Szerte a világon nyilvánvalóak az egyes társadalmi rétegek közti vagyoni különbségek: a tendencia alól természetesen Európa sem kivétel. Az öreg kontinens lakosságának leggazdagabb tíz százaléka a teljes vagyon mintegy 67 százalékát birtokolja.

A vagyon egyenlőtlen eloszlásának mértéke országonként is igencsak eltérő képet mutat, mint azt kimutatta a Credit Suisse és az UBS Global Wealth Report 2023 jelentése, amely vizsgálta többek között a háztartások nettó vagyonát és azok adósságait. (Az egyenlőtlen eloszlást részben egy bizonyos Gini-együtthatóval mérik: minél magasabb a Gini-együttható, annál nagyobb a vagyoni egyenlőtlenség.)

Kapcsolódó

Összesen 36 európai ország került az Euronews által szemlézett riportban terítékre, amelyben a két szélső értéket Szlovákia (50,8 pont) és Svédország (87,4 pont) képviselte. Szomszédos országunkban mérték a legkisebb vagyoni különbséget, míg a skandináv államban a legnagyobbat.

Általánosságban az is igaz, hogy Izlandot leszámítva a vagyoni egyenlőtlenségek meglehetősen magasak voltak az északi országokban. Finnország, Dánia, Norvégia és Svédország mind a lista elejére kerültek.

Magyarországon relatíve kicsi az igazságtalanság

Az EU négy legnagyobb gazdaságát vizsgálva arra jutottak, hogy Németországban a legjelentősebb a vagyoni egyenlőtlenség (77,2 pont), majd Franciaország jön a sorban (70,3 pont), utána Spanyolország (68,3 pont) és végül Olaszország (67,8). Az Egyesült Királyság 70,2 pontot ért el.

A sereghajtók, ahol a legkisebb vagyoni különbséget tapasztalták:

  • Belgium (59,6 pont);
  • Málta (60,9 pont);
  • Szlovénia (64,4 pont);
  • és a már említett Szlovákia (50,8 pont).

Ha azt nézzük, hogy milyen egyenlőtlenséggel koncentrálódik a vagyon a leggazdagabb egy százalék kezében, egyértelműen Törökország a befutó, ahol ez a kivételezett szűk réteg a vagyon 39,5 százaléka felett rendelkezik. Utána jön a sorban Csehország (37,8 százalék), Svédország (35,8 százalék), majd Németország (30 százalék).

Belgiumban azonban a felső 1 százalék részesedése jóval alacsonyabb az átlagnál, miután ők a vagyon „mindössze” 13,5 százalékát birtokolják. A következő legalacsonyabb értéket Portugáliában mérték e téren 19 százalékkal.

Hazánk hátulról hetedik a listában: tehát nálunk viszonylag alacsony vagyoni különbséget rögzítettek a gazdagok és a szegények között. A mi Gini-együtthatónkat 67,7-re taksálták. (A maximális svéd 87,4 és a minimális 50,8-as szlovák pontszám között).

Miért éppen Svédország?

Az adórendszer az egyes számú ok, amiért Svédországban a legnagyobbak az emberek közti vagyoni különbségek – magyarázta a jelenséget Lisa Pelling, a stockholmi székhelyű Arena Idé agytröszt vezetője. Hozzátette: az országban az elmúlt években számos vagyonadó típusú közterhet kivezettek, így jelenleg vagyonadó, ahogy öröklési és ajándékozási adó sincs Svédországban. Továbbá a vállalatok is viszonylag alacsony adóterhek mellett gyarapodhatnak.

Az európai összképet vizsgálva, a jelentős vagyoni különbségek hátterében megtaláljuk még a lakástulajdonlási arányok egyenlőtlenségeit, ahogy az ollót szélesebbre nyitják az önkéntes nyugdíjpénztárak, illetve az életbiztosítások is. 

A számok arra utalnak, hogy az elmúlt két évtizedben nem történt jelentős javulás a vagyon egyenlőtlen eloszlásában Európa országaiban.

Növekvő vagyoni különbségek

A riport egyúttal azt is megvizsgálta, hogy hol nyílt önmagához képest szélesebbre az olló az adott országban. A legnagyobb növekedést a vagyoni különbségekben Olaszországban rögzítették, ahol 7,4 pontot emelkedett a mutató, míg Spanyolországban 2,8, Franciaországban pedig 0,6 pontos növekedést mértek. 

Robusztus növekedés: így gazdagodott meg a válságban a felső tízezer

Válságok ide, válságok oda, az elmúlt három-négy évben a magyarországi milliárdosok vagyontömege 45 százalékkal nőtt. Az Apelso cégcsoport szerint a gazdag családok legégetőbb gondja a generációváltás lesz.

A részletekről ITT írtunk bővebben.