A 2025-ös központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat megalapozott, a tervezet makrogazdasági prognózisának megvalósulása esetén a bevételi előirányzatok teljesíthetők – értékelt a költségvetés szerdai általános vitájában az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke. Windisch László kiemelte, a teljesülés kockázatát csökkenti az, hogy a költségvetési törvényjavaslatot csak november végén tárgyalják.

A költségvetés tervezettet meghaladó ez évi hiánya ugyanis legalább 1000 milliárd forint összegben azzal magyarázható, hogy a bázis, vagyis a 2023. évi teljesítés elmaradt a várakozásoktól. Ez elsősorban az általános forgalmi adó esetében okozott kiesést – emlékeztetett, hozzátéve, hogy a 2025-ös előirányzatok bázisai reálisnak tekinthetők.

Kapcsolódó

Az energiaágazat befizetései 296,7 milliárd forint összegű előirányzat számításokkal megalapozott, de teljesíthetőségéből az ÁSZ számítása szerint 47,7 milliárd forint kockázatos.

Az ÁSZ szerint a 13. havi nyugdíj visszaépítésének támogatására előirányzott 487,1 milliárd forint 10 milliárd forinttal elmarad a tényleges igényektől, mivel az ÁSZ a jogosultak létszámának némi emelkedését valószínűsíti.

Az ÁSZ jelezte, hogy az államadósság finanszírozásával összefüggő kamatkiadások abban az esetben elégségesek, ha az euró árfolyama évi átlagos 397,5 forint közelében lesz. Figyelmeztetett:

a forint árfolyamának a jelenlegi szinthez képest erősödnie kell ahhoz, hogy a tervezet teljesíthető legyen.

Értékelésük szerint a bevételi előirányzatok összegének 99,7 százaléka, a kiadási előirányzatok 99,9 százaléka számításokkal megalapozott. Hiányosságot állapítottak meg:

  • a vagyonértékesítések bevétele 100 milliárd forintos előirányzata,
  • a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap fejezeten belül a kutatási alaprész 40 milliárd forintos kiadási előirányzata,
  • és az állami beruházások fejezet Beruházási Alap 150,3 milliárd forintos kiadási előirányzata számításokkal való megalapozottsága tekintetében.

Összességében azonban a költségvetési tervezet előirányzatai számításokkal megalapozottak

– közölte.

Elmondása szerint az elmúlt évek számai azt mutatják, a központi költségvetési szervek többsége az előirányzatnál lényegesen magasabb kiadást teljesített. A 2025-ös költségvetési törvényjavaslat azonban a kockázatokat jelentősen mérsékli azzal, hogy a fekvőbeteg szakellátás intézményei, a Klebelsberg Központ és a rendőrség számára jelentős többlettámogatást biztosít.

Windisch László kitért a bevételi előirányzatokra is, megállapítva, hogy azok összességében teljesíthetők, amennyiben a kormányzat makrogazdasági prognózisa megvalósul. Kiemelte: az ÁSZ az uniós bevételeket nem minősítette teljesíthetőség szempontjából, tekintettel az uniós források biztosításával kapcsolatban felmerült bizonytalanságokra, az elhúzódó döntési folyamatra.

Az államháztartás központi alrendszerének pénzforgalmi hiányát a törvényjavaslat 4123 milliárd forintban határozza meg, ez a 2025-re a tervezet indoklása szerint előrejelzett, 87 954,5 milliárd forint értékű GDP 4,7 százalékát teszi ki. A tervezett hiány a társadalombiztosítási alapok nullszaldós egyenlege és az elkülönített állami pénzalapok többlete mellett teljes egészében a központi költségvetés hiányából adódik – jegyezte meg.

Hozzátette,

2025-ben a kormányzati szektor eredményszemléletű, az uniós módszertan szerint számított hiányát 3272,3 milliárd forintban tervezték meg, ami a prognosztizált GDP 3,7 százalékát teszi ki.

A törvényjavaslat szerint az államadósság-mutató 2025. december 31-re tervezett mértéke 72,6 százalék, ami a 2024. december 31-én várható 73,2 százalékos mutatóhoz képest 0,6 százalékponttal csökken, ezáltal eleget tesz a stabilitási törvénynek és az államadósság-szabálynak – közölte.

Elmondta azt is, hogy 2025-ben az államadósság-mutató előző évhez viszonyított 0,6 százalékpontos tervezett csökkenését az államadósság 6,7 százalékos emelkedése és a nominális GDP 7,5 százalékos prognosztizált növekedése eredményezi.

Az államadósság-szabály mindaddig teljesül, ameddig az államadósság – a nominális GDP prognosztizált növekedése mellett – legfeljebb 439,7 milliárd forinttal növekszik a tervezetthez képest, vagy pedig a nominális GDP növekedési üteme – a tervezett államadósság mellett – meghaladja a 6,8 százalékot – jelezte.

A 439,7 milliárd forintos implicit tartalék jelentősen elmarad az elmúlt években számított implicit tartalék nagyságától – közölte.

A központi tartalékok összege 6,2 százalékkal emelkedik. A rendkívüli kormányzati intézkedések előirányzata jelentősen, 120 milliárd forinttal csökken, valamint a céltartalékok előirányzatának összege is csaknem 66,5 milliárd forinttal mérséklődik. Ugyanakkor a központi tartalékok összegét 253,2 milliárd forinttal növeli a közfeladatot ellátó intézmények rezsikompenzációja elnevezésű, új tartalék-előirányzat.

Szintén új tartalék-előirányzat az állami vagyon növelését szolgáló tartalék, a központi tartalékok összegét azonban mérsékli a Beruházási Alap kiadási előirányzatának 94,7 milliárd forintos csökkenése. A Beruházási Alap összege csak 150,3 milliárd forint a kormányhatározatok szerinti 179,5 milliárd forintos igénnyel szemben – figyelmeztetett.

Az ÁSZ idei ellenőrzései a gyermekvédelem és az idősgondozás területén azt tárták fel, hogy az állami intézmények jelentős része nem tudja az állandó működési engedélyhez szükséges feltételeket teljesíteni. Szerény előrelépést jelenthet csak a gyermekvédelmi intézmények fejlesztésére betervezett 415,3 millió forint többletforrás – értékelt.

A törvényjavaslat számszerű megalapozottságára, a bevételi és az elégségességi kockázatok alacsony összegére tekintettel Windisch László a költségvetési törvényjavaslat elfogadását javasolta.

Még a Költségvetési Tanács is lát kockázatokat a 2025-ös büdzsében

A jövő évi költségvetésben kockázatot jelenthetnek az energiabiztonsági problémák, amelyek bár enyhültek, de nem szűntek meg, az Európai Uniótól hazánknak járó források folyósításával kapcsolatos tárgyalások elhúzódás és a közel-keleti háború eszkalációjának veszélye, de a globális kereskedelempolitikai konfliktusok, beleértve a kibontakozó vámháborút is - mondta a Költségvetési Tanács elnöke a parlament előtt. Erről itt írtunk részletesen >>>