Baán László bejelentette: a kormány múlt héten határozott a Liget Budapest projekt véglegesítéséről. A döntés értelmében a Néprajzi Múzeum az Ötvenhatosok terén, de új helyen épül meg; az épületre ismét meghívásos pályázatot írnak ki, helyén az egykor ott állt, de a Rákosi-korszakban lebontott, szecessziós Fővárosi Városligeti Színházat építik vissza az eredeti tervrajzok alapján.

Az eredetileg tervezett helyen épül meg az általános elismerés övezte Magyar Zene Háza és az Új Nemzeti Galéria; minden beruházás mostani lebontandó épületek helyén vagy jelenlegi betonfelületeken valósul meg a ligetben. A 200 milliárd forintos beruházás első üteme 2018 tavaszára, második üteme 2019 nyarára készül el; Budapesten jön létre, de nem a Liget Projekt részeként a Építészeti és a Fotómúzeum - számolt be miniszteri biztos.

Baán László kiemelte, hogy a projekt nem egyszerűen a múzeumi negyedről, hanem az egész Városliget megújításáról szól. Különleges városrészről van szó, amely egyedülálló egész Európában: nincs máshol ilyen sűrű intézményi háló, amelynek a park mellett most is része négy múzeum, az Állatkert, a Széchenyi Fürdő vagy a Műjégpálya.

Fel sem merülhetett ugyanakkor, hogy a zöldfelület rovására történjen a fejlesztés: mivel a lebetonozott felületek aránya most csaknem 35 százalék, ezek rovására növekedhetnek a beépített területek és a parkos részek is - jegyezte meg, hozzátéve: rövidesen kiírják a Városliget tájépítészeti pályázatát.

Kunhalmi Ágnes, a bizottság MSZP-s alelnöke úgy vélte, Budapest egyik tüdejét próbálják megcsorbítani, miközben sok területre valóban ráférne a fejlesztés, majd feltette a kérdést, miért kell éppen most ennyi pénzt elköltenie a kormányzatnak erre a célra, miközben a hármas metró éppen szétesik és "az iskolákban nincs wc-papír".

Ikotity István (LMP) alelnök szerint hiba lenne egy Hősök terénél nagyobb alapterületű épületet beépíteni a Ligetbe, míg Hoffmann Rózsa (KDNP) arra hívta fel a figyelmet, hogy a világ nagyvárosaiban nemcsak az épületek vonzzák a turistákat, hanem a gondozott, évszázados kertek is, jelen állapotában azonban a Városliget nem ilyen.

Dúró Dóra (Jobbik) elnök többek között arról érdeklődött, a lerombolt Regnum Marianum templom helyén létesül-e legalább egy emlékhely, Hiller István (MSZP) pedig arra figyelmeztetett, hogy egy akkora horderejű beruházást nem szabad pártpolitikai nézőpontból megítélni.

Az ülésen szót kapott Várnai László, a Civilzugló Egyesület elnöke, aki elmondta: az elmúlt évben 20 ezer aláírást gyűjtöttek össze, ezzel egyfajta civil konzultációt vittek végig.
A már Tarlós István főpolgármestersége alatt elfogadott városfejlesztési terv is arról szól, hogy a fővárost barnamezős beruházásokkal kell elsősorban fejleszteni, miközben a Városliget már most is túl van terhelve, ezért nem bírja el a további látogatókat - jegyezte meg Várnai László, majd átadta az aláírásokat. Baán László emlékeztetett: a petíció alapfeltevése, hogy csökkenni fog a zöldfelület, holott nőni fog, a miniszteri biztos ezért támogató nyilatkozatként vette át az íveket.

A miniszteri biztos hangsúlyozta: a beruházás nem von el forrást a kulturális büdzséből, ráadásul számításaik szerint a várható évi 300 ezres többletturizmus eredményeképpen 15 éven belül megtérül az állam számára.

Baán László kiemelte, hogy Budapest még mindig csak évi 3 millió itt éjszakázó turistát vonz, míg Prága 4 milliót, Barcelona 6 milliót. Meg kell győzni az európai polgárokat arról, hogy miért jöjjenek Budapestre, ehhez pedig egyedi vonzerőt kell felmutatni - vélekedett, hozzáfűzve: a Liget Budapest projekt lehet az az unikális vonzerő, amelyhez nincs hasonló egész Európában.

A főváros más pontjain ez a projekt nem jöhetne létre ilyen eredménnyel, ugyanakkor szerte Budapesten ma is több mint 100 muzeális intézmény működik, nem igaz tehát, hogy a projekttel a Városligetbe települne minden múzeum - mondta el.

Baán László közölte: templomot csak egyház építhet, emlékhely azonban lesz a Regnum Marianum helyén, az 56-os emlékművet pedig nem érinti majd a projekt. A Civilzugló egyesület petícióját aláírók közül sokan a Kertem nevű romkocsmát féltették - vélekedett, hozzátéve: a romos Hungexpo irodaházak mellett üzemelő vendéglátó egység helyére felépülő Magyar Zene Házában Kertünk néven nyílik majd hasonló gasztroegység, de a Városliget több pontján is részesülnek street food és egyéb vendéglátóhelyek.

A projekt a turisták, a múzeumlátogatók, és többek között az új játszóterek vagy egy új, két kilométeres, kivilágított futókör révén a környékbeliek örömére egyaránt szolgál majd - számolt be.

Már meg is kezdődött a beruházás a méltatlanul keveset emlegetett Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ létrehozására, amely soha nem létezett, világszínvonalú hátteret biztosít majd a nemzeti közgyűjtemények számára - mondta el Baán László.