Év végére az építőipar teljesítménye optimista becslés szerint alulról közelíti a 2000 milliárd forintot, de az optimista becslés is 10-12 százalékos elmaradást jelent 2015-höz képest. Ezen belül az épületek építése a tavalyihoz képest 5-6 százalékos plusszal mintegy 520 milliárd forintot állított elő, az egyéb létesítményeknél mintegy 38 százalék a mínusz, a speciális szaképítésnél 2 százalékos bővülés várható, 920 milliárd forintos érték mellett. Mindezt a korábbi, 275-280 ezer fős létszámmal produkálta az ágazat - sorolta az építőipari idei számait Koji László, hozzátéve, hogy az ágazatot nagyon megviseli az uniós forrásokból finanszírozott beruházások ciklikussága.

Szavai szerint ez most izgalmas pillanat, a cégek nagy többsége ilyenkor képes a fizetőképes kereslet felé fordulni, azaz a piac 2017-18 között valószínűleg átrendeződik.

Az építőipari árak az év egészét nézve átlagosan 3,2 százalékkal nőttek, ezen belül épületek építésénél 6-7 százalékos lehet az éves emelkedés.

Koji az építőipar számára az idei év sikerei közé sorolta, hogy a kormány lakásépítést ösztönző intézkedéseinek hatására az első három negyedévben a tavalyi duplájára nőtt a lakásépítésre kapott építőipari megrendelés, számításai szerint a jelenlegi kormányzatai ciklus végére 20 ezer lakás -  a 2006-os mennyiség kicsit több mint a fele  - kivitelezése lesz folyamatban.

Eltűnt a lánctartozás fele

Pozitív eredményként említett az új közbeszerzési törvény elfogadását, amelybe az ÉVOSZ összes javaslatát beépítették. Külön kiemelte, hogy a fővállalkozó csak akkor jusson a pénzéhez, ha igazolja, hogy az alvállalkozóit kifizette, valamint sikerült elfogadtatni, elég ha az ajánlattevő csak 35 százalékos saját erővel rendelkezik az 50 százalék helyett. A duális képzésben olyan finanszírozást alakítottak ki, ami ma már nem teszi veszteségessé a vállalkozások számára a tanulók képzésében való részvételt.

A minimális rezsióradíjat is sikerült picit feljebb tornászni, emellett a szakmában ma már terjed az a vélemény, hogy aki ez alatt az összeg alatt tervez, az nem is építési vállalkozó - fogalmazott az ÉVOSZ elnöke. A 3 éve még 400 milliárdos építőipari lánctartozásról szólva Koji azt mondta, ez mára körülbelül 200 milliárdra csökkent, a többit részben kifizették, részben a piaci szereplők eltűnésével megszűnt maga a tartozás is.

Nincs tartalék

Az építőipar nehézségei között említett ugyanakkor, hogy a 94 ezer építőipari vállalkozás között jelenlévő 90 ezer mikro- és kisvállalkozás jelentős hányadának nincs akkora tartaléka, amely fedezetet nyújt a bérmegállapodásból következő béremeléssel járó terhekre. A piacnak meg kellene fizetnie, hogy a cégek képesek legyenek a minimálbér kifizetésére - mondta Koji, aki szerint 8-10 százalékos átlagos áremelésre van szükség, abba már belefér a 10-15 százalékos bruttó béremelés. Enélkül tovább tart az elvándorlás az ágazatból.

Az építőiparnak ugyanakkor hatékonyabbnak kell dolgoznia, az uniós hatékonysági rangsorban egyelőre az utolsó harmadban áll az ágazat: A javuláshoz azonban beruházásokra van szükség, amit a vállalkozások csak akkor vállalnak be, ha legalább másfél- két évre előre tervezhetik a termelésüket, enélkül nincs megtérülés - hangsúlyozta az ÉVOSZ elnöke, megjegyezve, hogy ma a cégek jelentős része fél évnél nem lát tovább előre.