Varga Mihály pénzügyminisztert támogatta az Országgyűlés Gazdasági bizottsága, így várhatóan őt nevezi ki Sulyok Tamás köztársasági elnök a Magyar Nemzeti Bank (MNB) új elnökének 2025 márciusától. 

A bizottsági meghallgatásán szóba került az euró bevezetése is, amellyel kapcsolatban három fontos szempontot jelölt ki.

Kapcsolódó

  1. Az unióhoz való csatlakozással Magyarország vállalta az euró bevezetését is, amire csak akkor kerülhet sor, ha arra alkalmas a gazdaság. Viszont az ehhez szükséges feltételek teljesítése önmagában is javíthatja a fenntartható gazdasági fejlődést, csökkentve a kockázatokat, és az adósság finanszírozás esetében nem mindegy, milyen árfolyamon kezeljük azt. 
  2. A magyar gazdaságpolitikának törekednie kell, hogy az ehhez szükséges feltételrendszert érdemben teljesítse, ugyanakkor a gazdaságpolitika szabadságát is biztosítani kell.
  3. Az euróövezethez való csatlakozást csak a jegybank és a kormány közös döntése alapján lehet meghozni.

A kormányzattal való várhatóan szorosabb együttműködésre pedig jó példa, hogy az akkumulátoriparral kapcsolatos eddigi kritikákkal kapcsolatban Varga Mihály leszögezte: a jegybank elsődleges feladata nem az, hogy folyamatos vitában legyen a kormánnyal, a jegybank feladata az árstabilitás, ugyanis nem az egyedüli szereplője a gazdasági politikának.

Egyébként a vállalkozások versenyképességének fejlesztése kapcsán arra világított rá, hogy jelenleg is folynak ezzel kapcsolatos programok, de "nem látok előre két és félhónapra", március 4-e után szívesen válaszol erre a kérdésre is. Kiemelte, hogy magasabb kamatokra van szükség, hogy egyszerre tudják biztosítani az árstabilitást és a pénzügyi piacok stabilitást, de két és félhónappal a kinevezés előtt ez is korai, meglátjuk, hogy mit hoz a jövő tavaszi gazdasági helyzet – tette hozzá a pénzügyminiszter a meghallgatásán.

A jegybank leendő elnöke egyébként többszöri kérdésre sem árult el konkrét forintárfolyamot, pusztán azt emelte ki, hogy stabil és kiszámítható árfolyamot szeretne, ahol megtalálják a gazdasági szereplők igazodási pontokat, és ez lesz a vezető eleme a jegybanki politikának. 

Ahogy arról beszámoltunk, a képviselői kérdések után a bizottság 11 igen 5 nem szavazat mellett támogatta.

2030 előtt?

Az euró bevezetéséhez kapcsolódik, hogy Virág Barnabás jegybank-alelnök nemrég az Indexnek adott interjújában arról beszélt, hogy bár az ország vállalta az euró bevezetését, de most égetőbb problémákat kell megoldani. Azzal kapcsolatban, hogy mennyire lehet reális, hogy 2030-ban elkezdődjön az euró bevezetése, elmondta, hogy az MNB célja a magyar gazdaság sikeres felzárkózása. Az addig vezető úton olyan ponton kell az euró bevezetéséről döntést hozni, ahol biztosítható, hogy a magyar gazdaság az euró átvételével is képes folytatni gazdasági fejlődését. Erre az elmúlt két évtizedben láttunk jó és rossz példákat is. Az euróérettség megítéléséhez a hagyományos nominális kritériumok nem elegendőek, a reálgazdasági érettség is szükséges. Ez utóbbira jelölte meg Matolcsy elnök úr a 90 százalékos gazdasági fejlettségi szintet. Ezen szint eléréséig bőven van feladat, amit a magyar gazdaságpolitikának az eurócsatlakozás kérdésétől függetlenül is teljesítenie kell - fogalmazott. 

Így várhatóan egy ennél konkrétabb tervvel indulhat el a Varga Mihály vezette jegybank jövő márciustól.