A második világháború óta soha nem volt még ennyi fegyveres konfliktusba keveredett ország, mint napjainkban. Összehangolt erőfeszítések nélkül fennáll a veszélye a súlyos konfliktusok kirobbanásának – derült ki a nemzetközi agytröszt, az Institute for Economics & Peace (IEP) 18. Globális Béke Indexéből (GPI), amelyet idén június 11-én hoztak nyilvánosságra.

A tanulmány legfontosabb megállapításai a következők:

Kapcsolódó

  • 97 országban romlott a helyzet, ami több, mint bármelyik évben a globális békeindex 2008-as bevezetése óta.
  • A gázai és az ukrajnai konfliktusok voltak a békesség globális csökkenésének fő mozgatórugói, mivel a harcok halálos áldozatainak száma 2023-ban elérte a 162 ezret.
  • Jelenleg 92 ország érintett a határain kívüli konfliktusokban, több, mint a GPI bevezetése óta bármikor.
  • A maga nemében első katonai pontozási rendszer szerint az USA katonai képességei háromszor magasabbak, mint Kínáé.
  • Az erőszak globális gazdasági hatása 2023-ra 19100 milliárd dollárra nőtt, ami a globális GDP 13,5 százalékát teszi ki. A konfliktusokhoz kapcsolódó kitettség jelentős kockázatot jelent az ellátási láncokban a kormányok és a vállalkozások számára.
  • A militarizáltság a GPI bevezetése óta a legnagyobb éves romlást mutatta, 108 ország növelte katonai kiadásait.
  • 110 millió ember menekült vagy belső menekült az erőszakos konfliktusok miatt, és 16 ország jelenleg több mint félmillió menekültet fogadott be.
  • Észak-Amerikában volt a legnagyobb regionális romlás, amit az erőszakos bűncselekmények és az erőszaktól való félelem növekedése okozott.
  • Jelenleg 56 konfliktus van, a legtöbb a második világháború óta.
  • A konfliktusok nemzetközivé váltak: 92 ország érintett a határain kívüli konfliktusokban, ami a legtöbb a GPI fennállása óta. A kisebb konfliktusok növekvő száma növeli a nagyobb konfliktusok valószínűségét a jövőben. Például 2019-ben Etiópia, Ukrajna és Gáza mind kisebb konfliktusnak minősültek.
  • A 162 ezer, konfliktusokhoz kapcsolódó tavalyi haláleset a második legmagasabb áldozatszám volt az elmúlt 30 évben, az ukrajnai és a gázai konfliktusok pedig a halálesetek közel háromnegyedét okozták. Ukrajna több mint a felét képviselte, 83 ezer konfliktus okozta halálesetet regisztrálva, Palesztinára vonatkozóan pedig 2024 áprilisáig legalább 33 ezerre becsülik a halálesetek számát. 2024 első négy hónapjában a konfliktusokhoz kapcsolódó halálesetek száma világszerte 47 ezer volt. Ha ez az arány az év hátralévő részében is így folytatódik, akkor ez lenne a legmagasabb, konfliktus okozta halálesetek száma az 1994-es ruandai népírtás óta.
  • A béketeremtésre és békefenntartásra fordított kiadások összesen 49,6 milliárd dollárt tettek ki, ami a teljes katonai kiadások kevesebb mint 0,6 százalékát jelenti.
  • Dél-Amerikában a második legnagyobb mértékben, 3,6 százalékkal romlott a békesség. A legnagyobb változások a gyilkossági ráta, a politikai terror skála és a belső konfliktusok intenzitása mutatók esetében következtek be.

A béke szigetei

A legbékésebb ország továbbra is Izland, amely 2008 óta tartja ezt a pozíciót, ezt követi Írország, Ausztria, Új-Zéland és Szingapúr – az első ötbe újonnan bekerült országként. Sorrendben Svájc, Portugália, Dánia, Szlovénia és Malajzia következik a Top 10-es listán.

Portugália a 7. legbékésebb ország a világon
Portugália a 7. legbékésebb ország a világon

Ezután Kanada, a Cseh Köztársaság, Finnország, Magyarország (egy év alatt négy helyet javítva a 14.) és Horvátország fért be a világ 15 legbékésebb országa közé, ahol Japán a 17., Németország a 20., Lengyelország a 32., az Egyesült Királyság a 34., Románia a 36., Svédország a 39., Szerbia az 54., Franciaország (egy év alatt 14 pozíciót zuhanva) a 86. helyen áll, míg az Egyesült Államok (újabb két pozíciót rontva) a 132. a sorban közvetlenül Brazília mögött és Irán előtt.

