Novembertől hatályba lép a harmadik országból érkező vendégmunkásokról szóló törvény, és addigra a kormányzat megszabja azt is, mely területeken mennyi vendégmunkás dolgozhat Magyarországon. Mivel folyamatosan jelentik be a különböző ipari beruházásokat, szükség lesz új munkaerőre.

Ahhoz, hogy minél jobban megértsük a helyzetet és elfogadjuk a változásokat, a minősített kölcsönbeadói engedéllyel rendelkező Menton Jobs két tulajdonos-ügyvezetőjével, Stasztny Viktorral és Horváth Tamással összeszedtük az ázsiai vendégmunkásokkal kapcsolatos legfontosabb tényeket és tévhiteket.

Kapcsolódó

Tartalom:

  • 1. Miről beszélsz? Egyáltalán nincs szükség Magyarországon vendégmunkásokra!
  • 2. Ezek jönnek és elveszik a munkánkat!
  • 3. Letörik a béreket és jó nekik a koszos konyha is!
  • 4. A kormányzat szabad utat adott a toborzóirodáknak!
  • 5. Rendben, ázsiai vendégmunkások építették a katari stadionokat, de rólunk semmit nem tudnak!
  • 6. Ellepik városainkat, végérvényesen megváltoztatják a településképeket!
  • 7. Betelepítik ide az erőszakos, azonosíthatatlan migránsmunkásokat!
  • 7+1. Hazánkban belpolitikai termék lett az ázsiai vendégmunkás.

Miről beszélsz? Egyáltalán nincs szükség Magyarországon vendégmunkásokra! (Ez tévhit.)

A gazdasági válságból történő kilábalás után, 2015 táján már érezhető volt, hogy a magyar munkaerő nem lesz képes kiszolgálni a hazai gazdasági igényeket, 2017-ben ez még orvosolható volt országon belül, keletről nyugatra történő utaztatással, azonban 2019-től már szükség volt a harmadik országból érkező ukrán munkaerőre. Egészen 2021-ig jó minőségben és létszámban lehetett velük együtt dolgozni, azonban legkésőbb az orosz-ukrán háború mindent megváltoztatott. Megnyíltak Németország (és Európa) kapui is az ukránok előtt, magasabb fizetések mellett. Eközben formálódott a magyar szabályozás a minősített foglalkoztatókról, amelyek már szervezett körülmények között Ázsiából is tudtak vendégmunkásokat behozni hazánkba. Most már pótolni kellett az ukránokat is. Stasztny Viktor arra a felvetésünkre, hogy például miért nem az építőiparból elbocsájtott képesítetlen magyar munkaerő mosogat a hazai hotelekben, azt mondta, egyrészt már közöttük sem volt sok magyar, másrészt aki ügyes volt, azt a piac megtartotta. Elárulta, hogy a balatoni vendéglátók számára is közvetítenek, és idén ezen a területen több magyart vettek fel, mint tavaly. Aki magyar felszabadult, és dolgozni akart, el tudott helyezkedni, de ez a szám is kevés volt ahhoz, amennyi igénye volt a munkaerőpiacnak - magyarázta.

A magyar munkaerő mobilitása kapcsán Horváth Tamás azt hangsúlyozta, hogy aki magyarként mozdítható volt az elmúlt másfél évtizedben, azokat már elvitték Győrbe, Mosonmagyaróvárba, Sopronba, vagy épp Tatabányára. Azt pedig itt jegyezzük meg, sok olyan pletykát, beszámolót hallottunk arról, hogy

a komáromi akkumulátorgyár megnyitása előtt a munkaerő-közvetítők hiába próbálkoztak Kelet-Magyarországon toborozni,

dacára annak, hogy magasabb bért, ingyen szállást, és üzemi étkezést is ajánlottak, mégsem sikerült megmozdítani a helyi munkaerőt. Ezt a híresztelést nem kívánták kommentálni, de azt például megtudtuk, hogy a Menton Jobs debreceni irodája egyelőre minden projektet helyi magyar munkaerővel képes kiszolgálni. Természetesen itt is eljön majd a pont, amikor már szükség lesz külföldi vendégmunkásra, de az elsődleges cél az üres pozíciók magyarokkal való feltöltése.

