Egzakt számokat még nem tudunk mondani a tavalyi lakáspiacról, hiszen a KSH majd csak később fogja közölni a végleges 2024-es adatokat, mindenesetre a 2023-as év hullámvölgyéből gyorsan kilábalt a lakásszektor. Kapott egy ütést, de csak megszédült, vagyis elkerülte a piac a sztrókot, így a rehabilitáció már tavaly megkezdődött.

Sőt, az idei év is erősen indult, ráadásul számos új gazdaságpolitikai intézkedés támogatja a forgalom és az árak további emelkedését. Ezek azonban jelentős részben átmeneti hatások, így a kifutásuk után egyelőre bizonytalan, hogy meddig tarthat majd a menetelés. Mindenesetre az árak és a forgalom további kétszámjegyű emelkedését várhatjuk, különösen élénk lehet a befektetési célú vásárlás – magyarázta Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője az OTP lakáspiaci sajtóbeszélgetésén.

A fellendülés ösztönzői közé sorolhatjuk, hogy

Kapcsolódó

Ennél még érdekesebb, ha perspektívába helyezzük a lakáspiacot, és a rendszerváltás óta eltelt 35 évet vesszük alapul. Az bizonyos, hogy eddig két aranykort regisztrálhattunk, az első az ezredforduló idejére esik, amikor az aktuális kormány átfogó támogatási rendszert alakított ki a lakásvásárlók számára, majd a 2010-es évek közepén köszöntött be ismét a prosperitás.

Három a magyar igazság

Emellett érdemes azonban a hullámvölgyeket is górcső alá venni, hiszen ahogy Valkó Dávid fogalmazott: 2023-ban hamar túlestünk a rendszerváltás óta tapasztalt harmadik lakáspiaci recesszión. A három a magyar igazság szellemiségével ellentétben ez a harmadik meglehetősen gyorsan elmúlt, hiszen – ahogy már említettük – 2024 egyértelműen a vártnál gyorsabb élénkülést hozott, ami idén is folytatódik.

A folyamatos növekedést mutatja, hogy a zenga.hu ingatlanhirdetési portálon 2024-ben 38 százalékkal több érdeklődést regisztráltunk, mint az előző évben, az idei január pedig még ezt is meghaladta, hiszen további 46 százalékos ugrás látszik a tavalyi első hónaphoz képest 

– tette hozzá Lipták Zsuzsa, a zenga.hu ügyvezetője. 

Budapestre fókuszálva nincs meglepetés, továbbra is a XIII., a XIV. és a XI. kerületek a legnépszerűbbek, de a külső kerületek is élénkülnek, ami betudható annak, hogy a befektetők készpénzért elhalásszák a jó minőségű ingatlanokat az otthonteremtési szándékkal érkezők elől. Így utóbbiak kénytelenek a külső kerületek felé tájékozódni. Vidéken pedig Pest vármegye mellett Hajdú-Biharban és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyékben a legnagyobb a kereslet. 

Azonban hiába a felfutó kereslet, a kínálat képtelen lépést tartani vele. Nem is csoda, hiszen amíg a 2010-es évek közepén mindent is megvettek, legyen az lerobbant családi ház az agglomerációban vagy tip-top Airbnb-lakás a belvárosban, ma továbbra is a jó állapotú ingatlanokat preferálják a vevők. A kereslet felfutásával párhuzamosan tavaly februárhoz képest országosan 10-15 százalékos növekedést tapasztalhatunk a hirdetési árakban.

Sőt, visszatérve a befektetőkre, az ő vadászterületükön, azaz a belvárosi kerületekben akár a 20 százalékot is elérheti a drágulás. Még cizellálva az árakat, Budapesten és vidéken is a panellakások ára emelkedett a legnagyobb mértékben, ebben a szegmensben a drágulás több mint 20 százalékos volt.

Lesz vagy nem lesz buborék? Ez itt a hamleti kérdés!

De vajon a gyors visszapattanás nem fogja-e kiélezni a piacot, hogy az elszakadva a valóságtól, előbb-utóbb összeomoljon. Mint azt tapasztalhattuk 2008-ban. Erre azonban kicsi az esély, hiszen köszönő viszonyban sincs a két idősík. Ráadásul a lakáshitelek piaci alapon meglehetősen drágák, hét százalékos kamatért nem tolonganak az emberek. Ezért a célzottan támogatott hitelek mennek, mint például a csok plusz.

Bár a gyors drágulás sokkoló lehet a vevők számára, egyelőre korai lakáspiaci buborék kialakulását latolgatni. 2014-től nyolc éven keresztül volt rendre ilyen ütemű áremelkedés, ez repítette a magyar lakáspiacot Európa csúcsára, ráadásul az ezt követő 2022-2023-as árkorrekció is mérsékelt volt. A kereslet élénkülése szabályszerűen maga után vonja az áremelkedést

 – tette hozzá Valkó Dávid.

Ha például a tavalyi 130 ezer tranzakcióról idén 150-160 ezerre nőne az adásvételek száma, az se okozna földrengést. Emellett továbbra is jelentősek az árkülönbségek országosan, hiszen amíg Budapesten 2024-ben már egymillió forint felett volt az átlagos négyzetméterár, addig Nógrád vármegyében alig haladta meg a 200 ezer forintot. A vármegyeszékhelyek közül Debrecenben a 800 ezer forintot közelíti az átlagár, míg Salgótarjánban a 220 ezret sem éri el. 

A fellendülést az ingatlanhitelezés volumene is mutatja, hiszen 2024-ben több mint 1350 milliárd forintos lett a lakáshitelpiac, ami idén várhatóan eléri az 1700 milliárd forint körüli szintet. Az ingatlanpiac nagyon aktív, a lakások forgási sebessége rendkívül gyors. Most többféle támogatás és finanszírozási forma is elérhető. Míg korábban az egy vagy egy évnél rövidebb kamatperiódusú hitelek voltak meghatározók, mára elég nagy arányt képviselnek a teljes futamidőre fix kamatot biztosító lakáshitelek

– hangsúlyozta Kasziba Erika, az OTP Bank lakáshitelek üzletfejlesztésért felelős szakmai vezetője.

A fokozódó kereslet miatt a fejlesztők is felébredtek, az újlakás-piacon mintha megjelenne az optimizmus, hiszen Budapesten például 2024-ben 29 ötven lakásnál nagyobb projekt értékesítése kezdődött el, amelyek közül 21 több mint 100 lakásos. Sőt, idén is folyamatos a nagy projektek indítása, bár azt tudni kell, hogy a piac tehetetlensége miatt ezek a lakások csak évek múlva készülhetnek el.