Meglepő kezdeményezéssel álltak elő a hagyományosan nagy autógyártók és beszállítóik Németországban, amely minden járművezetőt érintene a jövőben, akár az egész EU területén.

A Német Autóipari Szövetség (VDA) közölte: a klímavédelem érdekében 2045-től már nem szabad fosszilis tüzelőanyagokat, azaz benzint, gázolajat árusítani a német benzinkutakon, sőt, ennek példájára unió szerte szigorítani kell a jelenlegi szén-dioxid-kibocsátási célokat.

A 2035-től tervezett követelményeknél ugyanis szerintük sokkal ambiciózusabb intézkedésekre van szükség annak érdekében, hogy megvalósuljon a teljesen kibocsátásmentes járművekre való átállás.

Ahhoz, hogy a személyi és teherszállító járműforgalom a klímapályára terelődjön, önmagában nem lesz elegendő az elektromos autókra való átállás – vélekedik a több mint 620 vállalatot, az igazgatóságában pedig mások mellett a Mercedes-Benz, a Daimler-Truck, az Audi, az Opel, a Volkswagen, a Contiental képviselőit jegyző szövetség.

A kormánytól kérnek intézkedéseket

A jelenlegi uniós direktíva 2035-re irányozza elő a kibocsátásmentes járművekre való átállást az EU-ban, ekkortól nem vesznek nyilvántartásba új, belsőégésű motoros autókat.

Ez mintegy 1,4 millió munkahelyet veszélyeztet Európában, ám a német autóipar szerint további korlátozások kellenek a forgalomban lévő járművekre is, különben megrekedhet az alternatív üzemanyagok elterjedése.

Drasztikus javaslatuk szerint a CO₂-csökkentési célokat Európában csak az olajalapú üzemanyagok értékesítésének betiltásával és az üvegházhatású gázokra vonatkozó szigorúbb üzemanyag-szabályozással lehet elérni.

Az ipar éllovasai nem a levegőbe beszélnek, már a szövetségi kormányt is megszólították a témában. Első körben azt kérik, hogy hozzanak létre olyan ösztönzőket, amelyek felfuttatják a megújuló energiaforrásokat, illetve támogatják és garantálják a beruházásokat.

Veszélybe kerülhet a lakosság ellátása

A javaslatra máris reagáltak az ágazati szervezetek, amelyek szerint ugyan üdvözlendő a megújuló üzemanyagok támogatása, de nem minden áron.

A Német Szállítmányozási és Logisztikai Szövetség (DSLV) például támogatja azt az igényt, hogy jogi ösztönzőket hozzanak létre az alternatív üzemanyagok tömeggyártásához.

A kamionsofőrök érdekeit is képviselő Közúti Fuvarozási, Logisztikai és Hulladékkezelési Szövetség viszont aggodalmát fejezte ki, mert szerintük a benzin és a gázolaj betiltásával veszélybe kerülhet a lakosság napi ellátása.

A kis- és közepes méretű közúti árufuvarozó cégek feladata, hogy biztosítsák a lakosság és a gazdaság szükségleteinek napi ellátását. 2045-ben is elengedhetetlen lesz, hogy az embereknek minden nap legyen mit enniük, ez pedig fontosabb, mint az, hogy az árucikkek hogyan jutnak el hozzájuk – fejtették ki a Berliner Zeitungnak. 

Nem bolygatnák meg ennyire a piacot

Egyelőre úgy tűnik: a szövetségi kormány sincs oda a kezdeményezésért, hogy tilalmakkal teljesen ellehetetlenítsék a benzinnel, gázolajjal működő járművek használatát, mert ez gazdasági károkhoz vezethet.

A szabad demokrata FDP párt által vezetett Közlekedési Minisztérium közölte: Németország elkötelezett a megfizethető, klímabarát mobilitás mellett, ám a kibcsátáscsökkentés érdekében inkább az új technológiák iránti nyitottságot támogatják.

Az elektromobilitás a töltőállomások infrastruktúrájának bővítésével fejlődhet, ezen túl viszont a belsőégésű motorok is hozzájárulhatnak a klímabarát közúti közlekedéshez, ha hidrogénnel, e-üzemanyagokkal vagy olyan innovatív üzemanyagokkal működnek, mint például a HVO 100 (hidrogénezett növényi olaj) – fogalmaznak.

Ezért elutasítják a benzin és a gázolaj betiltását, és inkább az e-üzemanyagok termelésének felpörgetését célozzák. Azt is úgy, hogy nem avatkoznának be közvetlenül a piaci folyamatokba, mert az inkább lassítaná az innovációt. 

Zsebbe nyúlnak az átállás érdekében

A német gyártók olyannyira elkötelezettek a klímavédelmi átalakulás mellett, hogy a gazdasági nehézségek ellenére folyamatosan növelik a kutatás-fejlesztésre szánt beruházásaikat. Az innovációt főként az elektromobilitás, az akkumulátortechnológia, az autonóm vezetés, az alternatív hajtásokra való átállás, az adatvezérelt üzleti modellek, a digitalizáció és a fenntartható termelés területén finanszírozzák: 2024 és 2028 között világszerte mintegy 280 milliárd euró értékben. Ezzel globálisan is vezető szerepet töltenek be a fejlesztések támogatásában, megelőzve az Egyesült Államokat, Kínát vagy Indiát.