1. Egyterű irodák
Már az 1900-as évek elején megjelent egyterű irodák legújabb hódító útjukra nagyjából az 1990-es években indultak. A tömegkommunikációs eszközök és a technológia fejlődésével együtt az információáramlás felgyorsult, az egyterű irodában pedig a kollégák sokkal többet beszélgetnek, ötletelnek, így az adott cég gyorsabban tud reagálni az új kihívásokra. De nem csak a kommunikáció erősödése tette rokonszenvessé a nagyteres irodákat, hanem a költséghatékonyság is, hiszen az egyterű munkahelyeken kisebb térben több dolgozó elfér.
Emellett az open office koncepciójához jobban idomulnak a közösségi terek, amelyek akár multifunkcionálisan is használhatók, hiszen az étkezőben informális meetinget tarthatunk, de egy játékszobában is lehet brainstormingolni. Kissé elvonatkoztatva a terek fluiditása, egymásba folyása növeli a kommunikáció intenzitását, közösséget épít, emeli az elkötelezettség minőségét, illetve kellemesebb atmoszférát, jobb közérzetet biztosít.
2. Szolgáltató és fejlesztő központok
A szolgáltató (SSC - shared service center) és fejlesztő központokban megjelenő munkakultúra logikusan összefügg a már említett nagyteres irodakoncepcióval. Fantasztikus megoldások és kreatív ötletek töltik meg ezeket a több ezer négyzetméter alapterületű munkahelyeket vagy sokszor önálló épületeket, épületrészeket, ahol különleges közösségi terek vagy egyéb szabadidős tevékenységekre alkalmas zónák találhatók. Sokszor olyan ötletparádét láthatunk a belső terekben korzózva, hogy közben jegyzetelnünk kell, nehogy kihagyjunk valamit; vagyis igazi aranybányáról beszélhetünk.
Ezek a központok azért meghatározók a budapesti irodapiacon, mert méretükből fakadóan a globális munkahelyi trendeket a legátfogóbban képesek megjeleníteni. Szinte egy nemzetközi irodapiaci kiállítás szemtanúi lehetünk egy újonnan átadott vállalati központban vagy székhelyen, ahol mind a munkakultúra, mind az irodatervezés összes 21. századi eredménye és esszenciája megjelenik. A kompakt gondolkodás pedig magas szintre emeli a funkcionalitást és az esztétikumot, ahol többfunkciós, közösségi zónákat előtérbe helyező, komfortos, szegmentált, mégis egységes hatást mutató munkahelyeket kínálnak.
3. Új munkakultúra
Az irodapiaccal párhuzamosan a munkaerőpiaci átalakulás is sokrétű volt az elmúlt évtizedekben. Az alárendeltségi, merev viszonyok fellazultak, és a mellérendelő kapcsolatok kerültek előtérbe. Demokratizálódási folyamat vette kezdetét, emellett a sokszínűség multikulturális jelenléte közismert, eltérő háttérrel érkező munkavállalók olvasztótégelye egy-egy nagyobb nemzetközi cég munkahelye. Míg régen külön szobája vagy üvegkalickája volt a főnöknek, ma maximum az utóbbi maradt meg. De az is előfordulhat, hogy egy közösségi térben dolgozik a vezető, így az interakció a beosztottakkal sokkal közvetlenebb és barátságosabb, amely az információ-megosztást nagyságrendekkel felgyorsítja.
Az ötletelés ma már alapdolog, a megfelelő nyitottság pedig egyértelműen összeadja a generációk erejét, és ha sikerül a különböző korcsoportok eltérő szocializációs mintáit összefésülni, akkor megsokszorozódnak a lehetőségek. A rugalmasság szintén az új típusú munkakultúrák sajátja, hiszen a tevékenységalapú vagy agilis munka világában a dolgozók rugalmasan alkotnak projekteket, amelyek azonban sokszor csak ideiglenesek, és az adott feladatra alakulnak, majd az új munka során új projektcsapatok formálódnak.

4. Közösségi és szolgáltatott iroda
A 21. század gyökeresen felforgatta a munkaerőpiacot, hiszen új típusú tevékenységeket, munkavégzési formákat és kompetenciákat helyezett előtérbe. Egyre fontosabb a rugalmasság, a naprakészség, a mobilitás; a technológiai fejlődés pedig a fizikai terek mellett a virtuális tereket is helyzetbe hozta, miközben új kommunikációs csatornákat honosított meg. Az új munkavégzési formák során a szabadúszók, nomádok, startupok szerepe felértékelődik, az otthoni munka nagyságrendje nő.
Azonban sokan nem szeretnek egyedül lenni otthon, nem véletlenül fenyegeti a modern kor dolgozóját a kiégés és elmagányosodás veszélye, hiszen a szociális kapcsolatok hálója az emberiség egyik legfontosabb civilizációs terméke, ezért megjelentek a közösségi irodák. Itt különböző pénzügyi konstrukciókban lehet tárgyalót, asztalt, irodahelyiséget bérelni és back office tevékenységeket kiszervezni, de akár egy óceánparti kávézóban is vígan ellehetünk. Emellett a szolgáltatott vagy rugalmas irodakonstrukciók is erősödnek, ahol jellemzően nagyobb cégek vannak jelen, akik nem akarnak nagyobb irodatereket hosszú évekre bérbe venni.
5. Employer branding
A közösségépítés a céges márkaépítés egyik sarkalatos alapköve, a HR-szakma egyik legfontosabb erőfeszítése, hogy az elkötelezettség folyamatosan erősödjön a vállalat iránt, és ennek érdekében az adott munkaszervezet közösségként funkcionáljon. Nem véletlenül beszélhetünk az employer branding egyfajta mutációjaként office brandingről is, vagyis az iroda szerepe felértékelődik, ahol a közösségi tevékenységek vonzóak csak igazán az újabb generációk számára.
A közösséget a közös tevékenységek összességével lehet jellemezni, ez elsősorban természetesen a munka. A márkaépítés számos érzelmi húrt pendít meg, emlékezteti a kollégákat a vállalat múltjára, a kezdeti időkre, a családi vonatkozásokra, az alapítók legendás személyiségére, az értékekre, a színekre, az érzelmekre etcetera etcetera. Természetesen a márkaépítés abban is fontos szerepet játszik, hogy a tehetséges szakemberekért vívott harcban az adott cég a győztesek közé kerüljön.
6. Home office és hibrid
A pandémia egyik legjelentősebb hatása az irodapiacon a távmunka előretörése, és bár már korábban is létezett ez a fajta munkamódszer, azonban a koronavírus miatt a vállalatok egyre nagyobb arányban alkalmazzák. A home office előretörése nem csak a járványnak köszönhető, hanem az innovatív digitális megoldásoknak is, amelyek lehetővé teszik a biztonságos adatátvitelt a vállalati rendszereken belül, illetve olyan virtuális platformok alakultak ki – pl. online meetingek –, amelyek újabb kommunikációs csatornákat nyitottak a munkatársak között.
A digitalizáció és a villámgyorsan megváltozott munkavállalói preferenciák a távmunkát nem csupán történelmi epizód szerepre kárhoztatják, hanem immár szervesen beépül a vállalati működésbe, a változásmenedzsment ezirányú tevékenysége tehát itt marad velünk. Az otthoni és a benti munkavégzés egészséges aránya, vagyis a hibrid modell, amelynek szerepe még most is formálódik a céges világban, természetesen az irodák alaprajzi elrendezésére, illetve a munkaterek fókuszpontjaira is hatást gyakorol hosszú távon.
