A tervpályázat mai eredményhirdetésén Karácsony Gergely főpolgármester a bírálóbizottság elnökeként elmondta, hogy történelmi pillanatnak vagyunk a szemtanúi. Rákosrendező nem csak fontos városfejlesztési terület, hanem Budapest jövőjének is a szimbóluma. Ne csak rövid távon gondolkodjunk, hanem hosszabb távon is terveznünk kell. Klíma- és lakhatási válság jellemzi az összes európai fővárost, és ez nincs másként Budapesten sem. Jó minőségi, innovatív és zöld építészeti megoldásokra van szükség.
Nem egy tökéletes pályaművet, hanem egy nagyon jó csapatot kerestünk. 2028 elejére elkészülhet a mesterterv, majd indulhatnak a beruházások. A cél, hogy minél hamarabb látható eredmények legyenek, így a park prioritást élvez, vagyis a teljes fejlesztés elkészülte előtt már több funkciót birtokba vehetnek a fővárosiak, tette hozzá Karácsony Gergely.
Vitézy Dávid, a bírálóbizottság társelnöke szerint jóval több mint 100 éve volt Budapesten ilyen kaliberű, egy teljes városrészre vonatkozó tervpályázat. Az akkori közmunkatanácsi rendszer tudott ilyen projektet megvalósítani, így például megemlíthetjük az Erzsébetváros kialakulását. Történelmi lépés, hogy a főváros saját hatáskörében folytatott le egy nemzetközi tervpályázatot. Felhőkarcolók helyett legalább 20 százalékban megfizethető lakásokat építenek, vagyis egy valódi új városközpont jön létre és nem egy zárvány épül. De meg kell említeni az új közlekedési csomópontot is.
A zsűri feladata nagyon felelősségteljes munka volt, óriási kreatív energiák szabadultak fel, és nem csak a győztes, hanem a többi terv is nemzetközi színvonalat képvisel. Valószínűleg több terv elemeit ötvözik majd a végső mesterterv kidolgozása során. A győztes a közlekedési csomópont köré szervezte a fejlesztést, vagyis nem utólag kell a megfelelő kapcsolódási pontokat kialakítani, tette hozzá Vitézy Dávid.
A győztes koncepciója és a díjazott pályázatok
Budapest több pályaművet is megvásárolt. A kiemelt megvételek a MCXVI, az Urban Agency Aps, a 4 plusz Kft. és a MUTABILIS PAYSAGE & URBANISME. A 3. helyet megosztva a Superwien urbanism zt gmbh és a CHYBIK + KRISTOF nyerte, míg a 2. helyezett a ASTOC ARCHITECTS AND PLANNERS GmbH lett.
A győztes pályázat a Coldefy ET ASSOCIES ARCHITECTES URBANISTES. A konzorcium tagjai (Coldefy - Franciaország); CITYFÖRSTER - Németország); Sporaarchitects (Magyarország); Treibhaus Hamburg (Németország), illetve a Marko and Placemakers (Szlovákia) nemzetközi együttműködésben dolgoztak. Korábbi projektjeik között olyan léptékű és komplexitású fejlesztések szerepelnek, mint a bécsi Aspern Seestadt közparkja, a kölni Max Becker Areal vagy a pozsonyi New Lido mesterterv, de jelentős középítészeti és infrastrukturális munkákban is részt vettek világszerte, írja Vitézy Dávid Facebook-oldalán.
A terv lényege az, hogy a Rákosrendező vasútállomás köré sűrű városközpontot álmodik, ahol kevés az autó, de megjelennek kereskedelmi, vendéglátási, városközponti funkciók, új közterek, sétálóutcák, közfunkciók. Budapest így nem csak egy új lakónegyeddel, de egy új városrész-központtal is gazdagodik. Ezt aztán az állomástól távolodva egy szelídebb, kevésbé sűrű, zöldebb lakónegyed váltja, amely aztán a vasút mindkét oldalán egy összesen 15 hektáros zöld parkba torkollik.
