Alig két hétig tartott a remény, hogy még idén életbe léphet a magyar Barbieland-törvény, ám most úgy néz ki, hogy az egész elhalt valamikor október 29. és november 12. között. Egyelőre nincs hivatalos magyarázata annak, hogy a magyar parlament és/vagy a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) milyen ok miatt nem biztosította törvényben, hogy

a nyílt részvénytársaságok vezetésében ugyanolyan arányban képviseljék magukat a nők, mint a férfiak. 

Nem az Országház tűntette el az irományt...

Mindenesetre az Országgyűlés az Economx megkeresésére azt közölte, hogy a parlament napirendjén szereplő javaslatok törvényhozási folyamatát - többek között - az ügygazda befolyásolhatja. Jelen esetben az ügygazda pedig a kultúráért és innovációért felelős minisztérium. Így az Országgyűlés szerint a KIM-et kell megkeresni azzal kapcsolatban is, hogy az előzetes tervekkel szemben miért nem lép hatályba a javaslat idén december 28-án. 

Persze, a válasz egyszerű, mint egy... pofon: nem terjesztették fel az irományt végszavazásra sem.

Még október végén nyújtotta be Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter

A nyilvánosan működő részvénytársaságok vezetőtestületei körében a nemek közötti egyensúly javításáról és a kapcsolódó intézkedésekről

szóló T/9721. számú törvényjavaslatot.

Ezután kijelölték a részletes vitát lefolytató Gazdasági bizottságot, majd november 5-én lezajlott a plenáris ülésen is az általános vita, majd november 12-én lezajlott a részletesvita-szakasz is. S ez volt az utolsó bejegyzés a javaslat alatt...

Aki ismeri az Országgyűlés munkáját, az tudja, hogy ebben az esetben

nem valami véletlenről van szó, nem tűnnek el a padsorok között javaslatok, nem feledkeznek meg róluk.

A szokásjogon alapuló a menetrendtől csak abban az esetben térnek el, ha arra vonatkozó jelzés érkezik az ügygazdától (a kormányzattól), vagy a Házbizottság zárt ülésén születik egy konszenzusos döntés erről a frakciók részéről. A Házelnök ezek alapján tesz javaslatot az Országgyűlés munkájára, de az ügymenet végsősoron az ügygazda döntésén múlik. Esetünkben tehát Hankó Balázs miniszter környezetében döntöttek úgy, hogy a magyar parlament nem szavaz a nemek közötti egyensúly javításáról. 

Nincs érv Vitályos Eszterrel szemben 

Bár, ha jobban belegondolunk, a parlamenti vita során Zsigó Róbert, a kulturális és innovációs minisztériumi államtitkára sem azt kérte a parlamenttől, hogy támogassák a KIM javaslatát, még ha ez talán meglepő is lehet.

A kormány vállalta, hogy a Brüsszel által kért szabályozást az Országgyűlés elé terjeszti, a most tárgyalt törvényjavaslat az irányelv átültetéséhez szükséges szabályokat tartalmazza. Kérem a tisztelt Házat, kérem képviselőtársaimat, hogy a javaslatot tárgyalják meg, és hozzanak ez ügyben bölcs döntést

 - mondta talán pikírt hangnemben a kormánypárti politikus.

Vitályos Eszter egy kormányinfón
Vitályos Eszter kormányszóvivőként egy kormányinfón
Kép: Economx, Hartl Nagy Tamás

A Fidesz vezérszónoka, Vitályos Eszter is inkább pesszimista volt a saját kormánya által beterjesztett javaslattal kapcsolatban, és többek között arra hívta fel a figyelmet, hogy a vonatkozó irányelvet az Európai Parlament és a Tanács két évvel ezelőtt, 2022. november 23-án fogadta el, eszerint az átültető jogszabályokat az egyes uniós tagállamoknak 2024. december 28-áig kell elfogadniuk - ami nyilvánvaló módon Magyarország esetében nem történt meg, de ezt Vitályos Eszter nem tudhatta még november elején... 

