Közép-Európa fővárosai közül Bécsben a legdrágább lakást bérelni. A numbeo.com adatai szerint egy kis, egy hálószobás lakásért átlagosan 330 ezer forintnak megfelelő eurót kérnek a belső kerületekben, ami a tavalyi árhoz képest minimális bérleti díj növekedést jelent (+2,1 százalék). Aki viszont a városközponttól távolabb hajlandó költözni, ennél harmadával olcsóbban találhat ugyanekkora lakást.

A régióban a második legdrágább Prága, ahol 262,8 ezer forintnak megfelelő cseh korona a belvárosi, egy hálószobás lakás átlagos bérleti díja. A térség harmadik legdrágább városa Varsó, ahol egy hasonló paraméterű lakásért átlagosan 240,1 ezer forintnak megfelelő zlotyt kell havonta fizetni.

Kapcsolódó

Budapesten ennél olcsóbban meg lehet úszni egy ekkora lakás bérlését, ebben a kategóriában átlagosan 150-160 ezer forintot kérnek bérleti díjként, ám egy külső kerületben már 120 ezerért is meg lehet kapni ugyanezt - mondta Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője. A tavaly tavaszi nagy visszaesés után némileg korrigáltak az árak, majd a lezárások újbóli bevezetése stabilizálta az elmúlt évek folyamatos drágulásához képest bérlőbarátnak mondható árszintet.

A környező fővárosok adatai alapján Budapest olcsónak tűnik, hiszen Bécsben a budapesti átlag valamivel több mint duplája a bérleti díj, és a külső kerületek olcsóbb albérleti díjai között is majdnem kétszeres a különbség az osztrák főváros javára. Prágával vagy Varsóval összevetve is jelentős az eltérés, a lengyel fővárosban a budapesti átlagos havi díj másfélszeresét kell fizetni, míg Prágában 70 százalékkal magasabb a díj. De a többi közép-európai főváros esetében is fennáll a különbség: Ljubljanában egy belvárosi, egy hálós lakás havi bérleti díja 42 százalékkal magasabb, mint a budapesti (átlagosan havi 221,0 ezer), Pozsonyban szintén 50 százalékkal többet kérnek a magyar fővárosi albérlet árnál (235 ezer forint).

Jelentős különbséget mutatott ki az égtájak szerinti bontás is: nyugat felé haladva (forintban számolva) nőnek a havi bérleti díjak, így Milánóban (412 ezer forint) és Münchenben (480 ezer forint) is magasabb a budapesti árszintnél az összehasonlítás alapjául szolgáló lakás bérleti díja. Kelet felé azonban Budapestnél olcsóbban lehet albérlethez jutni: a román fővárosban 6,7 százalékkal kedvezőbb a belvárosi bérleti díj, átlagosan 145 ezer forintnak megfelelő lej, ami Kolozsváron is érvényes.

A közép-európai fővárosokban Bécsben tapasztalható a legnagyobb különbség a belváros és a peremkerületekben kiadott albérletek átlagárában (29,2 százalék), a többi fővárosban jellemzően kisebb a differencia, a külső városrészekben nem annyival olcsóbb a bérleti díj (22-25 százalék).

A múlt év végéhez képest nem történt sehol sem drámai változás, Prágában és Varsóban is stabil az albérleti díjak szintje, a többi városban is legfeljebb 1-2 százalékkal emelkedett az ár, kivéve Ljubljanát, ahol december óta érezhetően meglódult a belvárosi átlagos lakbér (4,6 százalékkal drágult az albérlet).

Ha az átlagkeresetekkel vetjük össze a budapesti albérleti díjakat, akkor már nem feltétlenül tűnik olcsónak a fővárosi lakhatás: Ljubljanában az átlagfizetés a budapesti másfélszerese, míg Pozsonyban 40 százalékkal magasabb. Bécsben sem okoz gondot a budapesti albérleti díj dupláját kifizetni, mivel az átlagbér 175 százalékkal magasabb, mint Budapesten. Ugyanakkor Bukarest sem sokkal olcsóbb, hiszen a bérek színvonala a magyar fővárosban elérhető átlagos jövedelemhez képest 12 százalékkal alacsonyabbak, de a bérleti díjak között csak 6,7 százalék a különbség - állapította meg Soóki-Tóth Gábor.