Nem sokkal a szavazókörök 18 órai zárása után kijöttek az első, még nem végleges eredmények az előrehozott szövetségi választásokról Németországban.

Az ARD és a ZDF televíziók előrejelzései szerint 

Kapcsolódó

  • első helyen végzett a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Bajor Keresztényszociális Unió (CSU) pártszövetsége, a CDU/CSU 29 százalékkal,
  • második lett az Alternatíva Németországért (AfD) 20,5 százalékkal,
  • a harmadik legtöbb szavazatot pedig Németország Szociáldemokrata Pártja (SPD) kapta 16,5 százalékkal.

A negyedik helyen a Zöldek végeztek 12 százalékkal és az már biztos, hogy bekerült a parlamentbe a Baloldali párt 8,5 százalékkal. A neoliberális FDP és Sahra Wagenknecht BSW pártja úgy néz ki, hogy nem érte el az 5 százalékos küszöböt.

A hivatalos, végső eredmények valószínűleg csak hétfőn lesznek ismertek – hívta fel a figyelmet a Deutsche Welle.

Friedrich Merz váltja Olaf Scholzot az ország élén

A friss választási eredmény az jelenti, hogy

a konzervatív kereszténydemokrata CDU/CSU fölényesen megnyerte a szövetségi választást, így az új német kancellár Friedrich Merz lesz. 

Friedrich Merz
Friedrich Merz
Kép: Getty Images, Maja Hitij

Merz a párt szombat esti kampányzáró beszédében kijelentette:

„Nincs többé baloldali többség és nincs többé baloldali politika Németországban! Vége!”

– idézi az oe24. Szavai szerint új politikát fognak művelni a középosztályért és a mezőgazdaságért, és „nem a zöld vagy baloldali őrültekért ezen a világon." 

Sokkal többen szavaztak, mint négy éve

Vasárnap 59,2 millió németet kértek fel, köztük 2,3 millió első szavazót, hogy új Bundestagot válasszanak Európa vezető nagyhatalmában. Már kora délutánra kiderült, hogy 2025-ben szinte minden tartományban rekordmagas volt a részvétel – írja a Spiegel. Míg 2021-ben a választók 76,4 százaléka szavazott, idén legalább a szavazópolgárok 83-84 százaléka járult az urnákhoz. Sarah Strömel politológus a Weltnek kifejtette, hogy a magas részvétel a társadalom erős polarizálódásának a következménye, ami azzal jár, hogy az emberek úgy érzik, hogy az „egyik táborhoz” tartoznak, ezért ezen a szövetségi választáson „sok forgott kockán”. Az új, 630 tagú parlamentnek legkésőbb a választások után 30 nappal össze kell ülnie – ez március 25-e lehet, ám a leendő kormány csak hetekkel, hónapokkal később állhat fel. A szövetségi választáson 29 párt mérette meg magát – ez lényegesen kevesebb, mint a legutóbbi szavazáskor, amikor 47 párt indulhatott, több, mint az újraegyesítés óta valaha. Ezúttal tizenegy párt indult Németország szerte, a többi nem minden államban szerepelt a szavazólapokon.

Koalíciós kilátások: a jobbközép a baloldallal egyesülhet

Az ország szövetségesei és polgárai is abban bíznak, hogy a választások egy koherensebb kormánynak teremtettek esélyt, amely képes újraindítani a német gazdaságot és egy élhetőbb világ felé mozdítani a politikát az EU-ban.

Az elkövetkező hetekben jönnek a koalíciós tárgyalások, ám a kormányalakítás komoly kihívásokkal is járhat.

Elemzők szerint a legvalószínűbb forgatókönyv szerint

Friedrich Merz konzervatív pártja kétpárti koalícióra törekszik a szociáldemokrata SPD-vel és/vagy a Zöldekkel,

habár utóbbival pártszövetségese, a CSU vezetője, Markus Söder bajor miniszterelnök elutasítja az együttműködést – idézi a Reuters.

Azonban a többség érdekében háromoldalú koalícióra is szükség lehet – ez azonban nehezített tárgyalásokat jelenthet, mivel valamennyi partnert kompromisszumokra kényszerít, és fokozza a majdani kormány instabilitásának esélyét.

Nem rúg labdába az AfD

Az Orbán Viktor favoritja, Alice Weidel vezette AfD közvetlenül a választás előtt jelezte, hogy szeretne csatlakozni a kormányhoz, ezért koalíciós ajánlatot tesz a CDU-nak.

"A kéz ki van nyújtva" – fogalmazott Weidel az Oe24 szerint.

Friedrich Merz azonban már többször kijelentette, hogy a többi párthoz hasonlóan kategorikusan elzárkózik az AfD-vel való együttműködéstől.

A Magyar Külügyi Intézet Németország-kutatója, Stefán Csaba az Economxnak nemrég kifejtette: a konzervatívok kormányra kerülése esetén Magyarország és Németország politikai kapcsolatai nem feltétlenül fognak javulni, sőt, ennek ellenkezője is előfordulhat.

Ez abból is következtethető, hogy a Fidesz korábban kilépett az Európai Parlament Néppártjából (EPP), amelynek a CDU és például a kereszténydemokrata Manfred Weber, Ursula von der Leyen is tagja.

A világ visszatartott lélegzettel figyelt

A Spiegel összefoglalója szerint a külföldi sajtó is feszülten figyelte a német választásokat – még Japánban, Tajvanon, Ausztráliában, Brazíliában és Indiában is jelentek meg sajtóbeszámolók, amelyek azt taglalták, hogy kül- és biztonságpolitikai szempontból fordulópont előtt áll Németország, mint politikailag és gazdaságilag jelentős európai erő, ahol aggodalomra ad okot a szélsőjobboldal erősödése. 
Trumptól megdöbbenve Európa a németországi választásokhoz fűzi reményeit – fogalmazott a New York Times a sajtószemle szerint, amelyben felidézik, hogy az USA és Európa viszonya megrendült, az Egyesült Államok Donald Trump vezetése alatt meg akarja kérdőjelezni a háború utáni világrendet. A következő német kancellárnak meg kell küzdenie a liberális világrend végével – jegyezte meg a Haaretz izraeli lap. 
Ritkán volt egy választási kampányban ekkora félelem – írta a szövetségi köztársasági helyzetről a brit Economist, amely szerint Németországban egyre fenyegetőbb az érzés, hogy „a belső rend is összeomlik”. A spanyol El País úgy véli, hogy ebben a „kényes és veszélyes történelmi helyzetben” az új vezetőknek figyelmeztetniük kell a polgárokat, hogy „nemcsak a jólét forog kockán, hanem maga a demokrácia is.”
A Spiegel beszámol: az AfD miatt számos külföldi újság, weboldal és műsorszolgáltató fejezte ki aggodalmát, hogy 80 évvel a fasizmus felett aratott győzelem után egy jobboldali párt a parlament második legerősebb erejévé válhat.