Ugyanakkor az is tény, hogy egy munkaerő-kölcsönzőknek nem azért fizetnek a megrendelők, hogy a szomszéd utcából hozzanak dolgozókat. Ilyenkorra már a helybeni munkaerő elfogyott. A következő lépés a régióban való körbenézés, a külföldiek foglalkoztatása kényszerpálya, hiszen az a legdrágább megoldás. Ez hitelességi kérdés is – tette hozzá  Stasztny Viktor.

Ezek jönnek és elveszik a munkánkat! (Ez tévhit.)

Ahogy azt láttuk, vannak/lesznek üres álláshelyek a magyar piacon, az ugyanakkor igaz, hogy az ázsiai vendégmunkások kapcsán olyan előnyöket szokás megjelölni, mint az alacsony fluktuáció, monotóniatűrés, fokozható teljesítmény, jobb munkamorál. Ebből kiindulva, akár tényleg lehet félnivalója a hazai dolgozóknak? Nem valószínű. Ugyanis az ázsiai munkaerőt határozott idejű szerződéssel alkalmazzák, ez egyrészt jelenthet stabilitást, kiszámíthatóságot, hiszen egy magyar munkavállaló jobb ajánlat esetén bármikor felmondhat, másrészt arra is utal, hogy a foglalkoztatásuk nem hosszútávra szól, csak a hiátusra adott válasz. Ázsiaiakra nem lehet alapozni egy teljes cégműködést, de „egy stabil pufferként használhatóak”. Például, amíg egy magyar már nem, addig egy ázsiai szívesen vállal túlórát, azért jön ide, hogy minél többet dolgozzon, mert amúgy csak unatkozna a munkásszállón. 

Ugyanakkor, ami legalább ilyen fontos, Stasztny Viktor szerint el kell fogadni, hogy

„mi már egy kényelmes életet élünk”,

miközben Ázsiában a fizikai munka világa nagyon feszített, ott tényleg az van, hogy naponta ezer pólót meg kell varrni, különben nem lesz pénze a családnak.

Horváth Tamás ehhez annyit tett hozzá,

a vendégmunkások megjelenése a nyugati jólét alapja.

Mosonmagyaróvári gyerekként ő is azt látta, az osztrákoknak mennyi mindenük van, miközben már nem hajlandóak elvégezni minden munkát. Ma már a magyar munkavállalók sem vállalnak el bizonyos munkaköröket, mert jóléti társadalomban élünk, van miből válogatni. Sok esetben az ázsiai vendégmunkás azokat a munkaköröket tölti be, amiket a magyar már nem szívesen. Akár egy konyhai mosogató, vagy egy öntöde; mindkettő kőkemény fizikai munka, és egyik sem igazán vonzó. Itt már nem a potenciális munkaerő dönt, hanem hogy egyáltalán hajlandóak vagyunk elmenni dolgozni.

S hogy elveszik-e a munkánkat? A Menton Jobs szerint a válasz határozott nem, sőt, munkahelyeket mentenek meg. Egy nehézipari cég, ha van száz-kétszáz tartósan betöltetlen állása, elgondolkodhat azon, hogy összecsomagolja a gyárát és elviszi máshová,

de ha mi megoldjuk harmadik országból a munkaerő problémáját, megmarad a másik öt-hatszáz magyar ember állása is

– tette hozzá Horváth Tamás.

Letörik a béreket és jó nekik a koszos konyha is! (Ez tévhit.)

Ez sem igaz  a hr-szakember szerint.

Tízezer kilométerre az otthonuktól nem jönnek el kicsivel jobb pénzért. Mert kicsivel jobbat meg tudnak keresni Tajvanban, Szingapúrban, Malajziában, Dél-Koreában. Nagyságrendileg jobb lehetőségeket ad a magyar gazdaság az ázsiai vendégmunkásoknak, mint az ázsiai térség

– magyarázta Horváth Tamás. Az sem egy járható út, hogy a bérszínvonalukon nem változtatnak éveken keresztül, mert akkor sem jönnek el hozzánk. Az indonézekért, a filippínókért, a kirgizekért a fél világgal versenyzünk. Versenyképes ajánlattal kell élni a vendégmunkásokra pályázóknak.