Rögzítette azt is, hogy a most vitára bocsátott törvényjavaslat értelmében annak elfogadása esetén az irányelv által érintett nyilvánosan működő részvénytársaságok megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy kettős vezetőtestületi rendszer esetén a felügyelőbizottságban, illetve egységes vezetőtestületi rendszer esetén az igazgatótanács felügyeleti funkciói kapcsán a pozíciók legalább 40 százalékát az alulreprezentált nem tagjai töltsék be; továbbá a nők és a férfiak között a nemek arányának javítása céljából a nyilvánosan működő részvénytársaságok egyedi számszerűsített célokat határoznak majd meg az ügyvezető igazgatók körében.

Majd Vitályos Eszter tisztára söpörte az asztalt, és egy sok szempontból tanulságos előadást tartott a kormányzati működésről.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ez a törvényjavaslat azért van itt előttünk, mert a kormánynak kötelessége volt beterjeszteni, tekintettel arra, hogy ez egy európai uniós irányelv. A józan ész azonban azt követeli meg, hogy bármilyen feladatra vagy pozícióra történő kiválasztásnál csak és kizárólag az érdem és a teljesítmény döntsön. Mint azt a kormánypárti oldalon gyakran nyilvánvalóvá és egyértelművé tettük, a Fidesz-KDNP-pártszövetség frakciói nem hívei a kvótaalapú megközelítéseknek, sőt a brüsszeli kvótáktól függetlenül eddig is támogattuk a nők és a férfiak közötti egyenlőség elvét, ez a jövőben sem lesz másként

- szögezte le, elmosva az üzleti élet és a politikai élet közti különbségeket. 

A kormánypárti politikus szerint a rátermettséget és az alkalmasságot minden esetben hazánk érdekeit szem előtt tartva vizsgálják.

Jelen lévő hölgy képviselőtársaim, így jómagam sem azért ülünk itt a parlamentben, mert kötelezően előírt kvótánk van, hanem az elvégzett munkánk alapján a választópolgárok bizalmából dolgozhatunk itt, és képviselhetjük adott esetben a választókerületeinket. Elfogadhatatlan, hogy egy feladatra történő kiválasztáskor a bőrszín vagy éppen a nemiség legyen a meghatározó szempont. A kvótarendszer nem jelent megoldást a diszkrimináció okozta problémákra, leginkább csak az elfedésükre alkalmas

- fogalmazott Vitályos Eszter a törvényjavaslattal kapcsolatban. Egyébként nemsokkal később, a gendertémát és a társadalmi nemeket is belekeverve, hasonlóan nyilatkozott a KDNP-s Nacsa Lőrinc is.

Én, akár a köz szolgálatáról, akár a családomról van szó, kizárólag csak az elvégzett munkában, az így megteremtett értékekben hiszek, bármilyen különbség, értékmérés alapját csak a társadalom iránti hasznosság képezheti  ez pedig, azt gondolom, soha nem lehet kvótavizsgálat tárgya. Talán nem megyek messzire azzal, hogyha azt mondom, hogy egyenesen megalázó, degradáló a nőkre nézve kötelező kvóták alapján pozíciót betölteni. Éppen ezért én ezt a javaslatot nőként, egyéni országos választókerületben mandátumot elnyert országgyűlési képviselőként nem támogatom

- hangsúlyozta. 

Hogy mennyire megalázó a helyzet, arra egyébként a DK-s Földi Judit mutatott rá.

A legfrissebb adatok szerint az EU tőzsdén jegyzett vállalkozásainak vezetőtestületeiben átlagosan 35 százalék nő található, Magyarországon ez mindössze 10,8 százalék. Látjuk tehát, hogy jogos az az elvárás, hogy igenis nagyobb arányban kell a nőknek részt venniük ezeknek a vállalkozásoknak az irányításában

- fogalmazott felszólalásában, hozzátéve: 

sok mindent elárul az is, hogy a parlamentben jelenleg a Fidesz-KDNP padsoraiban a 135 képviselőből pusztán 15 a női képviselő.

