Az elmúlt hónapokban többen kikeltek a fővárosi bulinegyed ellen. A Nagy- és a Kiskörút közötti részen lakó emberek azt panaszolják, hogy élhetetlenné vált a környék: telehányják és vizelik az utcákat, esténként pedig akkora a vonuló csoportok lármája, hogy lehetetlen nyitott ablak mellett aludni. Emiatt több lakossági fórumot, sőt, még egy demonstrációt is tartottak, bízva abban, hogy a városvezetés kezeli a kialakult helyzetet.

A július végén 200 résztvevős tüntetést szervező Élhető Erzsébetváros csoport azt állítja, hogy az önkormányzat élhetetlen körülményeket teremtett a számukra, amikor 2013-ban kivonta a területet a csendrendelet hatálya alól. Ennek visszavonásában vagy módosításában bíznak. Azonban az anyagi érvek ellenük szólnak.

A VII. kerületi székhellyel rendelkező szálláshely-szolgáltatási, illetve vendéglátási főtevékenységet folytató adózók a kiemelt adónemekből és munkaerő piaci járulékokból, valamint idegenforgalmi adóból közel 6,6 milliárd forinttal járultak hozzá az államháztartás bevételeihez 2016-ban - közölte Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára, az adóhatóság vezetője az érdeklődő Oláh Lajos DK-s parlamenti képviselő írásbeli kérdésére.

Még nagyobb lehet a bevétel

Tállai válaszában arra is kitér, hogy ez csak egy közelítő érték, mivel a cégszékhelyek eltérhetnek attól a helyszíntől, ahol a vállalkozások ténylegesen működnek. Ezért vélhetően az állam bevétele is nagyobb lehet, mivel sok társaság más területre van bejelentve, miközben szórakozóhelyet, hostelt vagy éppen éttermet üzemeltet a bulinegyedben.

A fővárosi kerület valójában nem csak a vendéglátáson kereshet: az NGM kalkulációja ugyanis nem tartalmazza a befektetési célú ingatlan-bérbeadások bevételeit. Pedig a sétálóutcás és forgalmas erzsébetvárosi utcákban egyre többen foglalkoznak ezzel. Egy tavaly augusztusi felmérés alapján az itteni bérleti díjak 15-20 százalékkal magasabbak a belvárosi átlagnál, miközben egyre többen hagyják el a környéket, a helyükre pedig AirBnB-sek érkeznek - emiatt egyre kisebb a luxusszállodák forgalma is.

Az ingatlanpiaci árak ráadásul az elmúlt egy évben jóval feljebb mentek. Az ingatlannet felmérése szerint az átlagos négyzetméterárak 447-606 ezer forint között mozogtak, szemben az egy évvel ezelőtti 403-546 ezer forinttal. Ráadásul itt már egyre nagyobb a külföldi lakásvásárlók aránya: Budapesten az V. és a VI. kerületben a tranzakciók közel egyharmadában, a VII. kerületben mintegy negyedében nem magyar állampolgár volt a vevő a KSH nyári lakásárindex-kutatása szerint.

Mocsokvárosban több probléma van

Azonban a bulinegyed esetében nemcsak a zajjal van gond. Sok a higiéniai és adóügyi probléma is a vendéglátó helyeknél. Május végén és június elején a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint a Nébih munkatársai folytattak le több ellenőrzést a VI. és VII. kerületeinek vendéglátó- és szórakozóhelyein. A razzia során 43 egységet ellenőriztek, 169 alkoholos termék tételt zároltak és 47 hatósági eljárás indult.

A szabálytalanságok széles skálán mozogtak: sok helyen olyan állapotokat találtak, mintha felhígították volna a szeszesitalokat, máshol az ételkészítő helyiségek nem feleltek meg az előírásoknak, de olyan is, hogy egy szórakozóhelyen az előre bejelentett vizsgálatkor megugrott a beütött számlák mennyisége és az elért forgalom is. Összesen mintegy 35 ezerrel több nyugtát és 62 millió forinttal több bevételt regisztráltak az online pénztárgépekben, mint a korábbi, hasonló időszakokban.

A razziakor 235 gyorsmérésből 17 esetben tapasztaltak jelentős eltérést a szeszes italok palackján jelzett, illetve azok valós alkoholtartalma között. Míg 3 szeszesital tétel az előzetes címkebírálaton bukott el, további 2 tétel sört pedig annak lejárt minőség-megőrzési ideje miatt vontak ki a forgalomból. Egy vendéglátóhely esetében a teljes körű működést, míg további 6 üzletben az ételkészítő tevékenységet függesztették fel azonnali hatállyal.

(A címlapképen fiatalok beszélgetnek a budapesti Kazinczy utcában. Forrás: MTI Fotó/Marjai János.)