Nem kerül hatalomra a szélsőjobboldal vasárnap - állítja a Németország-kutató

Célegyenesben Németország, ahol a február 23-i, előrehozott választásoknak három nagy tétje van.

Legnagyobb nyugati partnerünknél az Olaf Scholz  kancellár megbukott koalícióját váltó, új szövetségi kormány gazdaság- és társadalompolitikája, illetve a migrációval kapcsolatos válságkezelése nemcsak a németek, hanem az egész Európai Unió, így hazánk jövőjét is befolyásolja.

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.

Feliratkozom

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei, podcastok, pénzügyi tanácsok naponta kétszer az Economx.hu hírlevelében.

Adataim megadásával és a "Feliratkozom" gomb megnyomásával kijelentem, hogy megismertem és elfogadom a www.napi.hu Online Kft. Adatvédelmi tájékoztatóját. Hozzájárulok hogy az email címemre hírleveleket küldjön az Economx.hu aktuális híreiből

Az Ön neve

Az Ön email címe

Feliratkozom

Küldtünk Önnek egy emailt! Nyissa meg és kattintson a Feliratkozás linkre a feliratkozása megerősítéséhez.

Ezután megkapja az Economx.hu Hírleveleit reggel és este.

A választási finishben kérdeztük Stefán Csabát, a Magyar Külügyi Intézet Németország-kutatóját a várható eredményekről és arról, mik azok a sarokpontok, amelyek mentén tovább haladhat a vezető európai nagyhatalom.

Olaf Scholz nagy eséllyel visszavonul 

Az első nagy kérdés, ami a németeket érdekli, hogy tud-e stabil kormány alakulni: kutatások szerint a választók kétharmada aggódik amiatt, hogy az elmúlt hónapokban kialakult politikai instabilitás, a pártok közötti bizalomvesztés az előrehozott  választás és a polarizáció miatt folytatódni fog – mutatott rá Stefán Csaba.

Felidézte: Olaf Scholz leköszönő kancellár 2021-ben létrehozott, jelzőlámpás koalíciója csak addig működött, amíg volt pénz – ahogy az elfogyott, a három különböző kormánypárt háromfelé húzott, végül a kabinet összeomlott.

Ez pedig a fokozódó migrációs válsággal és a gazdaságpolitikai ballépésekkel ráégtek Scholz szociáldemokrata pártjára (SPD), amelyet most a dobogó harmadik helyére mérnek a közvéleménykutatások.

Noha Olaf Scholz szeretne továbbra is Németország kancellárja lenni,

az várható, hogy pártja ugyan újra koalíciós partner lesz, de már Scholz nélkül,

aki, ha nem nyer, a visszavonulását tervezi – mondta a kutató.

Jobboldali győzelem, felvizezett kormányprogrammal

A mostani állás szerint

szinte biztos, hogy a jobboldali-konzervatív kereszténydemokrata párt, a Friedrich Merz vezette CDU/CSU Unió nyeri a választásokat,

és koalícióra lép az SPD-vel, illetve a Zöldekkel, amelyet Robert Habeck gazdasági miniszter, Németország jelenlegi alkancellárja vezet. 

A konzervatív kancellárjelölt, Friedrich Merz többször kijelentette, hogy nem hajlandó együttműködni a gyakran szélsőjobboldalinak mondott AfD-vel. Azonban a CDU így is egy jobboldali párt, amely a baloldali mainstream partnerekkel együtt kompromisszumokra kényszerül majd, ha koalíciót akarnak – jegyezte meg.

Ez pedig azt jelenti, hogy a pártok fel fogják vizezni a kampányígéreteiket a kompromisszum kedvéért, ami különösen Merznek lesz fájó, aki a saját hitelességét köti ahhoz, hogy jelentős migrációs fordulatot érjen el Németországban.

A többségnek elege van a migrációs válságból

Ugyanis, a második nagy tétje a választásoknak a migrációs válság, amely abból a problémából alakult ki, hogy az előző,  merkeli kormányzat idején meghirdetett Willkommenskulturban rengeteg bevándorlót fogadtak, akikről azt hitték, hogy elég lesz őket integrálni a munkaerőpiacra.

Mostanra egyértelműen kiderült, hogy ez nem működőképes modell, sőt, nagy a baj:

csak az elmúlt egy évben öt olyan, autós vagy késes tömegtámadás történt az ország különböző részein, amelyeket migránshátterű emberek követtek el

– idézte fel a szakértő.

És bár már Scholzék is több szabályt szigorítottak, ám ez nem elég: a választók többsége szinte követeli a fordulatot, hogy ezek a támadások ne normalizálódjanak. 

Erre született Merz javaslatcsomagja a szigorúbb kiutasításokról és határellenőrzésekről, a rendőrség hatáskörének bővítéséről, az arcfelismerő rendszerek bevezetéséről, illetve a családegyesítések korlátozásáról – emlékezetes, ehhez a parlamentben elfogadta az AfD szavazatait is, amelyből aztán politikai botrány lett és országszerte tüntetések.

