Az idén Magyar Bírósági Végrehajtó Kamara (MBVK) január 14. és március 7. között 1497 ingatlant adott el az árverezésre bocsátott 8300-ból. 6803 épületre egyáltalán nem érkezett licit. Miközben az ingatlanok 22,2 százalékát féláron, 65,75 százalékát 70 százalékos áron hirdették meg.

Az elárverezett ingatlanok átlagára az időszakban 8 millió 780 ezer forint volt. Az 1497 eladott ingatlan közül az eladási ár a kikiáltási ár 88,54 százaléka volt átlagosan. Az árverésen átlagosan a minimálár 138,84 százalékáért keltek el az ingatlanok, de volt olyan ingatlan, melyért 18-szoros árat fizettek. Az értékesített lakóingatlanok 49 százaléka minimáláron kelt el, további 39,1 százaléka kevesebb, mint 2-szeres áron cserélt gazdát és csak tízből két épület kelt el a minimálár több mint tízszereséért - írja a Licit.info.

Érdekesség, hogy a legolcsóbban egy nyírmadai lakóépület 1/80 tulajdoni hányadú, nem beköltözhető részét kínálták, mely nem kelt el. A legdrágább pedig egy 161,5 millió forintot kóstáló, tehermentes, külterületi, Natura 2000 területen lévő műemlék kastély. Ez szintén nem kelt el.

A legolcsóbban elkelt épület egy 12 ezer forintos Kalocsa járási lakóház és gazdasági épület (tulajdoni hányad 2/16), míg a legdrágább tétel, egy budapesti társasházi lakás, melyre 191 millió forintért tett ajánlatot egy árverező. A második legdrágábban elkelt lakóingatlan egy fővárosi, második kerületi ikerház fele volt 100 millió forintért. Utóbbi a kikiáltási ár 107 százalékáért cserélt gazdát a licitáló összesen 34 millióval adott többet, mint a minimálár.

Az összes kalapács alá került ingatlan közül majd' hatezer darab volt tehermentes és beköltözhető. Az ingatlanok 71,4 százaléka így az árverés után jogszerűen elfoglalható lenne. Mégis, a meghirdetett ingatlanoknak csak a 18 százaléka ment el.

A legtöbbször az elhelyezkedésen múlt egy ingatlan eladása és a vételára: az elárverezett ingatlanok közül 385 volt budapesti, melyek átlagosan a kikiáltási ár 116,8 százalékáért (minimum ár 179,9 százalékáért) találtak vevőre, míg a vidékiek mindössze 78,7 százalékért (minimum ár 124,6 százalékáért) keltek el. A budapesti ingatlanokat átlagosan 14,3 millió forintért, a vidékieket 6,6 millió forintért árverezték el.

A keddi törvénymódosítás vélhetően a budapesti ingatlanok árverési árát átlagosan nem fogja befolyásolni, mert azok amúgy is a kikiáltási ár felett keltek el. Vidéken azonban komoly visszaesések várhatók. Ami egyrészről kedvezhet az adósnak, mert maradhat az ingatlanban, de nem kedvez a bankoknak és végrehajtóknak, mert vidéken kisebb arányban fognak tudni ingatlant értékesíteni - összegez a Licit.info.