Az Institute for Economics & Peace-ről (IEP)

Az IEP egy nemzetközi és független agytröszt, amelynek célja, hogy a világ figyelmét a békére, mint az emberi jólét és haladás pozitív, elérhető és kézzelfogható mércéjére irányítsa. Az intézetnek Sydneyben, Brüsszelben, New Yorkban, Hágában, Mexikóvárosban és Nairobiban van irodája.

A Közel-Kelet és Észak-Afrika továbbra is a legkevésbé békés régió. Itt található a világ tíz legbékétlenebb országa közül négy, és a két legbékétlenebb ország, Szudán és Jemen.

Jemen lett a világ legkevésbé békés országa
Jemen lett a világ legkevésbé békés országa

Ennek ellenére az Egyesült Arab Emírségek a legnagyobb javulást könyvelhette el a régió békéssége terén – 31 helyet javítva 2024-re az 53. helyre.

Jemen váltotta fel Afganisztánt a világ legbékétlenebb országaként. Ezt követi Szudán, Dél-Szudán, Afganisztán, Ukrajna, a Kongói Demokratikus Köztársaság, Oroszország, Szíria, Izrael és Mali.

A tanulmány megállapítása szerint: bár a békesség legtöbb mutatója romlott az elmúlt 18 év során, javulás volt tapasztalható az emberölési arányban, amely 112 országban esett, míg a bűnözés 96 országban csökkent.

Steve Killelea, az IEP alapítója és ügyvezető elnöke elmondta:

Az elmúlt évtizedben tíz évből kilencben csökkent a békesség. Rekordszámú konfliktusnak, a militarizáció növekedésének és a nemzetközi stratégiai verseny fokozódásának vagyunk tanúi. A konfliktusok negatívan hatnak a világgazdaságra, és a konfliktusokból eredő üzleti kockázatok soha nem voltak még ilyen magasak, ami súlyosbítja a jelenlegi globális gazdasági sebezhetőséget.

Ahogy a konfliktusok egyre szélesebb körűvé és nemzetközivé válnak, a növekvő összetettség csökkenti a tartós megoldások elérésének valószínűségét. Ukrajna és Gáza példák a folyamatos történelmi sérelmekre vagy az egyértelmű megoldások nélküli „örök háborúkra”.

Az 1970-es évekbeli 49 százalékról a 2010-es évekre kevesebb mint 9 százalékra csökkent a döntő győzelemmel végződő konfliktusok száma. Ugyanebben az időszakban a békemegállapodással végződő konfliktusok száma 23 százalékról alig több mint 4 százalékra csökkent.

A konfliktusokat átformáló másik kulcsfontosságú tényező az aszimmetrikus hadviselési technológia hatása, amely sokkal könnyebbé teszi a nem állami csoportok, valamint a kisebb vagy kevésbé erős államok számára, hogy nagyobb államokkal vagy kormányokkal vívott konfliktusokban versenyezzenek.

A drónokat használó államok száma 16-ról 40-re nőtt, ami 150 százalékos bővülés 2018 és 2023 között. Ugyanebben az időszakban a legalább egy dróntámadást elkövető, nem állami csoportok száma 6-ról 91-re nőtt, ami több mint 1400 százalékos növekedést jelent.

Globális katonai képességek

Az ukrajnai háború kezdete óta 91 országban nőtt a militarizáció, megfordítva az előző 15 év tendenciáját. Tekintettel arra, hogy számos ország előre elkötelezte magát a katonai kiadások növelése mellett, ez a helyzet valószínűleg nem javul majd az elkövetkező években.

A hadviselés dinamikájában bekövetkezett változások következtében a csapatok száma csökkent, miközben a technológiai fejlettség növekedett. Az elmúlt évtizedben 100 ország csökkentette fegyveres erőinek létszámát, miközben a globális katonai képességek több mint 10 százalékkal nőttek.

A kutatásból kiderül, hogy az USA lényegesen nagyobb, háromszoros katonai képességgel rendelkezik, mint Kína, amelyet szorosan követ Oroszország.