Komolyan veszik a politikusok elleni sértegetéseket legnagyobb nyugati partnerünknél is: a hannoveri kerületi bíróság elítélt két állampolgárt Annalena Baerbock külügyminiszter és Olaf Scholz kancellár nyilvános megsértése miatt – közölték az újév első napjaiban Németországban. 

Közösségi posztolgatás miatt lettek elítéltek

Elrettentő példának is szánja a bíróság azt a nyilvánossá tett két ítéletet, amelyekben pénzbüntetést róttak ki egy 70 éves német férfira és egy 28 éves nőre, politikai személyiségek megsértése miatt. 

Pénteken Hannoverben közölték: a langenhageni nyugdíjasnak 1650 eurót (~686 ezer forintot) kell fizetnie azért, mert

„korrupt szemétládának” nevezte a kancellárt,

és vélhetően tüntetőknek címezve egy közösségi médiaoldalon felszólított, hogy Scholzot „vezessék át a városon”.

A bíróság ezt a kijelentést bűncselekmény elkövetésére való nyilvános felbujtásként értelmezte.

A nőt pedig azért ítélték el egy külön ügyben, mert a közösségi oldalán továbbközölt egy rövid videót, amelyben

Annalena Baerbock szövetségi külügyminisztert „terroristának” minősítették.

A hannoveri nő emellett nyilvánosan becsmérelt külföldi politikusokat, köztük Joe Biden amerikai elnököt és Giorgia Meloni olasz miniszterelnököt.

A posztolót 600 eurós (csaknem 250 ezer forintos) büntetéssel sújtották – idézi a Ruhr24. A múlt év végén született ítéletek ugyanakkor még nem jogerősek, mert az érintettek fellebbezést nyújtottak be. 

Van törvény, de lehet nagyvonalú a politikus

Németországban hosszú ideje folyik a vita a politikusok elleni gyűlölet fokozódásáról és a politikai hangnem súlyosbodásáról. Habár a sajtó szerint a verbális támadások az elmúlt hetekben – a belpolitikai feszültségek ellenére – érezhetően csökkentek az interneten, azok inkább a nyári európai választások idején tomboltak.

A politikusok tőlünk nyugatabbra a büntető törvénykönyv külön paragrafusa révén különleges védelmet élveznek a sértéssel kapcsolatos bűncselekmények üldözésekor. Számonkérésre akkor számíthatnak az emberek, ha

a sértéseket vagy felhívásokat nyilvánosan közlik, például a social médiában.

A szabályok szerint vádemelésre viszont csak akkor kerül sor a németeknél, ha az érintett közszereplő vagy intézmény – például minisztérium, a parlament – beleegyezik.

A lap megjegyzi: a nyugdíjas hőzöngő ügyében a Szövetségi Kancellária úgy döntött, hogy nem emel vádat, de nem is tiltakozott a büntetőeljárás ellen. A külügyminiszter viszont a sértegető fiatal nő ellen maga tett feljelentést.

Itthon sem mindegy már, mit kommentelünk

Mint megírtuk, januártól Magyarországon is életbe lépett az internetes agresszió visszaszorítását célzó törvény.

A Btk-t és a szólásszabadságról szóló jogszabályokat módosító törvény kimondja:

egy évig terjedő szabadságvesztés is járhat

annak, aki nagy nyilvánosság előtt elektronikus hírközlő hálózat útján tesz közzé olyan „kifejezést, ábrázolást vagy kép- és hangfelvételt”, amely „beazonosítható személlyel vagy személyekkel szembeni erőszakos, halált okozó, vagy különös kegyetlenséggel elkövetett, büntetendő cselekményre irányuló szándékról vagy kívánságról” szól.