Stasztny Viktor ezen a ponton hangsúlyozta az ekvivalencia elvének fontosságát is, a munka törvénykönyve ugyanis kimondja, ugyanazért a munkáért ugyanazon a munkahelyen ugyanazt a bért kell keresned, függetlenül attól, hogy egy toborzócég közvetített, vagy közvetlenül vettek föl. Ezért sem tudják letörni a béreket. De az Ázsiából induló vendégmunkások is tájékozódnak, a világhálót ismerik, tisztában vannak a különböző hirdetések és bérek valószerűségével, és egy szint alatt ők sem hajlandóak elhagyni az otthonukat. 

Ez nem egy feneketlen kút, hiába tűnhet úgy a laikusok számára. Nemcsak az országok, hanem a toborzóirodák, illetve a munkaerő igénylők között is komoly verseny zajlik; ingyen étkezés, vagy kedvezményes büfék biztosításával, jobb munkakörülményekkel, magasabb bérekkel versenyeznek. Különösen a kirgizekért, az orosz nyelvű közép-ázsiai dolgozók jó alternatívái az ukránoknak, ami különösen fontos szempont azokban az üzemekben, ahol a korábbi foglalkoztatások miatt még elérhetőek az orosz/ukrán nyelvű munkaszabályok. 

Olyan is előfordult, hogy a Menton Jobs azért utasított vissza megbízást, mert olyan alacsony bért kínáltak, amiért nem érte meg még a toborzást sem elindítani.

Sok esetben nem tudja a magyar munkaadó megfizetni az ázsiai munkaerő bérét (sem), és itt csak a vendégmunkás fizetéséről beszélünk, nem is a teljes szolgáltatásról

– tudtuk meg. 

A kirgizek az otthon, hasonló munkakörben megkereshető bérüknek körülbelül a háromszorosát, az indonézek, a vietnamiak, valamint a fülöp-szigetekiek pedig az ötszörösét kereshetik meg hazánkban. Ez azt jelenti, hogy

például operátori munkakörbe bruttó négyszázezer forint alatt nem jön el egyetlen ázsiai sem,

bár ez egy olyan bér, amit Magyarországon is meg kellene keresnie mindenkinek. Ez a kiindulási pont minden egyes interjúban, sok cégvezető ekkor szembesül azzal, hogy nemcsak a magyar piacon, de az ázsiain is versenyképtelen az általa kínált bér, és kell egy kis idő, mire ezt megemésztik.

Így a vendégmunkások foglalkoztatásának inkább bérfelhajtó ereje van

– magyarázta Horváth Tamás.

A kormányzat szabad utat adott a toborzóirodáknak! (Ez tévhit.)

Magyarországon a munkaerő-kölcsönzés szakmai engedélyhez és vagyoni letéthez kötött (az alap 15 millió, a minősített pedig 50 millió forint), ha a szabálytalanság adódik, ezen összeg terhére kell kártalanítani az államot, vagy a munkavállalót. Nagyjából ezer munkaerő-kölcsönzési engedélyt adtak ki a hatóságok, ezek között vannak a húsz-harminc embert foglalkoztató projekt- és/vagy garázscégek, valamint az a körülbelül háromszáz meghatározó cég, amely érdemi munkát végez. A felső elit kategória az a huszonöt iroda, melyek minősített engedéllyel rendelkeznek. A piac átalakításának egyik jele az is, hogy ezentúl nyilvántartásba csak akkor kerül egy cég, ha a megelőző üzleti évre vonatkozóan az éves átlagos statisztikai létszáma eléri a legalább ezer főt (a jelenlegi szabályozás szerint elég az ötszáz is).

S hogyan működik a szolgáltatás? A magyar partner megbízással fordul a kölcsönzőhöz, amely aztán toboroz, interjúztat, segíti a felvételt, szállásoltat, intézi az orvosi papírokat. A vendégmunkás a toborzócég állományába kerül, ők készítik a bérszámfejtést, ők fizetik a bért, ők felelnek a foglalkoztatásért. Az igénylők ezért a komplex szolgáltatásért fizetnek egy összeget. De mennyit?