A tervezőcsapat ügyesen oldotta meg tehát a feladatot, oda tette a legtöbb épületet és funkciót, ahol legjobb lesz a tömegközlekedés: a Rákosrendező csomópontba, ahol a Kisföldalatti, számos villamosvonal és a vasút is találkozik majd. Ez pontosan a tömegközlekedés-orientált városfejlesztés, és ami lehetővé teszi, hogy Budapest első, nem autóközpontú 21. századi új városrésze jöjjön létre. A jó tömegközlekedés köré építünk tehát várost, és nem a közlekedéssel próbálunk rohanni a lehetetlen helyekre épülő lakóparkok után.
Így zajlott a pályázat
A rákosrendezői rozsdaövezetben a kormány eredeti elképzelése szerint az Eagle Hills csoport épített volna új negyedet Grand Budapest, alias mini-Dubaj néven, ennek érdekében az állam Rákosrendező területéből mintegy 85 hektárnyi területet adott el cirka 51 milliárd forintért. A főváros azonban élt az elővásárlási jogával és a Budapesti Közművek közreműködésével három részletben fizeti ki a vételárat.
Ezután még tavaly a Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt. (BFVK) kiírta a Rákosrendező Mesterterv nemzetközi urbanisztikai pályázatot. Az összdíjazás 141 millió forint, amiből a legjobb pályaműveket és a megvételben részesülő terveket finanszírozzák.
A 43 résztvevő közül a nemzetközi szakmai zsűri kiválasztotta azt a 16 indulót, akik bejutottak a második fordulóba. Végül 14-en adtak be pályázatot a második körben, március 17-én és 18-án ülésezett a szakmai zsűri, ahol kiválasztották a díjazottokat és a győztest.
A 17 fős zsűri tagjai hazai és nemzetközi szakemberek, többek között az országos, a fővárosi és a kerületi főépítészek, számos urbanista szakértő, a kamarák képviselői, valamint a bécsi és a prágai városvezetés hasonló projektekkel foglalkozó vezetői. A grémium elnöke Karácsony Gergely főpolgármester, társelnöke pedig Vitézy Dávid volt.
A pályázók koncepciót alkottak a városrész szerkezetére, beépítésére, zöldfelületeire, közműveire és közlekedési rendszerére. A cél egy zöld és élhető városközpont létrehozása a kompakt és a 15 perces város koncepciójával. Vagyis egy teljesen új modellben épülhet fel egy új, európai lakónegyed és zöld városrész Rákosrendezőn, amely összesen mintegy 150 hektárnyi területet jelent.
Mi is az a Rákosrendező?
Rákosrendező vasúttörténeti helyszín a XIV. kerületben, amelynek 182 hektárnyi területe része annak a kifli alakú rozsdaövezetnek, amely a belső kerületek és a kertvárosok közé ékelődve húzódik Óbudától Kelenföldig. A kontinens egyik legnagyobb vasúti ipari építményeként 1913-ra megépült Északi fűtőháztelep 34 állásos körfűtőházzal rendelkezett.
Mára azonban Rákosrendező már csak a nevében rendezőpályaudvar, ezt a szerepét Ferencváros vette át. Most nagyjából egy 125-130 hektáros egykori vasúti terület megújításával egy modern, zöld „város a városban” negyedet hoznak létre. A projekt célja, hogy több ezer lakással, hatalmas közparkkal és megújult közlekedési kapcsolatokkal kösse össze Zuglót és Angyalföldet, felszámolva a jelenlegi rozsdaövezetet.
Ezek voltak az elbírálás szempontjai
Az elbírálás során a szakértői munkacsoportok (pl. közlekedés, zöld szempontok stb. - csaknem 50 szakember) bemutatták, mely pályaműveket tartják a legerősebbnek. Az értékelések után azok a koncepciók kerültek az élmezőnybe, amelyek zöld és fenntartható városrészt javasoltak, figyeltek a lakhatási sokszínűségre, és jól illeszkedtek Budapest városszerkezetébe.