A CDU vezetője új kancellárként biztos, hogy ragaszkodni fog a migrációs politika szigorításához, ami

nem azt jelenti, hogy minden egyből jobb lesz, hanem azt, hogy nem lesz rosszabb

– fogalmazott Stefán Csaba.

A protekcionizmus koporsószeg a fő EU-s gazdaságnak

A választások harmadik nagy tétje az, hogy Németország ki tud-e jönni a harmadik éve tartó recesszióból, illetve, képes-e újraindítani a gazdaságot.

A szakértő vázolta: Európa legnagyobb gazdaságának külső és belső problémái is vannak.

Előbbieket azok a protekcionista világfolyamatok idézik elő, amitől minden exportalapú gazdaság és főleg Németország szenved.

Mindenki védi a saját piacát, nagyobb vámokat vezetnek be különböző termékekre, vagy éppen másutt versenyképesebb a gyártás – erre példa a kínai piac, ahonnét a német autók egyre inkább kiszorulnak – sorolta, megjegyezve, hogy ebben kevésbé lesz szabad mozgástere az új kormánynak, hiszen az EU közös kereskedelempolitikáját nem tudják figyelmen kívül hagyni.

Égetően fontos az élénkítés, de nincs rá pénz

A belső strukturális problémákat viszont muszáj lesz kezelni, mint például a szakképzett munkaerőhiány, a magas termelési költségek és energiaárak, a versenyképességhez képest túl magas fizetések.

Ezek miatt

elindult egy dezindusztrializációs folyamat, a közép- és nagyvállalatok ötöde már a termelés kiszervezését fontolgatja

másik, nyereségesebb országba. Ez végzetes lehet, ha nem változik a gazdaságpolitika – mondta. 

Ezért a győzelemre esélyes konzervatívok az élénkítésre például a cégek terheinek csökkentését ígérik, ám hatalmas kérdés, hogy erre hogyan lesz pénz a jelenleg is hiányos költségvetésből.

Friedrich Merz ugyanis alapvetően nem támogatja, hogy az adósságfék lazításával külső hitelekből finanszírozzák a költségeket, míg Olaf Scholzék a „Made in Germany” védelmében új támogatásokat hoznának be.

Egy biztos:

az új német kormánynak a választások után azzal kell szembesülnie, hogy nincsen pénze

– emelte ki.

Biztos, hogy tovább támogatják Ukrajnát

A szakértő arra is kitért: a mainstream pártok továbbra is Ukrajna-pártiak, a támogatást a szociáldemokraták, a Zöldek, illetve a kereszténydemokraták is fontosnak tartják – talán a kereszténydemokraták a leginkább, akik a fegyverszállítást vagy a német Taurus-rakéták átadását is szorgalmazzák – a baloldal ez utóbbit nem támogatja.

Merz szerint Ukrajnát a lehető legelőnyösebb helyzetbe kell hozni ahhoz, hogy a béketárgyalásokon hatékonyan vehessen részt – ehhez szerinte

fenn kell tartani az Oroszországgal szembeni szankciókat, illetve pénzügyileg és katonailag erős támogatást kell kapjon

– vázolta Stefán Csaba.

Az Ukrajnával kapcsolatos álláspontok tehát nem nagyon osztják meg a mainstream pártok szavazóit, legfeljebb a különböző technikai kérdésekben térnek el az egyes programok.

A szűkös büdzsé miatt viszont a védelmi kiadások finanszírozása szintén fölvet majd komoly dilemmákat a jövőbeni kormánynak. 

Populisták: legjobb esetben is csak erős ellenzék lehetnek

A külügyi intézet kutatója szerint az összes közvéleménykutatás azt mutatja, és racionálisan is az várható, hogy

a politikai karanténba zárt,  szélsőjobboldali AfD nem fogja megnyerni a választásokat Németországban,

hanem legjobb esetben is 24-25 százalékot érhet el, vagyis a 30 százalék fölé becsült CDU után a második helyen végezhet.

Ezzel az erős eredménnyel azonban az AfD továbbra is tűzfal mögé lenne zárva, melynek megbontására csak akkor lenne reális esély, ha a jövőben blokkoló kisebbséggé válnának a parlamentben, vagyis egy olyan erős ellenzéki erővé, amely képes lehet megakadályozni a kétharmados törvények elfogadását.

Ráadásul, a németeknél nagyon szigorú – Európában a legszigorúbb – a szélsőjobboldal felé emelt tűzfal elve.

Így arra sincs esély, hogy jó eredmény esetén – Ausztriához hasonlóan – bevonják a populistákat a koalíciós tárgyalásokba, vagy később a többi frakció együtt dolgozzon velük – összegezte az amerikai kormány és Orbán Viktor által is nyíltan támogatott AfD esélyeit.