A kilakoltatási moratórium körüli bizonytalanság miatt év elején a vevők kivártak a piacon a lehetséges feloldást követő előnyös helyzetben bízva. Miutám nyilvánosságra hozták a feloldás szabályozásának részleteit, márciustól beállt a piac a havi 6000-7000 körüli tranzakcióra országosan.
Az év utolsó két hónapjában az ingatlaneladással végtörlesztők rugalmas árképzése előcsalogatta a befektetőket és a lakhatási vásárlást tervezőket, így a november-december már 8,5 ezres tranzakciós átlaggal zárt. A két hatás nagyságrendileg kioltja egymást, így a havi átlagos tranzakciószám országosan 6 700 lett. A DH 80 500-as becslése mintegy 10 százalékos visszaesést jelent az előző két évhez képest.
Melyik a legértékállóbb lakástípus?
A nyugat-magyarországi és a budapesti panelek szenvedték el a legnagyobb 23- 24 százalékos áresést, míg legjobban a fővárosi téglalakások tartják az árukat. A DH szerint a főváros legnépszerűbb célpontjai egész évben a 11. és 13. kerületek voltak, majd a belváros és azt határoló többi kerület. Decemberben minden harmadik eladó végtörlesztő volt.
A december a 8 740 darabos adásvétellel 2011 csúcshónapja lett. A viszonylag hosszas stagnálást követően 2011 második felében elindult árcsökkenés tovább folytatódott az utolsó negyedévben is. Az aktuális, egy százalékpontos csökkenés nem tűnik drámainak, de a teljes utolsó negyedévet tartalmazza, amin belül folyamatos csökkenést tapasztaltak, vagyis a december hónap ennél mélyebben állt - állítják a DH elemzői.
Országosan a panellakások ára esett a legjobban, míg a téglalakások ára csak egyetlen százalékpontot vesztett. A budapesti panelek ára újabb mélységi rekordot döntött, nominál értéken 77, reálértéken 64 ponton áll. A téglalakások indexe felfelé görbül (91/76 pont), de 2011 első félévét megnézve ez nem trendforduló, csak az átmeneti mélyvölgyből való visszapattanás. Ezzel mindenesetre továbbra is a legértékállóbb ingatlantípus.
Felújítandó lakást leginkább Fejér megyében vettek. Közepes állagú ingatlan Borsodban fogyott legjobban, meghaladva a 40 százalékot az összes adás-vétel közül. A "jó" minőség Somogyban fogyott, míg a "nagyon jó" Bács és Hajdú-Bihar megyékben, ahol ezek közel a felét tették ki a teljes volumennek.
Hol alkudtak a legtöbbet a vevők?
A végtörlesztők jobban hajlanak az árcsökkentésre, ami az átlagokban 1-2 százalékot jelent csupán, de mivel az összeladás harmada végtörlesztő, így ez is jelentős. A leglátványosabban a budapesti házeladóknál jelentkezett az áresés, itt 10 százalékos árcsökkentés után további 9 százalékos alkuval sikerült csak az értékesítés. Országosan Nógrád megyében mutatkozott a legnagyobb teljes árváltozás 2011 második felében, ahol 13 százalékos irányár csökkentést követően a vevők további 5 százalékot alkudtak. Budapesten az összes árváltozás átlaga 11 százalék volt.
Kik voltak a vásárlók és mennyit költöttek?
A fővárosi vásárlók mintegy 60 százaléka még nem érte el 40. életévét. Közülük a legjelentősebb réteg, a harmincas korosztály, akik átlagban 14 milliót költöttek decemberben, 60 négyzetméter körüli lakásukra. A végtörlesztéssel 10 százalékot erősödött a befektetők aránya szeptemberhez képest, most 28 százalékban közülük kerülnek ki a vevők.
Vidéken mintegy egymillióval kevesebbet költenek a harmincasok, ráadásul ezért nagyobb, 80 négyzetméteres lakást tudnak venni. Budapesten 32 százalékra nőtt az elő/végtörlesztők aránya a novemberi 22-ről, így ők teszik ki a legnagyobb eladói csoportot. Átlagban 13,2 milliós, 59 négyzetméteres lakásuktól váltak meg decemberben.
És kik voltak az eladók?
Az eladók harmada vállalkozó, közel 17 milliós, átlag 65 négyzetméteres ingatlanjaiktól válnak meg. Vidéken szintén az elő- ill. végtörlesztők teszik ki az eladók legnagyobb, mintegy 34 százalékos hányadát. Ők drágább, nagyobb lakásoktól válnak meg, mint a budapestiek, ugyanis átlagban 14,5 milliós, 88 négyzetméteres ingatlanok találtak új gazdára. Megnőtt az 50-esek eladási kedve, most 27 százalékot tesznek ki, míg egy hónappal korábban 18 százalékban voltak jelen.
Az év során Budán csökkent a 40-60 m négyzetméter közötti lakások eladási aránya, míg nőtt a 60-100 közöttieké. Pesten csökkent a 150-250 ezer forint közötti kínálat, de az olcsóbbaké és drágábbaké nőtt. Budán épp a 150-200 ezer közötti kategória iránti kereslet nőtt meg, viszont itt viszonylag homogén maradt az arányeloszlás a kategóriák közt, míg Pesten az árral együtt csökken az arány is. Budán az 5-10 milliós lakásokat szinte ugyanannyian veszik, mint a 10-15 millióst. Pesten az utóbbit már csak feleannyian.