Majd a zsűri tagjai is áttekintették a pályaműveket és a munkacsoportok elemzéseit. A külföldi zsűritagok elmondták, hogy lenyűgözte őket: mennyire professzionálisan zajlott a tervpályázat. Illetve a szakmai munkacsoportok tevékenységét is kiemelték, amelyek részletezték és több szempontrendszer szerint összegezték az egyes pályaműveket.
A pályázati tervet nagyon gyorsan kellett a csapatoknak összeállítani, így nem is lehetett ennyi idő alatt olyan mélységig kidolgozni, mint ahogy majd a munka megköveteli. Ezért a tervezés zsandárja csak most kezdődik. A győztes kihirdetésével újabb feladat kezdődik, a konkrét mesterterv elkészítése, amelyhez egy hosszú ajánláslistával kezd hozzá a tervező, hiszen a főváros támpontokat fog adni, hogy milyen gondolatmenet mentén haladjanak, hogyan finomítsák majd a terveket, kommentálta korábban a projekt folyamatát Erő Zoltán, Budapest főépítésze.
A pályázat során már a technológia is előtérbe került, hiszen ez volt az első hazai tervpályázat, ahol minden résztvevő részletes digitális modellekkel dolgozott, így a zsűri a fenntarthatóságot, beépítést, sűrűséget konkrét számítások alapján tudta értékelni, magyarázta Vitézy Dávid bemutatva az elbírálás menetét.
Sok év tervezőmunkája kezdődik, közbeszerzési folyamat keretein belül választják ki a kivitelezőket és fejlesztőket. Ha idén nyáron a főváros megköti a tervezési szerződést, akkor még legalább egy éves folyamat, amíg a végső mesterterv kialakul.
A zsűri tagjai szerint a végső győztes mellett több erős pályamű is beérkezett, nem véletlenül a végleges mesterterv várhatóan egyfajta „kollázs” lesz, amely több (akár 4-5) pályamű legjobb ötleteit ötvözi. A zsűri úgy választotta ki a győztest, hogy erre a komplex feladatra melyik terv adta a leghatékonyabb és átfogóbb választ.
Mekkora az akkora?
Rákosrendező kapcsán számos adat kering, hogy mekkora is a terület. A terület magja 85-95 hektár, amely Budapest tulajdonában van, amelyet közvetlen fejlesztési területként említenek. A tervpályázat szempontjából a legfontosabb adat a 150 hektár, ezen belül nagyjából 90-100 hektáros központi részen valósulnak meg a fejlesztések, a többi pedig közpark, út és vasúti infrastruktúra lesz. Míg a 182 hektár a tágabb környezetet, a kapcsolódó vasúti üzemi területeket és a környező közlekedési folyosókat (pl. az M1-es metró hosszabbításának nyomvonalát) is magában foglaló területet jelöli.
Új mintaváros épülhet
Egy új, élhető városközpont, park és lakónegyed megépítése lebeg a megrendelők szeme előtt, erre kell kidolgozni egy új mintát, a projektnek legyen saját identitása, amely nem csak Rákosrendező számára, hanem egész Budapest számára készül. A zöld, fenntartható városrész 8–10 ezer új lakásnak, legalább 15-25 hektárnyi közparknak és modern közlekedési csomópontnak ad helyet, foglalta össze a projekt lényegét Karácsony Gergely.
A terület fejlesztése hosszú távú, választási ciklusokon átívelő feladat, amely kedvező esetben is 5-10 év múlva hoz látható eredményeket, a teljeskörű megvalósítás pedig legalább 15-20 évet vesz igénybe.
Kiemelt szempont a zöld infrastruktúra minősége, a társadalmi sokszínűség, az új közösségi terek létrehozása, a zaj- és levegőminőség, valamint az energiahatékonyság. Emellett fontos szempontok a városrészt behálózó gyalogosbarát, autómentes utcahálózat, az oktatási, szociális és egészségügyi intézmények megépítése, illetve az új közlekedési csomópont kialakítása Rákosrendező vasútállomásnál.
