolgáltatásokra fordították a legtöbb pénzt az egy- és többnapos utazásaikon, 188 milliárd forintot. Kulturális, sport- és egyéb turisztikai szolgáltatásokra közel 65 milliárd, élelmiszerre és italra 35 milliárd, üzemanyagra 27 milliárd, tartós és értékes fogyasztási cikkekre 24 milliárd, egyéb árucikkek vásárlására pedig 109 milliárd forint ment el. 

A 610 milliárd forint több mint 90 százalékát, 563 milliárdot Európában költötték el a kiutazók, továbbá 26 milliárdot az Amerikai Egyesült Államokban és 14,5 milliárdot Ázsiában a KSH előzetes adatai szerint. 

Európán belül

  • 95,5 milliárdot Görögországban,
  • közel 69 milliárdot Ausztriában,
  • 59 milliárdot Németországban,
  • több mint 53 milliárdot Horvátországban és
  • 40,4 milliárd forintot Olaszországban költöttük el.

A Bank360.hu-nak nyilatkozó turisztikai szakemberek is kiugró forgalmú évre, a hazai utazási irodák rekord bevételre számítanak. A magyarok külföldi utazási kedve ugyanis a koronavírus-járványt követően nem lankadt, aki megteheti vagy akár spórolni is hajlandó ezért, az infláció és a megélhetési költségek emelkedése ellenére is utazik. A nyári tengerparti utazások után a síutak és “a télből nyárba” egzotikus utak is népszerűek.