Bár az uniós biztosjelöltek meghallgatása kedden véget ért, támogatásukról még mindig nem született döntés. Magyar szempontból értelemszerűen Várhelyi Olivér csuklóztatása tűnik izgalmasnak, ám a mostani halasztás azonban már nem csak őt, hanem az Európai Bizottság alelnökeit is érinti. Valódi - egyelőre feloldhatatlannak tűnő - vita viszont három személyre szűkül le:
- Varhelyi Olivér, az állat-egészségügyi és állatjóléti tárcáért induló jelenlegi bővítési biztosra,
- a kohéziós tárcáért induló olasz Raffaele Fittora
- és az amúgy spanyol szociáldemokrata Teresa Riberára, aki a versenyképességért felelős biztos lenne.
„Közismert magyargyűlölet” jellemzi az Európai Parlamentet, legalábbis ezért húzzák az időt Várhelyi Oliver magyar uniós biztos kinevezésével kapcsolatban - mondta Gulyás Gergely miniszter az aktuális Kormányinfón egy kérdésre válaszolva. A magyarellenesség, mint meglehetősen vád nem újdonság - a kormány régóta hajtogatja, hogy az EP egyes képviselői a hungarofób támadásával egyszerre kívánják diszkreditálni a kiváló munkát végző magyar szakembert és ellehetetleníteni a Nyugat-Balkán csatlakozását az Európai Unióhoz. Mintha végig ezzel igyekeztek volna magyarázni, hogy miért nem tud átütő sikereket elérni Várhelyi Olivér bővítési biztosként.
Tény, ami tény: a Várhelyi jelöltségét a szocialisták, liberálisok és a zöldek foggal-körömmel akadályozzák; nélkülük viszont aligha kapja meg a szükséges támogatást.
A legfőbb érv ellene, viszont egyáltalán nem az, hogy magyar, sőt még az sem, hogy Orbán jelöltje
inkább az, hogy eleve alkalmatlannak tartják az egészségügyi biztosi feladatra, mert nem akarja az úgymond női jogokat, így az abortuszhoz való jogot is a megfelelő helyén kezelni a leendő tárcájában. Várhelyi a meghalgatásakor valóban tett olyan kijelentést, hogy ez nem egészségügyi kérdés.
Közben az Európai Parlamentben az a hír járja, hogy az Európai Néppárt (EPP) hajlandó támogatni Várhelyit, azzal érvelve, hogy magyarok nélkül nem lesz új Bizottság. Nem véletlen, hogy a Dobrev Klára-vezette kétszemélyes DK-delegáció, nyílt levelet intézett a néppárti oldalon ülő Tisza Párt képviselőinek, mondván Orbán ellenzéke nem teheti meg, hogy kiszolgálja azt a hatalmat, ami ellen küzd: - Ön most eldöntheti, hogy az Orbán-rendszer ellenzékeként szavaz, vagy támogatja őket - írta Magyar Péternek.
Ugyanakkor a lengyel állami hírügynökség (PAP) információi szerint a Néppártban attól tartanak, hogy Várhelyi elutasítása esetén Orbán Viktor miniszterelnök vagy teljesen elfogadhatatlan jelöltet állít, vagy egyáltalán nem delegál senkit, és megbénítja az új Bizottság felállítását - ami igencsak kellemetlen lenne nemcsak Ursula vond der Leyennek, hanem az egész európai Parlamentnek.
Ahogy a lengyel közmédia forrása hozzátette,
Varhelyi elutasítása a jól ismert orbáni, áldozati narratívát is táplálná
– arról nem is szólva, hogy a magyar jelölt beszéde - legalábbis tartalmilag - nehezen volt kifogásolható.
Olyan pletykák is keringenek, hogy alkut köthettek egymással a szocialisták és a kereszténydemokraták: kompromisszumot köthetnek Várhelyiről, ha a szocialisták megszavazzák a szerintük szélsőjobboldali olasz Raffele Fitto, a kereszténydemokraták pedig a spanyol szocialista Teresa Ribera alelnöki jelölését.
Ez a bizonyos kompromisszum pedig abban merülhet ki, hogy Várhelyi biztosi jelölését elfogadják, de úgy, hogy a feladatköréből lefaragnak. Utóbbiba persze az Európai Bizottság vezetőjének, Ursula von der Leyennek is bele kellene egyeznie. Az ötlet ráadásul aligha nem lenne népszerű a Néppártnál, pláne, hogy ez újabb és újabb meghallgatásokkal járna - amit már senki nem akar. Kompromisszumos megoldást leginkább az jelenthetne, hogy ha ezt az érzékeny női témákat valóban kivennék az egészségügyi portfólióból, és visszatennék tagállami hatáskörbe.