A világhelyzet gyors változásaival párhuzamosan, az új kormány tervei szerint alakul Németország jövője: kedden a régi Bundestag jóváhagyta azt a leendő, konzervatív-szocdem nagykoalíció által javasolt pénzügyi adósságcsomagot, amelyből fő nyugati partnerünk az elkövetkező években megerősíti védelmi képességeit, több száz milliárd eurós hitelfelvételekből. 

Emellett olyan, régóta elmaradt forrásokat terveznek a gazdaságélénkítésbe és az infrastruktúrába pumpálni szintén kölcsönökből, amely a partnerországok számára is érezhető impulzusokat ad majd a teljesítmény növeléséhez.

Elemzők szerint az eddig szigorú fiskális politikától elköszönő parlamenti döntés történelmi jelentőségű, mert lazít a költségvetési egyensúly fölött a 2008-as pénzügyi válság óta őrködő, alkotmányos adósságféken. 

Az eladósodottság súlyos terhének vállalása mellett

Németország ezzel azt az üzenetet küldi a világnak, hogy végre minden erejét és erőforrását mozgósítja,

hogy szembenézzen a biztonságát és jólétét fenyegető, régóta ismert, de az utóbbi időben gyorsan növekvő veszélyekkel – foglalja össze a FAZ.

Az adósságnöveléshez szükséges alaptörvény-módosítást több körben megfuttatják: pénteken a Szövetségi Tanácsnak (Bundesrat) is jóvá kell hagynia a hatalmas pénzügyi csomagot, amiből a védelmi képességeken kívül a leromlott közlekedési útvonalakba, energiahálózatokba, ipari infrastruktúrába, iskolákba és sportlétesítményekbe, továbbá a klímavédelembe történő nagy beruházásokat is finanszíroznák.

Előtérben a német szerepvállalás, egész Európa láthatja

Mint megírtuk: a javaslatot Friedrich Merz várományos kancellár (CDU) terjesztette elő az új kormányprogram alapjaként, ami mellett határozottan kiállt Boris Pistorius (SPD), Németország jelenleg legnépszerűbb politikusa is, aki védelmi miniszterként a csomag katonai felkészülésre szánt részét méltatta.

Az előzetes parlamenti vitában kijelentette: Putyin miatt

az európai fenyegetettségi helyzet történelmi méretű, ezért a védekezés megerősítése elsőbbséget élvez 

a pénzügyi helyzettel szemben.

Szerinte a biztonságot nem veszélyeztethetik költségvetési megszorítások, hanem több csapat, több felszerelés, gyorsabb hadműveleti készültség kell, Németország részéről európai szinten nagyobb felelősségvállalással – idézi a Morgenpost.

Friedrich Merz a Bundestag rendkívüli ülése után 2025. március 19-én
Friedrich Merz a Bundestag rendkívüli ülése után 2025. március 19-én
Kép: Reuters / Michael Kappeler

Az AfD a jövő miatt aggódik, már temetik az eurót

A grandiózus terveket a következő nagykoalíció, azaz a kereszténydemokrata CDU/CSU és a szociáldemokrata SPD szavazatai mellett a Zöldek támogatásával sikerült kétharmaddal elfogadtatni.

Ezzel a mainstream nagy pártok elejét vették annak, hogy a jövő héten első ülését tartó, új parlamentben a szélsőjobboldali AfD és a szélső Baloldali párt blokkolja a programot. 

Tény, hogy a védekezés mellett a gazdasági fellendülésre is szánt, több ezer milliárd forint értékű pénzügyi csomag az adósság új korszakának kezdetét jelenti a németeknek, ám ez a kormánypártok szerint befektetés a jövőbe, szükséges a felzárkózáshoz, mivel a németországi infrastruktúra évtizedek óta elhanyagolt és elhasználódott. 

A második legerősebb párt, a populista AfD elnöke szerint viszont a sok hitel negatívan hat majd a jövő generációira, a fogyasztókra és az adófizetőkre.

Alice Weidel Berlinben

hitelpiaci torzulásokra, emelkedő kamatokra figyelmeztetett az állami kölcsönfelvételek miatt,

ami szerinte átgyűrűzik az euróövezet többi tagjára is.

Ez az euró haláltusája lesz – vizionálta a kampányában új európai gazdasági szövetség létrehozását, és új közös fizetőeszköz bevezetését ígérő pártvezető.

Erősödhet a védelmi ipar, amiből mi is profitálunk

Olaf Scholz leköszönő szociáldemokrata kancellár a Bundestag történelmi döntéséről úgy nyilatkozott, hogy az fontos német hozzájárulás az Európa előtt álló kihívások kezeléséhez. A francia elnökkel folytatott kedd esti megbeszélésén Emmanuel Macron gratulált a védekezést erősítő döntéshez.

Akárcsak a NATO főtitkára, Mark Rutte, aki szintén elismerését fejezte ki, és azt mondta: ez egy erős jelzés a német vezetéstől a közös biztonság érdekében, ami

alapvetően javítani fogja a NATO elrettentő és védekező képességét. 

A Magyar Külügyi Intézet kutatója az Economxnak kifejtette: az adósságra épített, új tervek célja, hogy legfontosabb nyugati partnerünk újra húzóerővé váljon úgy gazdaságilag, ahogy a védelempolitikában.

Ez a kontinens önállóságát is támogatja az USA-val szemben, vagy azzal partnerségben – mondta Stefán Csaba, aki szerint az Európában kitűzött irány az óriási befektetésekkel versenyképes védelmi ipart eredményezhetne 5-10 éven belül, ami Magyarországnak is előnyös lehet. 

A lakosság pénzét is kérik a fegyverkezéshez?

A geopolitikai helyzet miatt Európa tömegesen akar felfegyverezni. Ehhez az Európai Parlament a múlt héten elfogadta a „Rearm Europe” újrafegyverkezési tervet, amelyen keresztül összesen 800 milliárd eurót fektetnének a védelembe. Kedden a német Bundestag is meghozta döntését, ugyanakkor az EU jelenleg arról is tárgyal, hogy az embereknek hamarosan a saját zsebükbe kell-e nyúlniuk, hogy ösztönözzék az újrafegyverkezést a kontinensen – írja a Berliner Zeitung. Emmanuel Macron már közölte, hogy ezt többek között a franciák megtakarításaiból kell finanszírozni, mert  „a hazának szüksége van rá”, míg a Francia Központi Bank elnöke szerint Európa erőssége abban rejlik, hogy hatalmas, befektetésre váró magántartalékok állnak rendelkezésre. A berlini napilapnak szakértők kifejtették: nem értik a francia javaslatot, hiszen a védelmi cégek a magántőke-piacon finanszírozzák magukat, vagyis, ha például a német Rheinmetall új részvényeket bocsát ki, azok megvásárlásával a polgárok már hozzájárultak a fegyveripar finanszírozásához. A kapacitásbővítés inkább attól függ, hogy van-e megbízható megrendelésáramlás – jelezte az Ifo szakértője. A Flossbach von Storch Kutatóintézet igazgatója pedig felidézte: korábban háborús kötvények vásárlására ösztönözték a lakosságot, amelyek később értéktelennek bizonyultak, ezért ilyen program manapság „valószínűtlen”. Viszont a kormány akár elrendelheti, hogy a fegyverkezési projektek támogatására a bankok államkötvényeket vásároljanak az ügyfelek betéteivel.