Stasztny Viktor először is leszögezte, a Menton Jobs sem vesz le pénzt a vendégmunkás fizetéséből, azaz ugyanannyit utalnak neki, mint a magyar kollégájának. A szolgáltatása díját efölött fizetik a partnerek, ami „arányait tekintve nem egy rendkívüli összeg” - tette hozzá. Arról is beszélt, hogy a toborzócégek között is éles verseny zajlik, és nagyon nem mindegy, milyen árréssel dolgoznak. Persze nem csak az anyagi, hanem a minőségi szempontok is fontosak, például a Menton Jobs a versenytársainál jóval korábban aknázta ki a közösségi média adta lehetőségeket.

Mind demográfiai, mind pedig gazdaságfejlesztési okok miatt ez egy dinamikusa bővülő piac, igazi kincs lett a jó toborzó

– mesélték. 

A cégvezetők arra számítanak, hogy a következő egy-két év alatt eldől, hogy a hazai szereplők hol találják meg a helyüket, de szerintük a mezőny fele képes lehet arra, hogy a változó körülmények között is nagy dolgokat hajtson végre. 

Novembertől hatályba lép a vendégmunkás törvény, sorra jönnek a végrehajtáshoz kapcsolódó rendeletek is. Mindenkinek érdeke, hogy minél szabályozottabb legyen a piac. Érthető, szigorú szabályrendszerrel az asztalon sokkal könnyebb tárgyalni a külföldi partnercégekkel is.

Ugyanakkor ők sem értenek mindennel egyet, de folyamatosak az egyeztetések a jogalkotókkal, van fórum, ahol a meglátásaikat elmondhatják a toborzóirodák. Néhány szempontot megosztott velünk Horváth Tamás.

  • A vendégmunkás törvény például túlságosan a kékgalléros munkavállalókra van szabva, így egy fehérgalléros mérnök sem hozhatja magával a családját a 2-3 éves magyarországi munkavégzésére (a családegyesítést az Orbán-kormány megtiltotta a törvényben).
  • Egy másik országban szerzett szakmai vizsgát továbbra is csak nagy nehézségek árán tudják elfogadni a munkáltatók (ez gondot jelent a V4-eknél, Csehországban például az Ukrajnából érkező egészségügyi szakképzett munkaerőt sem tudják a megfelelő pozícióban hasznosítani).
  • Aggályosnak tartja, hogy az új törvény értelmében a toborzócégnek kell a különböző eljárási díjakat megfizetnie akkor is, ha például a vendégmunkás a munkaidején kívül elhagyja az országot. 
  • A legnagyobb rugalmatlanságot a FEOR-szabályozás jelenti. A tartózkodási engedély igénylésekor kell megadni, milyen FEOR-on kívánják foglalkoztatni a harmadik országbeli munkavállalót. Jelenleg ez a FEOR egy esetleges áthelyezés esetén rugalmasan módosítható. Novembertől viszont kormányhivatali jóváhagyásra lesz szükség a FEOR módosításhoz.

Ugyanakkor a piaci szereplők abban bíznak, hogy a tapasztalatok figyelembe vételével a kormányzat felülvizsgálja majd a szabályozást, hiszen a piaci folyamatok elfojtása nem (lenne) érdeke senkinek. Az idő viszont sürget, most már Ausztria is hivatalos tárgyalásba kezdett Fülöp-szigetekkel a vendégmunkások szervezett beutaztatásáról. 

 

Hét plusz egy hit és tévhit az ázsiai vendégmunkásokról (2. rész)

Mennyi ideig készülnek a magyar valóságra az ázsiai vendégmunkások? Le tudnak, egyáltalán le akarnak-e telepedni mondjuk Zuglóban? Illetve mit lehet kezdeni a politikai támadásokkal? Bővebben >>>

Mennyi ideig készülnek a magyar valóságra az ázsiai vendégmunkások? Le tudnak, egyáltalán le akarnak-e telepedni mondjuk Zuglóban? Illetve mit lehet kezdeni a politikai támadásokkal? Cikksorozatunk második részében többek között ezekre a kérdésekre keressük a választ.