Majd kitért arra is, hogy a nemzetközi példákat tekintve is rendkívül rosszul állunk.

A német DAX Index cégeinek igazgatóságaiban jelenleg 12 százalék a nők aránya. Ugyanez az arány az amerikai nagyvállalatok körében 28, Svédországban 25, az Egyesült Királyságban 24,5 százalék. A BUX Index négy legnagyobb súlyú cégénél, az OTP-nél, a MOL-nál, a Magyar Telekomnál és a Richternél az arány összesítve 10 százalék. Az OTP és a MOL igazgatóságában egyetlen női tag sem ül

- sorolta Földi Judit.  

Még a Központi Statisztikai Hivatal szerint is jöhetnek a csajok!

Ez azért is fontos, mert Magyarországon a női vezetők aránya még a hivatalos adatok szerint is viszonylag alacsony. A KSH szerint 2023-ban a magyarországi igazgatóságok mindössze 12 százalékát, a vezérigazgatói pozíciók 5,9 százalékát töltötték be nők, míg vezetői pozíciókban a nők aránya 21,5 százalék volt. Ez a szám lényegesen alacsonyabb a globális és az európai uniós átlagnál. További részletekért KATTINTSON IDE!

Ezután elhalt a törvényjavaslat, bár az jó hír, hogy a ciklus végéig, 2026 tavaszáig van arra lehetőség, hogy a törvényalkotási munkát folytassák. 

Margot Robbie ausztrál színésznő és Ryan Gosling kanadai színész a Barbie című film bemutatóján Londonban 2023. július 12-én. Az első élőszereplős Barbie-filmet az amerikai Greta Gerwig rendezte.
Margot Robbie ausztrál színésznő és Ryan Gosling kanadai színész a Barbie című film bemutatóján Londonban 2023. július 12-én. Az első élőszereplős Barbie-filmet az amerikai Greta Gerwig rendezte.
Kép: MTI

Mikor lesz itt Barbieföld?

Ahogy akkor megírtuk, e törvény megalkotásának célja, hogy a nemek közötti egyensúly megteremtésére irányuló hatékony intézkedések bevezetése révén a magyar állam biztosítsa a nyilvánosan működő részvénytársaságok vezetőtestületeiben a nők és a férfiak kiegyensúlyozottabb képviseletét. A változtatásokat a nyilvánosan működő részvénytársaságokra kell alkalmazni, a javaslat hatálya a mikro-, kis és középvállalkozásokra nem terjed ki.

A törvény többek között létrehozza az alulreprezentált nem kodifikációs fogalmát is, ami a KIM szerint azt jelenti, hogy

ez azon nem, amelynek százalékos aránya nem haladja meg a 49 százalékot a vezető testületi pozíciók számához viszonyítva.

A javaslatnak két számszerűsített célkitűzése van:

  1. Amennyiben a nyilvánosan működő részvénytársaságban kettős vezetőtestületi rendszer működik, úgy a nyilvánosan működő részvénytársaság megteszi a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a felügyelőbizottságban a pozíciók legalább 40 százalékát az alulreprezentált nem tagjai töltsék be.
  2. Amennyiben a nyilvánosan működő részvénytársaságban egységes vezetőtestületi rendszer működik, úgy a nyilvánosan működő részvénytársaság megteszi a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy az igazgatótanács felügyeleti funkciót ellátó tagjai vonatkozásában a pozíciók legalább 40 százalékát az alulreprezentált nem tagjai töltsék be.

Az eredeti tervek szerint cikkünk megírásának pillanatában már a törvény életbelépett volna. Természetesen kerestük a kulturális minisztériumot, válaszukat külön cikkben közöljük.

Kapcsolódó