2014. kiemelkedő éve volt a turizmusnak, országos szinten a szállodák árbevétele több mint 10 százalékkal, 296 milliárd forintra nőtt. Rekordot döntött a szobák foglaltsága, az átlag 52 százalék volt, a bruttó átlagos szobaár 15,6 ezer forintot tett ki. A dinamikus javulás mellett is nagyon sok a tennivaló ahhoz, hogy az ágazat kihasználja az előtte álló jelentős növekedési potenciált - fogalmazott Niklai.

A szövetség elnöke lapunknak kifejtette, a pozitív tendenciák mellett is figyelembe kell venni, hogy vidéken,  az elmúlt 14 év alatt, a fejlesztések dacára sem nőtt a külföldi turisták száma, igaz, ezek a fejlesztések nem voltak mindig kellően átgondoltak. Ugyanezen idő alatt a belföldi vendégek száma megduplázódott.

A Balaton vesztette el a legtöbb külföldit

A külföldiek vidékről való elmaradását leginkább a Balaton érezte meg, 15 év alatt a német nyaralók 45 százaléka morzsolódott le. Hévízen a rubel válsága és a politikai helyzet miatt maradtak el orosz beutazók 35 százalékkal csökkentve a vendégéjszakák számát. Az olyan nagyobb városokban pedig, mint  Pécs, Debrecen vagy Szeged, összességében nagyon alacsony, 40 százalék körüli a foglaltság. Mindazonáltal néhány gyógy- és wellness szálló jó eredményeket produkál - tette hozzá Niklai Ákos.

A vidéki szállodák gyengébb eredményeit, a külföldiek távolmaradását Niklai részben a fejlesztések átgondolatlanságával, részben a műszaki felújítások elmaradásával, a helyi és az országos idegenforgalmi stratégia hiányával is indokolja. Mint lapunknak kifejtette, túl nagy az adókivonás, az Európában legmagasabbnak számító áfateher a színvonal javító fejlesztésektől és a minőségi munkaerő alkalmazásától vonja el a forrásokat.

Budapesten ugyanezen idő alatt ellentétes folyamatok játszódtak le, a kapacitás 40 százalékos bővülése mellett a külföldi vendégéjszakák száma 75 százalékkal nőtt, a belföldi utazók viszont egyelőre távol maradnak a fővárostól, az ő visszacsábításuk kihívás a szektornak - hangsúlyozta Niklai Ákos. Összességében egyébként 14 év alatt 60 százalékkal nőtt a vendégéjszakák száma.

Kereslet-kínálat 2000-2014
20002014Változás (%)
Összes szobaszám4236259287140
vendégéjszaka
.    belföldi ezer fő41158106197
.    külföldi ezer fő736510266139
Budapest szobasz.1306218617142
vendégéjszaka
. belföldi ezer fő645777120
. külföldi ezer fő38466734175
Vidék szobasz.2930040670138
vendégéjszaka
. belföldi ezer fő34707329211
. külföldi ezer fő35193532100
Forrás: Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége

A szállodai kapacitásokról szólva Niklai elmondta, a kategóriák szerinti összetétel a magasabb csillagszám felé tolódott, a 2000 évi 2,95 átlagos csillagszám 2012-re 3,6-ra nőtt, azóta pedig tovább emelkedett. Nőtt a szabadidős utazók aránya, az üzleti turistáké pedig csökkent.

Az ezredforduló óta átalakult a top 10 beutazó piacunk. kiesett Jugoszlávia, Japán és Hollandia, a helyükre Oroszország, Románia és Csehország lépett. A hagyományosan legnagyobb piacunkról, Németországból 14 év alatt 42,5 százalékkal csökkent a szállodai vendégéjszakák száma, ugyanakkor az orosz vendégek közel hatszor, a csehek majd kilencszer, a Romániából érkezők négyszer több vendégéjszakát töltenek Magyarországon.

A kereslet-kínálat, a vendégek összetételének változása nyomán csökkentek a nettó szoba árak. Ebben szerepe volt az áfa 12-ről 18 százalékra növekedésének is, amit a szállodák nem tudtak az áraikban érvényesíteni. A nettó szobaárak csökkenése miatt romlott a szállodák jövedelmezősége, a szolgáltatások minősége és a versenyképesség.

Ezt javasolja a szövetség

A továbblépés érdekében a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége összefogást szorgalmaz a kormányzat, az önkormányzatok és a turisztikai vállalkozások között. Sürgetik a magyar és a helyi turizmus stratégiák kidolgozását, a turizmus törvény megalkotását. Erősebb, nagyobb költségvetésű nemzetközi és helyi marketinget javasolnak, kapacitásbővítés helyett pedig az attrakciókra helyezik a hangsúlyt. Szükségesnek tartják a termékfejlesztést a magasabb költőképességű vendégek megnyerése érdekében. Fontosnak tartják a állalkozásbarát környezet kialakítását, a jogbiztonságot, a magánszállások működésének jogi szabályozását. A szövetség indokoltnak tartaná az áfa 5 százalékra csökkentését, emellett 6 százalékos kötelező marketing keretet javasolnak, a felszabaduló pénzt műszaki rekonstrukciókra, attrakciófejlesztésre, marketingre és a képzettebb munkaerő alkalmazására fordítanák a szállodák.